A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A várvédők

murmir / 2016.07.13.
0 Hozzászólások

Legalábbis akiket név szerint is ismerünk

 

kerecsényi

 

Sajnos Gyulán se Gárdonyink, se Zrínyink nincs, így nem véletlen, hogy sokkal kevésbé kerültek be a köztudatba azok a férfiak, akik a gyulai várat védték a törököktől, mint szigetvári vagy egri kollégáik.


Pedig az ostrom maga igencsak figyelemre méltó volt, a leghosszabb az összes végvár ostroma közül, ráadásul a végét nem az erődítmény bevétele, hanem annak feladása jelentette. Lehet pont ez az oka annak, hogy Kerecsényi nem tartozik a legelismertebb végvári vitézek közé?

 

Talán Benedek Elek volt az egyedül, aki igyekezett megőrizni emlékezetét, bár elég érdekes módon… Mondjuk a negatív hír is hír, sőt, talán jobban el is adható. Szóval a nagy mesélő a következőképp jellemezte kapitányunkat:

 

Híres-neves vitéz volt Kerecsényi László, de vitézségénél nagyobb volt az ő kegyetlensége. Jaj volt, ezerszer jaj annak a töröknek, aki az ő kezébe foglyul esett: ha pénzzel meg nem tudta váltani a szabadságát, kikötöztette a vár udvarán, s a szegény kikötözött emberen tanította Kristóf fiát a céllövésre.”

 

Hogy miért haragudott rá ennyire, azt sajnos nem tudni. Persze a kutatások alapján Kerecsényi közel sem volt ilyen borzasztó alak, az meg, hogy július 3-tól szeptember 3-ig, 14 rohamot visszaverve képes volt tartani a várat, a minimum 15-szörös túlerővel szemben úgy, hogy bent pusztított a vérhas is, azért több, mint elismerésre méltó. Neki köszönhető egyébiránt a vár ma is ismert hármas tagolása (belső vár, derékvár, huszárvár) is.

 

végvári vitézek

 

Az is érdekes, hogy milyen kevés társát ismerjük név szerint, de a következők biztosan köztük voltak:

 

Henyei Miklós

 

Lovaskapitány volt, Kerecsényi sógora. 1556-ban még Szigetvárat védte (róla nevezték el az egyik bástyát), majd 10 évvel később Gyulára küldték. Az ostrom alatt egy nyílvessző találta el a szeme felett, a sérülésbe bele is halt.

 

Horváth Ferenc

 

Horvát származású kapitány, 1552-ben került Gyulára. 1565-ben Kerecsényi távolléte alatt rá bízta a várat. Ő is az ostrom alatt hunyt el, de halálát nem idegenkezűség, hanem vérhas okozta.

 

Földvári István

 

Már 1560-ban is a várban szolgált, hadnagyi rangban. Az 1566. július 17-i török roham alkalmával megsebesült, de felépült, az augusztus 3-i támadásnál pedig ő volt az egyik kulcsfigurája a törökök visszaverésének. Az elvonuláskor sikerült megmenekülnie, Erdélybe költözött.

 

Gyulai Gál András

 

1515-ben született, 1584-ben halt meg, apja Somogy megyéből származott Gyulára. A családnak meglehetősen kalandos volt a pályája, édesapja komoly vagyont szerzett, amit sikerrel el is vesztett. A fia meg nem sokkal maradt le mögötte: miután Ferdinánd mellé állt, adórovó lehetett, de egy kis gondba került az elszámolással, úgyhogy 1554-től már csak katonaként szolgált. Viszont volt egy igazán hősis tette, amit fel is jegyeztek: az ostrom alatt átszökött a török táboron, hogy Kerecsényi segélykérő levelét eljuttassa a királyhoz.

 

Az utána elkeresztelt utca neve egy elírás miatt lett az, ami. Állítólag a határozat jegyzőkönyvében Gyulai Gaál A. utca szerepelt, amit sikerült Albertként megfejteni.

 

Balázsdeák Márton

 

Származása nem ismert, de az biztos, hogy nem nemesi ivadék, hiszen éppen a török elleni vitézségért kapott nemesi címet Ferdinándtól 1563-ban. A vár ostroma alatt, az augusztus 3-i támadás közben vesztette életét, egy ágyúgolyó találta el.

 

Az ostrom 450. évfordulója alkalmából készült, a várvédők hősiessége előtt tisztelgő emléktábla a vár falán látható, a felhasznált képek a leleplezése napján készültek.

 


 

Fotók: Tóth Ivett

Kapcsolódó cikkek