A történelmi fürdőváros

Természet

Természeti táj

 

 

Rövid tájtörténet


A külterület nagy része hajdan a Körösök és mellékvizeik árterülete volt. A tájat nagykiterjedésű nádasok, mocsarak, rétek, erdők uralták, a táj képét a buja növényzetű, gazdag állatvilágú vizes élőhelyek határozták meg.  A szántóföldi növénytermesztés elterjedésének a kedvezőtlen természeti adottságok (időszakos elárasztás, pangó belvizek keletkezése, nehezen művelhető, rossz vízvezető képességű talaj) szabtak gátat.

 

 

Az 1800-as években megindult folyószabályozások, lecsapolások lehetővé tették a külterület nagy részének művelés alá vonását. Ennek következtében a szántóföldek aránya ugrásszerűen megemelkedett a természetes növénytakaróval fedett területek rovására, amely a táj képét gyökeresen megváltoztatta. A lecsapolások következtében jelentkező vízhiány miatt a növénytársulások szerkezete is megváltozott, ezért az egykori vizes élőhelyekről árulkodó erdő és gyepterületek csak néhány helyen maradhattak fenn.

 

 

 

 

Tájhasználat


A térség meghatározó tájalkotóelemei a folyóvizek, a füves puszták, az erdőségek, a szántóterületek és a tanyák. A külterület három jellegzetes tájegységre osztható fel: északkeleten mélyfekvésű, árvízveszélyes területek találhatóak nagyobb erdőfoltokkal, délen-délkeleten, főleg a Körös Maros Nemzeti Park területén és szomszédságában füves puszták, közöttük a tanyás térségek, szántóterületek és a folyóvizek (Fekete-Körös, Fehér-Körös, Élővíz-csatorna) helyezkednek el, melyek vizes élőhelyeik gazdagságával növelik a biodiverzitást.

 

 

 

Természetes élőhelyek tisztelete

 

A táj változásai (folyószabályozás, tagosítások stb.) ellenére számos helyen maradtak meg az egykori élővilág képviselői, melyeket napjainkban országos és helyi védelemmel próbálunk megőrizni az utókornak.

 

Országosan védett területek:

  • Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területei
  • Dénesmajori Csigáserdő Természeti Terület
  • Natura 2000 területek
  • kiemelten fontos és fontos Érzékeny Természeti Területek
  • potenciális természeti területek
  • védett természeti területek védőövezete
  • ex lege védett kunhalmok

 

A helyi védett természeti területek és elemek (külterület, belterület) száma 33.

Az egyedi tájértékek száma 215.

 

A város legújabb múzeuma a TÁJVÍZHÁZ, ahol a Körös-vidéki tájról, vizekről, természeti értékekről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról kap tájékoztatást a látogató, multimédiás eszközök segítségével, igen szórakoztató, élményt nyújtó módon.

 

 

 

 

Települési zöldfelületi rendszer

 

Gyula városa sokféle értelemben “zöld”. A város zöldfelületi rendszerének jellemzője, hogy a város körül jelentős nagyságú erdőségek és kertes területek vannak, melyek megteremtik az átmenetet a táj felé, ahol a mezőgazdasági használat mellett, jelentős nagyságú védett gyepterületek és erdők találhatóak. A városon belül tágas parkok, ezeket összekötő fasorok, városszéli tavak, lazán beépített családi házas övezetek az uralkodóak.

 

 

Az egy főre jutó közcélú, intenzíven gondozott zöldfelület aránya 35,53 m2/fő. A műemlékek környezetében elhelyezkedő történeti kertek kiemelkedő jelentőségűek.

 

 

 

 

Zöldfelület fejlesztési koncepció

 

A zöldfelület-fejlesztési koncepció megalapozásához a természeti-, táji adottságokat, a történeti változásokat, illetve a város zöldfelületi rendszerét vizsgáltuk, településökológiai, funkcionális és településesztétikai szempontból. A vizsgálatokat követően a területi potenciálokra alapozott fejlesztési koncepciót határoztuk meg, megjelölve a rövid-, a közép- és a hosszú távú zöldfelület-fejlesztési elképzeléseket, feladatokat.

