A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula családi Csigaház Panzió csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek életképek Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Múzeum escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert gumiland gyógyvíz Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok háromváros Harruckern havas Gyula helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna szelfipont szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A felesleges „B”

murmir / 2017.09.10.
0 Hozzászólások

Hogyan nyerte vissza ősi nevét Gyula városa?

 

Dusnoki-Draskovich József kutatásai alapján eldőlni látszik a vita Gyula város nevének eredetéről. Eddig két verzió létezett, az egyik szerint a település neve a „gyula” méltóságnévből ered, a másik szerint viszont egy konkrét Gyulához köthető. A történészek jelenleg ez utóbbi felé hajlanak, úgy vélik egy középnemesi rétegből származó, hatalmában megerősödött személy (talán várnagy) volt a keresztapa. Az viszont biztos, hogy a város neve mindig csak ennyi volt, soha nem kapcsolódott hozzá semmilyen elő- vagy utótag, ahogyan ezt például a régi térképek is tanúsítják.

 

terkep

 

Azaz mégsem egészen… Az 1870-es évek elején, a királyi bíróságok szervezésével egy időben keletkezett gyakorlat szerint címerpajzsaikon és pecsétjeiken Gyula nevét elkezdték Békésgyulának vagy B-Gyulának írni (ahogyan az alábbi, akkoriból származó képeslapon is). Viszont a változtatás teljesen önkényes volt, „sem a város, sem a megye nem kérelmezte, sem a törvényhozás, sem a kormány soha el nem rendelte” – ahogyan ezt Scherer Ferenctől is megtudhatjuk.

 

terkep

 

Az 1870-es évek elején Gyulára költözött Jantsovits Emil, gyulai és orosházi országgyűlési képviselő, a Békés nevű újság első felelős szerkesztője, egyben Gyula város ügyésze volt az, aki annyira megunta már e gyakorlatot, hogy azt indítványozta, forduljon a képviselő-testület a belügyminisztériumhoz. Nem csak ő gondolta így, a testület közreműködésével megszületett a felterjesztés, egészen pontosan 1888. június 19-én.

 

terkep

 

Ezzel megkezdődött a három éven át húzódó jogi procedúra, melynek végén, 1891 szeptemberében a belügyminiszter arról értesítette a testületét, hogy Gyula nevéből elvétetik az a bizonyos Békés előtag. Ez így rendben is volt, bár ahogyan a Békés cikkéből kiderül, néhányan nehezményezték, hogy egyáltalán névváltoztatásnak merték nevezni a jogi aktust, hiszen valójában jogokba való visszahelyezésről volt itt szó.

 

terkep

 

„Idestova három éve annak, hogy Jantsovits Emil v. képviselő szépen megokolt indítványt adott be a képviselő testülethez az iránt, hogy Gyula városa ősi neve minden jelző nélkül épségben fentartassék, nevezetesen, hogy a felesleges „B.” vagy „Békés” előszó, melyet nemcsak magános emberek, hanem hivatalok is használtak, elejtessék. A képviselő testület egyhangúlag elfogadta az indítványt és ezzel egy végnélküli hivatalos eljárás indult meg a város, vármegye, belügyminiszter, akadémia sőt: a minisztertanács között is, ami elhúzódott három esztendeig, mig utoljára — midőn az aktahalmaz néhány  kilogrammá  nőtte  ki magát,  — a   kormány minden  kétséget eloszlólag meggyőződött   az   indítvány,  illetőleg   képviselő testületi   határozat  jogossága  felül.  A hivatalos lap keddi számában végre a következő kommüniké jelent meg!  „Békés-Gyula város eddigi ezen elnevezése a f.  évi 53,824. számú belügyminiszteri rendelettel „Gyula” névre változtattatott át.” Ezen közlemény megjelent  szövegével szemben lehetne ugyan annyi megjegyezni valónk, hogy az nem felel meg a ténynek, amennyiben itt szó sem lehet név változtatásról,  mert a „B -Gyula” és „Békés-Gyula” név egyszerű visszaélés volt, és jogi kifejezéssel élve csak is restitutio in integrum történt, de minden  kicsinykedést kerülve, örülünk a „restituczió”-nak  ily alakban történt ténye fölött is és csupán azon jogos óhajunkat nyilvánítjuk, hogy a „Gyula” ősi elnevezést most már magánosok és hivatalok egyaránt szíveskedjenek respektálni. A  „B” vagy „Békés”  jelző elejtése különben sem jár semminemű koczkázattal,  mert a közlekedést közvetítő hivatalok, nevezetesen a vasúti állomás és a posta eddig is jelző nélkül „Gyulá”-t  használtak és nem volt rá eset, hogy egyszerűen „Gyulá”-ra czimzett levél vagy vasúti küldemény máshová továbbittatott volna, inkább az történt meg, hogy a mozgó posta a „Békés-Gyula” néven expediáit küldeményeket, hirtelen „Békés Csabá”-nak olvasva, a szomszéd városban adta le.”

 

Fotók: Library Hungaricana/Békés Megyei Levéltár

Kapcsolódó cikkek