A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A Szentháromság kápolna

murmir / 2017.03.13.
0 Hozzászólások

Az 1738-as pestisjárvány emlékére

 

A török háborúkkal (újra) Magyarországra hurcolt pestis 1738. június 15-én tört ki Gyulán. A frissiben kinevezett gróf Károlyi Sándor kormánybiztos feladata lett volna terjedésének megakadályozása, amit némileg nehezített, hogy a Békés megyeiek – akik olyan szerencsések voltak, hogy eddig megúszták a találkozást a halálos kórral – kis túlzással élve, azt se tudták mi az. Ezt támasztja alá a Bihar megyeiek április 12-i kérdése is, miszerint „azon pestis miből álljon, menyire terjedett?”.

 

A bécsi udvarnak ellenben volt tapasztalata, így már a járvány kezdete előtt, május 10-én megküldték a rendszabályokat, melyek leginkább a szigorú elkülönítésre alapozva akadályozták volna meg a ragály terjedését. A megye május 16-án adta ki részletes intézkedéseit – innentől kezdve minden helység bejáratánál fegyvere őrök strázsáltak, akik csak a „jó passzussal” rendelkező embereket engedték be. Hetente átvizsgálták a pusztai szállásokat is, az idegen koldusokat pedig még érvényes passzussal is elhajtották. A dolog odáig jutott, hogy minden településen vesztegházakat alakítottak ki.

 

pestis

 

Az óvintézkedések viszont nem bizonyultak hatékonynak, az első megbetegedéseket június 15-én regisztrálták Gyulán. Az 1.308 áldozatot követelő pestisjárvány fél évig tartott, az utolsó haláleset december 17-én történt. A vesztegzárat viszont csak évekkel később szüntették meg teljesen – az első nagyobb vásárra 1744-ben került sor.

 

A járványt túlélők a Körös bal partján, az egykori Benedekváros területén fogadalomból kápolnát építettek, mely 1741 tavaszára készült el. Az épületet 1752-ben fatoronnyal és két haranggal látták el, mai kialakítását a lovarda kapcsán már említett Cziegler Antal uradalmi építésznek köszönhetően nyerte el, 1817-ben. A területet 1772–1795-ig temetőként használták, az 1773-ban ide temetett Tomcsányi József uradalmi főnök sírja a mai bejárat és a kórus alatt található.

 

szentháromság kápolna

 

A Cziegler-féle átalakítás során a kápolna késő barokk magja klasszicista elemekkel bővült. A templom egyhajós homlokzati toronnyal, sokszögű szentélyzáró résszel épült. Az 1893-ban készült oltárkép a szentháromságot ábrázolja. A kápolna 1932 nyarán kigyulladt – a zsindely kapott lángra a kisvonat mozdonyától –, a helyreállítás során alakították ki a villanyvilágítást és a fűtési rendszert is. A műemlék jellegű épületet utoljára a Kossuth tér rehabilitációja kapcsán újították fel, a gyulai testület 2006-os döntése alapján.

 

 

Fotók: Tóth Ivett, Magyar Nemzeti Levéltár