A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Az 1848/49-es honvédtiszti emlékhely

murmir / 2016.10.04.
0 Hozzászólások

A világ legnagyobb gyászmenete – egy kis kitérővel

 

Gyula története – hasonlóan számos más településéhez – sajnos nem szűkölködik tragikus epizódokban. Az egyik legszomorúbb ezek közül az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukásához köthető. Viszonylag kevesen tudják, hogy a világosi fegyverletétel valójában Gyulán ért véget augusztus 23-án, mivel ott csupán a Görgey parancsnoksága alatt álló negyvenezres hadsereg legénysége kapitulált, a tiszti kart (a tábornokoktól a hadnagyokig) továbbvitték Kisjenőre, majd onnan két útvonalon ide, az Arad előtti utolsó állomásra.

 

vertanuk

 

Degré Alajos huszárszázados, a márciusi ifjak egyike sommásan így összegezte a történetet: „...ügyünk Világosnál meghalt, Sarkadon ki volt terítve, s Gyuláról megindult a világ legnagyobb gyászmenete, s itt Aradon megtörtént a temetkezés.” A gyulai napokról (1849. augusztus 19-én érkeztek) viszonylag sok forrás maradt fent, melyek között a korábban már (itt és itt) említett Kóhn Dávid újságíró, szerkesztő által jegyzett Az 1848-49-es honvédtisztek fegyverletétele Gyulán címet viselő írás a legismertebb.

 

Az egész cikket nem citálnám, viszont van benne egy rendkívül érdekes epizód, amit igen: „Augusztus 20-án kora délután a következő eset történt a Koronában, amely a mostani állami polgári leányiskola helyén állott, és akkor az egyedüli kávéház volt Gyulán. Cserkesz és honvédtisztek feketéztek a szűkös kávéházban, amelynek közepén biliárdasztal volt, és azon kardtalanul két honvédtiszt játszott. Egyszerre bejött két osztrák tiszt, ezt a biliárdozók nem vettek észre, úgyhogy a lökésben lévő honvédtiszt, háttal állva, akaratlanul meglökte az egyik osztrák tisztet, de mint úriember nyomban „pardon"-t mondott. Az osztrák tiszt vagy nem hallotta, vagy ami valószínűbb nem vett tudomást a pardonról. Mindkettő kardot rántott, és a honvédtisztekre akartak sújtani, mire a cserkesz tisztek felugorva helyükről és ugyancsak kirántva kardjukat, közbe akartak lépni. A megtámadott honvédtisztek francia nyelven kérték őket, maradjanak nyugton, elbánnak ők maguk támadóikkal, és mindkettő jó vívó lévén, olyan ügyesen védekeztek dákóikkal, hogy a két osztrák főtisztet a kávéház sarkába szorították, s az egyiknek a kardját is kiütötték a kezéből. Erre a cserkesz tisztek „bravó" kiáltásokkal tapsolni kezdtek. A megszégyenített osztrák tisztek, éspedig egyikük kardja nélkül, dühösen elmentek a kávéházból, s nyomban jelentést tette Howigernek a Koronában történtekről.”

 

vertanuk

 

Az egyik magyar honvédtisztet Máriássy Jánosnak hívták, visszaemlékezéseiben szintén előkerül a sztori, és bár a biliárddákókkal vívott párbaj kimarad belőle, a lényeg ugyanaz: a tisztek egyrészt szabadon lófrálhattak a városban, másrészt az oroszok ellenségesebbek voltak az osztrákokkal, mint a magyarokkal.

 

Kóhn Dávid cikkéből az is kiderül, hogy a gyulaiak igencsak szívükön viselték az itt elszállásolt honvédek sorsát (majd minden háztartás fogadott be közülük, 1.400 katona tartózkodott az akkor 12.000 lelket számláló kisvárosban), sőt „Igen sok honvédtisztnek azonban módjában volt a gyulai lakosság segítségével megszökni, amiben különben a muszkák is elősegítették őket. Ezek a szökevény honvédtisztek azután hosszú ideig bujdostak a pejréti s oláhréti nádasokban és a Gyula városát környékező akkori időkben még óriási erdőségekben. A zömük végleg megmenekült, de voltak, akiket elfogtak, és utólag állították őket az aradi haditörvényszék elé.”

 

vertanuk

 

Lényeg a lényeg, majd minden gyulai lakosnak volt személyes élménye a szabadságharc honvédtisztjeiről, lehet, hogy ezért is vált a helyiek szívügyévé a méltó emlékezés. A vár mellett álló honvédtiszti emlékhely átadását a fegyverletétel 140. évfordulójára időzítették, az pedig, hogy sikerült kigazdálkodni az akkor igen jelentősnek mondható költségeket (az akkori négy-ötmilliós ár ma jó 100 milliós tételt jelentene!), az egész lakosságnak köszönhető.

 

A város apraja-nagyja fizette be a csekkeket, hogy az emlékmű megvalósulhasson, amit a Gyulai Hírlap 1989. január 13-i számában megjelent, Havasi István által jegyzett cikk is tanúsít: Aki elvesztette volna abbéli hitét, hogy az emberek nehéz helyzetükben hajlandók közös cé­lok megvalósításáért áldozatot vállalni, ajánlom olvassa el a bizonyos csekkek hátoldalára írt üzeneteket. Az 1848—49-es Honvédtiszti Emlékhely Alapítványának a Békés Megyei Népújság tavaly december 17-i számának mellékleteként talált csekkek hátoldalá­ról van szó. Hálás vagyok a sorsnak, hogy alig néhány nap több ezres csekktermésének némelyiké­be futólag „beleolvashattam". Reszkető írással, szálkás betűkkel szól az üzenet: „3304 Ft-os nyugdíjamból jó célra 50 Ft, tisztelettel". „20 Ft, mert ketten vagyunk az öregemmel", 320 Ft egy munkahelyről, azoktól: „akiknek nem jár a Népújság". A kis sárga papírnyelvek legnagyobb része 20, 50, 100 és 500 Ft-tal hoz üzenetet: „Ha értelmes a cél, ha az emberek valóságos érzelmeire apellálnak", „biztosak lehetnek a sikerben".

 

vertanuk

 

A történethez hozzátartozik, hogy az aradi tizenhármak emléknapjára így sem készült el teljesen a mű, és az avatáskor még csak az oszlopok álltak, de ez nem a gyulaiakon múlott. A szoborgyűrű (a várral együtt) ma már a 46 magyarországi történelmi emlékhely egyike, bárki megcsodálhatja a Várkertben.

 

 

Fotók: Tóth Ivett