A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A Partfürdő

murmir / 2017.02.23.
0 Hozzászólások

A Gyulai Várfürdő elődje


Ha visszatekintünk a gyulai fürdőkultúra történetére (ahogyan Cselebitől tudjuk, a török hódoltság alatt 11 fürdő működött a településen), aligha fogunk meglepődi azon, hogy már az Almásyak és a város fürdőfejlesztési tervei, illetve a ’40-es évek kútfúrási kudarcai előtt is volt strandfürdője a városnak.

 

partfürdő

 

A Partfürdő létrejötte – tekinthetjük a Várfürdő elődjének is – két gyulai úriembernek köszönhető: Pfaff Ferencnek és Schneider Mátyásnak. A tervük az volt, hogy az Élővíz-csatornából fallal választanak le egy medencét, melyet a Körös vize táplál, a part egy részén pedig homokos fövenyt alakítanak ki. A testület rábólintott, a korábban a Gyulai Korcsolyázó Egyesület által használt partszakasz a Pfaff és Schneider cég kezelésébe került, a tervezett létesítmény fölötti Körös-szakaszon pedig megtiltották a fürdést. A Partfürdőt rekordidő alatt sikerült felépíteni, az „uszoda” 1930. július 31-től kapott ideiglenes működési engedélyt.

 

Itt üzemelt az egykori Partfürdő:

 

A Békés így cikkezett az új attrakcióról 1930. július 12-én: „Örömmel értesülünk, hogy a korcsolya- pavillon mellett levő strandfürdő, melyet a Pfaff és Schneider cég készít, augusztus elején megnyílik. A munkálatoknál majdnem száz munkás dolgozik. A fürdőmedence állandóan friss vizet kap és a vize óránként többször cserélődik ki. A napfürdő helyét és a medence fenekét a vállalkozó cég Fehér-Körösi homokkal takarja be. A medence 130 méter hosszú és két és fél méter mély lesz. Úszni nem tudó gyermekek a kis vízben fürdenek, mely 60 cm-től egy méter mélységig terjed. Már most megállapíthatjuk, hogy a gyulai strandfürdő messze földön ritkítani fogja párját s hisszük, hogy azt közönségünk rövid idő alatt megkedveli és tömegesen fogja felkeresni.”

 

Augusztusra beindult az üzlet, ami szintén kiderül a Békésből (a citált cikk 1930. augusztus 06-án jelent meg): „A Strandfürdő igazán divatba jött.  Egész napon át nagy közönség keresi fel a pompás partfürdőt, hogy a napfényen, jó levegőn és kristálytiszta vízben felüdüljön.  Mindenki elragadtatással s a legnagyobb elismeréssel beszél Gyula város e legújabb alkotásáról, mely Pfaff és Schneider-cég áldozatkészségét s mindenre kiterjedő figyelmét dicséri.  Vidékről is sokan jönnek be a messze földön párját ritkító strandfürdőbe.”

 

partfurdo

 

Szóval bejött a jóslat a messze földön párját ritkításról... Mindenki boldogan pancsolt, az alapítókhoz meg dőlt a lé. Legalábbis egy darabig. 1931-ben összesen 5.993,60 pengő bevételük volt, ami figyelembe véve a fürdő kialakításának 50.222 pengős költségét kimondottan szép eredménynek nevezhető, de a következő években drasztikusan visszaesett a forgalom, a felére csökkent a jegyár-bevétel. Ennek oka abban keresendő, hogy a fürdőzők visszatértek a Partfürdő fölötti Csordás nevet viselő szakaszra, így a fürdő vize zavarossá vált.

 

partfürdő

 

Pfaffék többféleképpen is próbálták elrendezni a dolgot, de a képviselő-testület – valószínűleg a népszerűtlenségtől való félelem miatt – nem tarttatta be a korábban saját maga által elrendelt fürdőzési tilalmat. Az alapítók végül odáig jutottak, hogy 1939-ben megvételre ajánlották a városnak a fürdőt, mindösszesen 16.000 pengőért. Ez sem jött össze, a döntéshozók inkább kivárták a szerződés 1942-es lejártát, amikor is az állagmegóvás elmaradása miatt még jól be is perelték szegény Schneiderékat.

 

A háború nyilván csak fokozta a bajt, a létesítmény állaga igencsak leromlott. 1949-re pedig odáig fajult a dolog, hogy már nem volt érdemes költeni sem az egykor szebb napokat látott Partfürdőre, ellenben jó ötletnek tűnt egy mélyfúrású termálkút kialakítása. De erről majd később…

 

Fotók: Gyula régen és ma, www.gyulaanno.hu

Kapcsolódó cikkek