Nádi Boldogasszony plébániatemplom
A történelmi fürdőváros

Nádi Boldogasszony plébániatemplom

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett „Nádi Szűz Mária”-képet. Később, a török uralom alatt a templom és a kép is elpusztult.

 

A másik nevén Belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc kezdeményezésére. A barokk és copf stílusú plébániát Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján építették. Felszentelésére 1777-ben került sor, mikor is a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére áldották meg az épületet.

 

Az egyhajós templom értékes oltárképei a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A mennyezeten nagyszabású, 470 négyzetméteres seccó látható, melyet Patay Mihály festett 1986-87-ben. Az impozáns festmény egyházi és történelmi alakok mellett Gyula történetének jelentős eseményeit jeleníti meg.

 

A Nagyboldogasszony Plébániát a XVIII. században többször is felújították, ekkor gazdagodott külső- és belső kialakítása klasszicista elemekkel.

 

A szentély jobb oldalán találhatjuk az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, melyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített.

 

A templom oltárát Lakatos Tibor diófából faragott munkája, melyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít, mely már a 1990-es évek végén készült.

 

A Nádi Boldogasszony plébániatemplom ma híres búcsújáróhely hely.

 

Főbb búcsús napok:

 

- Október első vasárnapja, a kegyoltár felszentelésének emlékünnepe, az ún. virágbúcsú napja

- Szent József napja (március 19.)

- Nagyboldogasszony (augusztus 15.) helyi jelentőségű búcsús ünnep