Kohán Képtár

2014 tavaszára befejeződött a Göndöcs-kert egészének teljes körű felújítása. A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

Békés megye első múzeumépülete volt az 1895-re elkészült képtár, amely ma a Kohán-hagyaték otthona. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

Kohán György (1910 – 1966) állandó kiállítás

A művész Gyulaváriban született. Első bemutatkozására 1924-ben. a Gyulai Műbarátok tárlatán került sor. Egy szegénysorból származó, vidéki fiú kitartó munkával kialakított magának egy különleges művészi világot, és felépített egy, a magyar festészetben példátlan életművet. 1960-ban és 1964-ben Munkácsy-díjat, majd 1966-ban Kossuth-díjat kapott. 1965-ben életmű-kiállításának a Magyar Nemzeti Galéria biztosított helyet.

A tartalom, és az ábrázolás stílusa az egész pályán végigvonuló kettős irányt mutat. Realista stílusban, erőteljes színekkel, súlyos ecsetvonásokkal beszél az alföldi, paraszti témáról, míg a másik irányt a sokalakos, lírai tárgyú és hangulatú, kubisztikus jellegű viasztempera képei, valamint monumentális freskóterv-grafikái adják. Európai formátumú művész. Egyedülálló festészete az alföldi realisták örökségét fejlesztette tovább, amely kiegészült mexikói és francia inspirációkkal. Alkotásainak olykor megdöbbentő ősereje, máskor játékosan groteszk és komikus jellege egy sokat szenvedett és nélkülözött ember stációinak lenyomatait tükrözik, aki mélységesen ragaszkodott európaiságához, magyar és alföldi gyökereihez.

Gyula városa, Kohán emlékére 1979-ben létrehozta a Kohán Képtárat, amely állandó kiállításnak ad otthont.

Szabadulószoba

Melyik a MŰalkotás?

A Kohán Képtárban megalkotott szabadulószoba a galéria névadójáról szól. A szolgáltatás azonban nem pusztán egy jó kikapcsolódási lehetőség: a játékosok szórakozva ismerhetik meg jobban Kohán Györgyöt. A játék kerettörténete azzal az információval indul, hogy betörtek a jeles gyulai festő műtermébe. Kohán György egy jótékonysági rendezvényre készített hét képet, amelyek közül azonban a kiváló ízlésű (vagy kifinomult műértő által megbízott) betörők hatot hamisra cseréltek ki. A segítőknek, azaz a játékosoknak még a rendezvény kezdete előtt meg kell találniuk a hamis képek sokaságában az eredetit, ezzel támogatva egy nemes ügyet.

Létszám: 2-6 fő

Jegyár: 2.500 Ft/fő

Érdeklődni és időpontot foglalni a +36 70 335 0857-es telefonszámon vagy személyesen a képtárban lehet.

Időszaki kiállítás

minduntalan

Gyula világhírű szülöttéről nyílik kiállítás a Kohán Képtárban. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum közreműködésével megalkotott tárlat nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy vizuálisan jelenítse meg egy folyószöveggel dolgozó alkotó munkásságát.

Krasznahorkai László szövegei következetesen épülő, mániákus pontossággal, egyre finomodó kifejezőerővel és töretlen kíváncsisággal formált prózavilágot teremtenek. Az ismétlődő motívumok és szerepvariációk egymásba gabalyodó utalásrendszerében összetéveszthetetlen univerzum rajzolódik ki. Metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, miközben világirodalmi jelenléte is töretlen. Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát és az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai pedig filozófiai kíváncsisággal kutatják a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait.

Olvasói végtelenné tágított világával és sorsszerű könyveivel találkoznak. A Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című kiállítás ennek a zavarba hozó, korántsem könnyű találkozásnak az élményét nem egy-egy regényre fókuszáló, címekkel jelölhető bontásban, hanem mű és valóság, regényhős és lejegyző (vagyis az író), zene és képzőművészet többrétegű, újraírt, de nyomokat őrző rétegzésével teremti meg.

A tárlatban a fordítóival készült interjúk tudatosítják a nemzetközi népszerűséget, a Krasznahorkai-világ kiterjesztéseként pedig megjelennek az inspiratív együttműködésben született Tarr Béla-filmek, emellett külön teret kap az író kevésbé ismert, a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolata is. Különösen izgalmassá teszi a bemutatót, hogy erős vizualitással dolgozza fel a sokszor tagolatlan mondatfolyamokban alkotó művész munkáit. A kiállítótérben a tárgyakhoz és tartalmakhoz való hozzáférés akadályoztatása, megnehezítése, a kerülőutak beépítése, valamint a látvány „elkendőzése” idézi a hosszan kígyózó mondatok nekilendülését, a részletek felnagyításából fakadó esztétikai kitérőket és a pont nyugtalanító hiányát.

A Kohán Képtár Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című tárlata a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum tavalyi Krasznahorkai-kiállításának gyulai adaptációja. Kurátora a közgyűjtemény irodalomtörténésze, Szilágyi Zsófia Júlia. A kiállítás arculata Andorka Tímea grafikus munkája.

A tárlatot Krasznahorkai László barátja, a szintén gyulai születésű Ambrus Lajos író nyitja meg 2026. május 28-án 17 órakor.

A kiállítás 2026. november 1-jéig tekinthető meg