Gasztronómiai utazásra vitték el látogatóikat a gyulai kiállítóhelyek - Gyulai szállások, programok, wellness - Gyula, a történelmi fürdőváros
A történelmi fürdőváros

Gasztronómiai utazásra vitték el látogatóikat a gyulai kiállítóhelyek

 

Az ajtó nyitva áll címmel zajlik idén országszerte a Múzeumok Őszi Fesztiválja szeptember 15. és november 12. között. A programsorba a gyulai kiállítóhelyek október 7-én kapcsolódtak be.

 

Nem csupán a has telhetett meg a gyulai kiállítóhelyeken ezen a hétvégén, hanem szellemileg is jól lakhatott, aki részt vett a múzeumok országos fesztiváljának helyi programjain. A terített asztalokat ugyanis tematikus előadások egészítették ki.

 

 

 

Igyunk rá egy ördögit!

A rendezvény délelőtt az Erkel Ferenc Emlékházban indult, ahol a reformkor étkezési szokásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Többek között szó esett arról, mi kerülhetett a módosabb gyulai családok asztalára Erkel Ferenc idejében. Hallhattunk a savanyú levesről és a szilvalekváros étkekről, hisz a svábok lakta Németváros nem is működött volna az említett táplálékok nélkül. Megtudtuk azt is, mit ettek előszeretettel a zeneszerző kortársai, mi volt Arany János, Petőfi Sándor, Deák Ferenc és Jókai Mór kedvence, hogy a nemzeti édecs valójában egy bonbon, az ördög itala pedig a krampampuli, amit manapság is szívesen felhörpintünk, ha úgy adódik.

Összegzésképpen talán elég ennyi a reformkor nagyjairól: nem voltak válogatósak. Amit ma tradicionális magyar ennivalónak nevezünk, azt ők is imádták. Beleértve a nemzeti színű fagyit.

Itt levendulás limonádét szolgáltak fel.

 

 

 

 

Sose legyen utolsó!

Az Almásy-kastély Látogatóközpont kávézójában Csak még egy utolsót… címmel a 18–19. században divatos fűszerek felhasználási formáiba avatták be a hallgatóságot. Megértettük, lényeges változás nem következett be az utóbbi két-három évszázadban, hisz az akkori ember is addig mesterkedett és kísérletezgetett a konyhában, pénzt és időt sem kímélve, amíg meg nem adta az élet és az étel sava-borsát. A gyömbér és a bors például arra volt jó, hogy elnyomja a romlott hús ízét, a fokhagyma pedig arra, hogy felhívja a külföldi utazók figyelmét a magyar konyha különlegességére.

Mindent egybevetve, a fűszer drága mulatságnak számított, egyfajta státusszimbólum volt, hisz beszerzését nem mindenki engedhette meg magának.

A tartalmas előadást a beígért csokoládéleves elfogyasztása zárta. A finomság azoknak járt, akik előzetesen regisztráltak a hétvégi eseményre.

 

 

 

 

Has üresen nem maradhatott a várban

A gyulai várban vitézekkel lakomázhattak az egybegyűltek, ám időben igencsak széles skálán mozogva. A kalandozás idegen földön indult, azokon a területeken, amelyek koraközépkori életmódtörténete írott forrásokból is kihámozható. A magyar királyság területére csak később kísérték át a publikumot, amely végül bőven kapott információt a hazai szokásokról, a nagy evészetekről, a bornemisszákról és a sörisszákról. A gyulai vár mindennapjait illetően az alapot a fennmaradt leltárak képezték, amelyek szám és tétel szerinti kimutatásokat jelentenek. Arra világítana rá, miből mennyit tároltak egy adott pillanatban az erődben.

A déli fejtágítót csülökparádé és burgonyaszemle koronázta a borozóban. Az ebédet azonban nem ingyen adták, hanem csak baráti áron: azok, akik befizettek erre a napra, mindössze 1500 forintért lakomázhattak a történelmi környezetben.

 

Legközelebb ne gyere egyedül

A Kohán Képtárban bőségkosár és faragott dinnye, gyümölcskompozíció és díszteríték kápráztatta el a kíváncsiskodó szempárokat. Ehhez társult a nagy szakmai tudással és hozzáértéssel összeállított bemutató a tálalás művészetéről. Kár, hogy csak maroknyian sétáltak el a Göndöcs-kertben lévő galériáig. Akik viszont megtették, megerőltethették képzelőerejüket is, hisz a foglalkozáshoz előkészített illatos és színes gyümölcsökből azt állíthattak elő maguknak, amit csak akartak, majd alkotásaikat el is fogyaszthatták, de haza is vihették.

 

A Ladicsban várlak!

A desszerthez a Ladics-házban juthatott hozzá a múzeumok őszi fesztiválja gyulai nyitónapjának publikuma. Itt Kliment Margit kísérte végig ódon lakásán a betérőket, akiknek gyakran csalt mosolyt az arcára izgalmas történeteivel. Hála istennek a polgári otthonban található rengeteg csecsebecse épségben túlélte a drámai erővel előadott monológot, és így a kikészített sütiket mindenki boldogan és felszabadultan, élményekkel telítődve fogyaszthatta el.

"Úgyhogy jövő hétvégén újra találkozunk! Az ajtók nyitva állnak előtted."

 

Forrás: www.gyulaihirlap.hu