 

 

Tervek / Térképek:       Természeti terület

Zöldhálózat

Vízfelületi hálózat

Közparkrendszer

 

 

 

Tervek, megvalósítás

 

A zöldfelületi fejlesztések folyamatosak, elmondható, hogy 2015-re mind a turisztikai, mind a közigazgatási központ megújul.

 

 

Az elmúlt 8 év – az Európai Virágosítási verseny szempontrendszerének megfelelő – beruházásai:

 

2006. Kossuth tér komplex környezetrendezése (forgalomcsillapítás, zöldfelületek,

vízfelületek növelése)

2007. Belváros komplex környezetrendezése (forgalomcsillapítás, vízfelületek növelése)

2007. Csigakert parkrekonstrukciója (zöldfelületi arány növelése, szabadtéri színpad,

épületek elbontása)

2009. Erkel Ház és kertjének felújítása (energetikai korszerűsítés – talajszondák)

2010-2013. Oktatási intézmények energetikai korszerűsítése (Implom Általános Iskola,

Máriafalvi Óvoda, Németvárosi Óvoda, Mágocsi Úti Óvoda, Béke Sugárúti Óvoda)

2005-2011. Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja (a talajvíz minőségének javítása

védelmében, erdősítés)

2013. Béke sugárút, Göndöcs-kert komplex környezetrendezése (kerékpárút-építés,

épületek energetikai korszerűsítése – hőszivattyú)

2013. Gyulai Várfürdő fejlesztése (az új családi élményfürdőt a termálvíz maradékhőjével fűtik)

2014. LED-es közvilágítás korszerűsítés

2014-2015. Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély felújítása és parkjának rekonstrukciója,

megnyitása a közösség számára (energetikai korszerűsítés – talajszondák)

 

 

 

 

 

Állandó növényzet

 

Sok az idős növényállományú park, melyek idős, értékes egyedei ámultba ejtik az idelátogatókat. (33 db helyi védett természeti elemünk van). Az elmúlt 4 évben kb. 800 földlabdás facsemetét ültettünk évente, ez egyrészt köszönhető a helyi önkormányzati körzeti képviselőknek, akik a képviselői alapjukból sokszor fordítanak erre bizonyos összegeket, illetve a helyi szabályozásnak, hiszen a fakivágások fapótlásai a kivágott törzsátmérőnek megfelelően történnek. Ennek a programnak köszönhetően számos utcában tudtunk teljes fasorcserét végrehajtani.

 

 

 

 

Szezonális kiültetések

 

2000 óta minden évben 48.000 egynyári virágpalántát ültet ki a város a közterületekre, illetve 21 db virágoszlopot vásárol a kiemelt helyek díszítésére. A várfürdő területén további 10-12.000 egynyári virággal találkozhatunk, mely a turisztikai szezon teljes hosszában biztosítja az egyöntetű virágdíszt. A tavaszi és őszi díszítést 10-12. 000 tő árvácska és tulipán adja.

 

 

Gyula Város Önkormányzata minden év májusának második vasárnapján rendezi meg a Gyulai Virágok Vasárnapját. Ezen a jeles napon virágba borul az egész belváros (Kossuth tér) kb. 60 kiállító és árusító vesz részt az eseményen, és ismerteti meg a lakossággal az új növényeket, illetve ad hasznos tanácsokat az érdeklődőknek. A rendezvényen egynyári és évelő virágárusok, faiskolások, virágboltosok, kerti gépeket forgalmazók, virágföldet, kerti térburkolatokat, kerti tavat forgalmazók, kerti felszereléseket, játszószert, kerti bútorokat, öntözőfelszerelést gyártók és forgalmazók vesznek részt.

