A gyulai vár újra nagy lesz - Gyulai szállások, programok, wellness - Gyula, a történelmi fürdőváros
A történelmi fürdőváros

A gyulai vár újra nagy lesz

 

Több mint 600 éve vár, hol egy ostromra, hol egy fegyverletételre, hol egy felújításra, ma már főként turistákra, és legújabban a szigeterődprogram megvalósulására. Megnéztük Gyula történelmi emlékhelyét.

 

 

A város jelképévé vált erődítmény az egyetlen 15. századi eredetű, sík vidéki, épen maradt téglavár Kelet-Közép-Európában. Gyula és várának története nem szűkölködik meglepő és drámai fordulatokban. A történelmi források szerint Maróti János macsói bán építtette az 1400-as évek elején.

 

 

Sportszerűtlen törökök

A Marótiak kihalása után a gyulai uradalom a várral együtt Mátyás király tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Nem járt rosszul vele, mert három mezőváros (Gyula, Békés, Simánd) és 83 falu is tartozott hozzá. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix révén 1509-ben Brandenburgi György birtokába került.

 

1530-ban Szapolyai János csapatai elfoglalták, 1552-től királyi végvár. A Pertev (Pertaf) pasa által vezetett több tízezer fős török sereg 1566 júliusában érkezett meg a vár alá. Kerecsényi László várkapitány és alig 2000 fős várvédő csapata hatvankét napig hősiesen és keményen küzdött a többszörös túlerővel szemben, míg végül a folyamatos veszteségek, az ellátmány szűkössége és a katonák között pusztító vérhasjárvány miatt feladni kényszerült a várat.

 

 

 

 

A pasával kötött egyezség szerint a védők sértetlenül elvonulhattak, átadva a várat az oszmánoknak. Fair ajánlat lett volna a két hónapos ostrom után – ha a törökök betartják, amit ígértek. De nem tették, hanem az elvonuló, meggyötört vitézekre rontottak. Nagy részüket lekaszabolták, Kerecsényi kapitányt pedig elfogták, Nándorfehérvárra vitték, és kivégezték.

 

Ezután 129 évnyi török uralom köszöntött a várra és Gyulára, amely szandzsák székhely lett. 1695-ös visszafoglalását követően a vár hadi jelentősége csökkent. 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharcban került egy rövid időre ismét a történelem reflektorfényébe, amikor Károlyi Sándor tábornok kurucai vették körbe, de elfoglalni már nem tudták. Innentől katonai jelentősége gyakorlatilag megszűnt. 1720-tól a vár és a város is a Harruckernek, majd később a Wenckheim és az Almásy család tulajdona lett.

 

 

 

 

 

Itt fegyverezték le az aradi vértanúkat

1849-ben még egyszer bekerült a magyar történelem forgatagába. Kevesen tudják, de az 1848–49-es forradalom és szabadságharc világosi fegyverletétele tulajdonképpen Gyulán ért véget augusztus 23-án. A tiszti kar tagjait ugyanis a tábornokoktól a hadnagyokig előbb Gyulára vitték, ahol a vár mellett lefegyverezték őket az osztrákok. (Világosnál csak a Görgey vezette 40 ezres hadsereg legénysége kapitulált.)


Az aradi vértanúk közül tízet a városban szállásoltak el. Közülük Knezich (Knezić) Károly honvéd vezérőrnagy úgy döntött, hogy nem adja át kardját az osztrákoknak, fegyverét inkább egy kocsikerék elé tette, és eltörte. A megrongált szablya és kardhüvely megtekinthető a vármúzeum fegyvertermében.

 

 

 

 

A vár közelében látványos szoborcsoport és emlékmű őrzi az egykor itt raboskodó aradi vértanúk emlékét. A szoborgyűrű (a várral együtt) 2012 óta a 49 magyarországi történelmi emlékhely egyike, bárki megnézheti a várkertben.

A várkastély régészeti feltárása már az 1950-es években elkezdődött. Az első körben a téglavár műemléki helyreállítását végezték el. A ’60-as évek közepétől múzeum és színház is működik benne. 2005 óta megújult belső térrel és külsővel, várkápolnával és 24 kiállítóteremmel várja a látogatókat. Az utóbbi időben pedig a közeljövőben megkezdődő szigeterődprojekttel hívta fel magára a figyelmet.

 

 

 

 

De mi az a szigeterődprojekt?

Aki járt már Gyulán, és sétált a várat körülvevő kertben, az sejtheti, hogy a téglaerődítmény a mai állapotánál jóval nagyobb terjedelmű volt. Ennek nyomai láthatók például a Török-toronynál, a rondella melletti „gödörnél”, a csónakázótónál vagy a Kapus hídnál. A szigeterődprojekt lényegében a vár és történeti környezete korhű, tudományos kutatások alapján elkészült teljes rekonstrukcióját jelenti, azaz a palánkerődítések, illetve az egykori Körös-mederből kialakított várárok helyreállítását.

 

Az ásatások és kutatások szerint ugyanis a gyulai vár egykor a Fehér-Körös medréből kiépített várárokból, a palánkszerkezetű külső várból, a Huszár-toronyból, valamint magából a téglavárból állt, és mintegy szigetként emelkedett ki a környezetéből. Ha minden jól alakul,  a Nemzeti Várprogram keretében a felújítások 2017-től megkezdődnek.

 

 

 


Így az elkövetkező években már nem csupán a felújított Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyért és a benne található modern látogatóközpontért, illetve interaktív kiállításért érdemes majd Gyulára utazni, hanem a Várfürdőért, a Százéves cukrászdáért, a szökőkutakkal teleszórt, hangulatos belvárosért, na meg a helyreállított szigeterődért is.

 

A Gyulai Vármúzeum nyitvatartásáról itt tájékozódhatnak.

 

Forrás: www.origo.hu