 

 

Gyula város virágosítással elért díjai:

2005. Belügyminiszteri Különdíj („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2006. Oktatási és Kulturális Minisztérium Különdíja („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2007. Országos I. helyezés („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2008. Ezüst fokozat (Európai Virágos Városok és Falvak – Entente Florale Europe – versenye)

2009. Miniszterelnöki Különdíj („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2010. Arany Rózsa Díj – Régiós I. helyezett („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2011. Fővédnöki Különdíj („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2012. Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Díja („Virágos Magyarországért” országos verseny)

2013. Országos I. helyezés („Virágos Magyarországért” országos verseny)

Épített örökség

 

Tervezés, fejlesztés


Településrendezési és -fejlesztési tervek, stratégiák


A spontán városszerkezet alakulását az 1801 nyarán pusztított tűz szakította meg. Az újjáépítéskor alakították ki a Körös-medrek figyelembevételével az utcahálózatot. Már két évszázada építik tudatosan a gyulaiak a városukat. A települési alrendszerek (épített környezet, közlekedési rendszer, közműrendszerek, zöldfelületi rendszer stb.) fejlesztési koncepciói egymással ötvözve alkotják a településfejlesztési koncepciót, mely alapdokumentuma a településfejlesztésnek és a településrendezésnek (Gyula Város Településrendezési Tervének). Gyula városa 1950 óta rendelkezik településrendezési tervvel, mely nagyvonalakban meghatározza a város térbeli szerkezetét, összefüggéseit, karakterét. Legfontosabb elvek a szerves fejlődés, növekedés, mind a terület bővülésében, mind a beépítés sűrűségében és magasságában. A polgárok maguk is törekednek telken belül és közterületen is az igényes, gondozott, nagy zöldfelület kialakítására. A város sziluettjéből – a lombos fák fölé – a templomtornyok és néhány 10 emeletes ház magasodik ki.

 

 

Településszerkezeti és szabályozási terv

 

 

Épített környezet


Épített örökség országos védelme

 

A város közigazgatási területén 805 ismert régészeti lelőhelyet tartanak nyilván, ami kimagasló a megyei lelőhelyszámhoz képest, illetve országos viszonylatban is. A belvárosban összefüggő XIX. századi védett utcasorok láthatók. A város minden részén vannak a városrészekre, a különböző építési korszakokra jellemző védett épületek. A síkvidéki adottságok, a régi földből való építkezés és a tűzvészek pusztításai miatt kevés 1800 előtti épület látható a városban. Ezek országos védelem alatt állnak.

 

 

Az országosan védett, Műemléki Jelentőségű Terület (MJT) nagysága mintegy: 435 ha

A helyi építészeti védelem alatt álló terület nagysága mintegy:                          372 ha

Az összes védett terület nagysága:                                                                  807 ha

 

Az országos védelem alatt álló épületek, műemlékek száma 40. Legjelentősebb műemlékeink körébe a vár, a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély, a Lovarda (ma a Várfürdő része), az Erkel-ház, a valamikori megyeháza (a jelenlegi Városháza), a Megyei Levéltár, az Igazságügyi palota, a Százéves cukrászda és a Ladics család múzeumként funkcionáló háza tartozik. Az épített emlékeink száma kimagasló az alföldi régióban, köszönhetően a már 5 évszázados régióközponti szerepnek ás a korai polgárosulásnak. A megyeszékhely 1950-es áthelyezése látszólag lelassította a fejlődést, ugyanakkor segített abban, hogy megőrizzük értékeinket. Az elmúlt 6 évtizedben tudatos értékőrző fejlesztés folyt, melynek leginkább látható eredményei az utóbbi – újra szabad – 2 évtizedben keletkeztek.

 

 

Épített örökség helyi védelme

 

A helyi építészeti védelem alatt álló terület mintegy nagysága:                          372 ha

A helyi védelem alatt álló épületek száma:                                                        215 db

 

A városlakók elfogadják a kötöttségekkel járó helyi értékvédelmet. Ebben segít a város által működtetett támogatási rendszer, mely pályázati formában nyújt lehetőséget, segítséget az épületek látható értékeinek megőrzésére, felújítására.

 

Környezetvédelem

Hulladékgazdálkodás, hulladék mennyiségének csökkentése


Városunkban több mint 6 éve működik a jelenlegi szemétszállítási rendszer. A városi szeméttelep bezárása után a vállalkozásoktól és a lakosságtól elszállított települési kevert hulladék a régi szeméttelep mellett újonnan kialakított hulladékátrakó állomásra kerül. A kukáskocsik által a garatba öntött szemetet egy prés szerkezet konténerekbe tömöríti, a konténerekben lévő hulladékot pedig teherautó szállítja a békéscsabai regionális hulladéklerakóra. A város területén naponta 5 db kukás kocsi gyűjti a háztartási, a biológiai (zöld) és a szelektív hulladékokat. A lakosságtól heti egy-egy alkalommal kerül elszállításra a háztartási és a biológiai hulladék. A Gyulai Közüzemi Kft. közel 12.000 ingatlantól szállítja el a kommunális hulladékot. Éves szinten 6.500–7.000 tonna között van a lerakóra átszállított kommunális hulladék össztömege, mely mennyiség évek óta csökkenő tendenciát mutat.

 

Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel a kft. lomtalanítási akciót szervez a lakosság részére, amelyeken a lomokon kívül, külön gyűjtés alapján, a lakóknak módjában áll leadni az elektronikai hulladékokat, a sütőolajat és a zsiradékokat is.

 

Szelektív hulladékgyűjtés keretében a város területén kialakított 30 db szelektív hulladékgyűjtő szigetről heti háromszori alkalommal történik a papír-, a műanyag- és az üvegfrakciók elszállítása 2006 óta. A szelektíven összegyűjtött hulladékokat (300 tonna/év) a Gyulai Közüzemi Kft. újrahasznosításra adja át.

 

 

 

Szeméttelep rekonstrukció

 

A gyulai városi települési szilárd hulladéklerakó az 1970-es években létesült. A lerakás a felhagyott bányagödrök feltöltésével kezdődött, majd a környezetből kiemelkedő depóniával folytatódott. A bezárásig két darab csonka kúp alakú depónia alakult ki összesen 211 ezer m3 térfogatú hulladékheggyel.

 

2005-ben a lerakó bezárásra került, a város kommunális szilárd hulladékát a békéscsabai, majd a gyomaendrődi regionális hulladéklerakó telepre szállítják át.

 

A lerakó rekultivációja 2010–11-ben 100 %-os pályázati támogatással valósult meg. Megtörtént a tereprendezés, kialakítottak egy biogáz-gyűjtőrendszert, a depónián és a rézsűkön víz- és gázzáró szigetelést alakítottak ki, talajvízfigyelő kutakat fúrtak, csapadékvíz-elvezető csatornákat építettek, majd az egész felületet füvesítették. A beavatkozást követően csökkent az emberi egészségkockázat, nőtt a védett élőhelyek állománya és a tájképi érték.

 

 

 

 

Zöldhulladék-gazdálkodás, komposztálás

 

A város a környezetvédelmi és a fenntartható fejlődés szempontjai szerint is kiemelkedően “zöld”-nek mondható. A komposztálás városi szinten 12 éve működik, a hulladékot szelektíven gyűjtik. A háztartások számára külön biztosított hulladékgyűjtő edényben gyűjtött biológiailag lebomló hulladékot heti egy alkalommal szállítja el a Gyulai Közüzemi Kft. A biológiai hulladék a Gyulai Közüzemi Kft. szennyvíztelepén kialakított komposztáló telepen kerül elhelyezésre. A komposztáló telepen a biológiai hulladék egy számítógép vezérelte, levegőbefúvásos, hőmérsékletet és páratartalmat szabályozó technológiai eljáráson átesve, újra hasznosítható, kertészetileg aktív közeggé alakul, amely kiválóan alkalmas mind szobanövények, mind kerti növények nevelésére, fejlődésük elősegítésére. A közterületi virágágyások fenntartását, gondozását végző Gyulai Közüzemi Kft. a virágágyások talajának cseréjekor minden esetben az általa a zöldhulladékból előállított komposztot használja fel.

 

 

 

 

Fenntartható energiahasználat ösztönzése

 

Az új beruházások mindegyikénél első helyen figyelembevett szempont a fenntartható energiahasználat. Ezen a vidéken a megújuló energiaforrások közül a geotermikus energia (földhő, termálvíz), a napenergia és a biomassza hasznosítására van leginkább lehetőség.

 

 

Földhő – Erkel Ház talajszondái, Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély tervezett talajszondái,

Levegő hője – Kohán Képtár hőszivattyú

Napenergia – Mágocsi Úti óvoda (napkollektor), Corvin Hotel (napkollektor), Komló (napkollektor), sportpálya öltözők, fürdők (napkollektor)

Biomassza – Biofarm Kft. biogázüzeme

Termálvíz másodlagos használata – Várfürdő – Aqua-palota alagsorában az elhasznált termálvizet tározóba gyűjtik, az így begyűjtött termálvíz maradék hőjét hőszivattyúkkal kinyerik, és ezzel biztosítják az épület fűtési energia szükségletét.

Közvilágítás korszerűsítés – LED-es pályázat

Fűtéskorszerűsítés – számos oktatási intézmény, Művelődési Ház (nyílászáró csere, külső hőszigetelés)

 

 

 

 

Helyi termékek fogyasztásának ösztönzése

 

Gyula Város Önkormányzata pályázati támogatással, helyben a helyi termék fogyasztásának ösztönzése céljából, a helyi piac fejlesztését valósítja meg több ütemben (térburkolatok kivitelezése, korszerű koracél elárusító helyek kialakítása befejeződött, az 500 m2-es fedett vásárcsarnok építése folyamatban van). Az országban egyedülálló módon Gyuláról indult el a Mintamenza program, melyhez a Start közfoglalkoztatási program keretén belül zöldségnövények vegyszermentes termesztése zajlik, ellátva ezzel a város közétkeztetését.

 

Oktatás

 

Óvodások, iskolások

 

 

Az óvodai környezeti nevelés az alábbi tematika szerint történik:

  • Az erdő életközössége
  • Hulladékmegelőzés komposztálással
  • Lepkebarát óvodakert
  • Földünk a Kék Bolygó
  • Tudatos vásárlás
  • Karácsonyi készülődés környezettudatosan
  • Madárbarát óvoda
  • Értékes magvaink
  • Az alföldi puszta
  • Tavaszvárás
  • Újrapapír
  • Vízpart élővilága
  • Komposztálás
  • Madarak és Fák Napja

 

A megadott tematika szerint az adott témában a gyermekek megismerkednek a fenntartható fejlődés szempontjaival és népi kulturális örökségünk ápolásával. Az elméleti játékos foglakozásokon túl számos gyakorlati tevékenység és kirándulás illeszkedik a programba, melyet kézműves foglalkozások egészítenek ki.

 

 

 

A Gyulai Közüzemi Kft. évek óta rendszeresen szelektív hulladékgyűjtési akciókat szervez az oktatási intézményekben. Az akciók keretében a város fiataljai éves szinten közel 50 tonna papír- és műanyaghulladékot gyűjtöttek össze. Ezenkívül a kft. rajzversenyt és pályázatot rendez minden évben a „Víz világnapja” alkalmából az óvodások számára.

 

A múltunkat, jelenünket és jövőnket nagymértékben meghatározza a víz, így a „Víz világnapja” alkalmából a KÖVIZIG minden évben nagyszabású köztéri rendezvényt bonyolít le.

Minden év szeptemberében kerül megrendezésre az „Autómentes nap”, amikor a belvárosban az eddig lezárt utcákon túl újabb területek válnak gyalogos és kerékpáros zónává, ilyenkor a gyermekek részére kerékpáros ügyességi versenyt, rajzversenyt, közlekedéssel kapcsolatos vetélkedőket, feladatokat szerveznek.

 

 

Erdei Iskola

 

Gyula-Városerdőn, a várostól hat kilométer távolságra, az erdőgazdaság kezelésében lévő parkerdőben erdei iskola működik. Az 1937-ben épült cserkésztábor épületeinek felújítása és kibővítése eredményeképpen ma egy 12 hónapon keresztül működő intézmény áll rendelkezésre, kint a természetben. Az épület 36 diák és 10 pedagógus fogadására és teljes ellátására alkalmas egész évben. Ez egészül ki fűtési idényen kívül további 90 diák- és 7 pedagógus-férőhellyel.

 

 

 

A különböző korosztályok az általános környezeti oktatási és nevelési célokon túl, erdészeti ismereteket is szerezhetnek itt. Ez az anyag többek között a következőket tartalmazza: az erdő, mint életközösség, az erdő funkciói, az erdő hozamai és szolgáltatásai, az erdész munkája, fajismeret, történeti ökológia, erdészettörténet, a fenntartható erdőgazdálkodás fogalma és ismérvei, a „zöld” törvények, az erdészeti oktatás és kutatás, valamint az erdőesztétika.

 

 

 

Lakosság

 

Az elmúlt években minden évben, országos kezdeményezésre a Gyulai Közüzemi Kft. megtartotta az úgynevezett „Hulladékgazdálkodók Napja” c. programot (más néven „KUKAkulTÚRA” akció), mely rendezvényeken lehetőség nyílt arra, hogy a Gyulai Közüzemi Kft. bemutathassa az érdeklődők számára a városi hulladékkezelést, újrahasznosítást, népszerűsítse a tevékenységét, és szemléltesse a hulladékgazdálkodás célját és fontosságát. A rendezvényeken részt vevők meggyőző információkhoz jutottak a hulladékképződés megelőzésének fontosságáról, a mégis hulladékká vált anyagok szelektív gyűjtésének értelméről. Látták a hasznosítás számos lehetőségét, eredményét – szolgálva ezzel nemcsak a tudatosabb vásárlást, a szelektív hulladékgyűjtést, hanem a személyes tapasztalatszerzésen alapuló pozitív szemléletformálást is. A város kezdetek óta, minden évben csatlakozik a Vidékfejlesztési Minisztérium felhívásához, a TeSzedd akcióhoz, melynek keretében a meghirdetett napon több száz ember szedi a közterületeken, az utak és árkok mentén az elszórt, elhagyott szemetet.

 

 

 

A 2011.évi akció mérlege Gyulán: 339 fő részt vevő, 243 zsáknyi összegyűjtött hulladék, továbbá 8 m3 összmennyiségű – zsákokba nem csomagolható – nagyméretű hulladék került összegyűjtésre.

A 2012. évi akció mérlege Gyulán: 534 fő részt vevő, 573 db zsáknyi összegyűjtött hulladék.

A 2013. évi akció mérlege Gyulán: 484 fő részt vevő, 505 db zsáknyi összegyűjtött hulladék.

 

A Gyulai Közüzemi Kft rendszeresen jelentet meg tájékoztató, ismeretterjesztő, tudatformáló jellegű anyagokat a helyi médiában (Gyulai Hírlap, Gyulai Hírújság, Gyula TV).

Önkéntesség

 

 

Az Önkormányzat és az önkéntesek együttműködése

 

A közcélú zöldfelületek megújítását Gyula Város Önkormányzata nem egyedül végzi, több esetben együttműködik a helyi lakossággal, hiszen a kedvező településkép megteremtéséhez szükséges a belváros (közigazgatási központ) és a várkörnyék (turisztikai központ) rendbetételén túl, a lakóutcák rendezett megjelenése is, melyhez a polgárok részvétele is elengedhetetlen. A magánemberek közcélú környezetszépítését is támogatja az önkormányzat, minden évben városi virágosítási verseny indul öt kategóriában (virágos előkert, virágos balkon és ablak, ház előtti virágos közterület, virágos intézmény, virágos vendéglátóhely), melyen értékes díjakkal jutalmazzuk azokat az önkéntes polgárokat, akik példaértékűen tesznek a környezetük szépítéséért.

 

 

 

 

 

A helyi civil szerveződések, vállalkozások részvétele a környezetszépítésben

 

Az önkormányzati részvételen túl a helyi vállalkozások (éttermek, szállodák) is részt vesznek a település díszítésében, az önkormányzat több esetben együttműködik a helyi magántőkével, vállalkozásokkal (Corvin köz, Hétvezér u. 6., Kossuth u. 20.).

 

 

Számos civil szervezet segíti a környezetszépítő munkánkat, a közterületi dekorálás (advent, húsvét), a faültetés és a szemétszedés a leggyakoribb városi program. A környezetszépítésben legaktívabb civil szervezetek: Hagyományőrző Kertbarát Kör, Városszépítő Egyesület, “Csigakertért” Alapítvány, Wenckheim Krisztina Közalapítvány, Együtt Gyulaváriért Egyesület, Német Kisebbségi Önkormányzat, Japánkert Barátok Köre, Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesülete, Bodoky Baráti Kör.

 

 

 

 

Virágos Európa Verseny tájékoztatófüzet letöltése: