A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Az igazat mondd, ne csak a valódit

murmir / 2019.07.16.
0 Hozzászólások

A Gyulai Iskola

 

Az idén 50. évébe lépő Gyulai Nyári Művésztelep – a szintén fél évszázados jubileumát ünneplő győri mellett – a ma működő két legrégebbi magyarországi művésztelep egyike. A 19 éves korától az alkotócsoporthoz tartozó, alapító tag Albrecht Júliával beszélgettünk szemléletmódról, közösségről és persze kicsit a kezdetekről is, no meg arról, hogyan válhatott valódi művészeti iskolává egy nyári művésztelep.

 

művésztelep

 

Az már a beszélgetés legelején kiderült, hogy a két művésztelep között az életkoron túl nem sok hasonlóság mutatkozik, hiszen a győri meghívásos alapon működik, míg Gyulán az alapítók és a törzsgárda-tagok azonosak, és igazi baráti-szellemi közösséget – vagy inkább családot – alkotnak évtizedek óta.  A 20–25 főből álló alapcsapat nyaranta az újonnan szerzett tanítványokkal együtt látogat Gyulára tanulni és tanítani, hiszen a Gyulai Nyári Művésztelep szabadiskola-jelleggel működik, hasonlóan a nagybányaihoz. Ahogyan Nagybányán, úgy Gyulán is a tapasztalt mesterek korrigálnak, barátkoznak, ismerkednek a fiatalabbakkal, és évről évre átadnak nekik valamit abból a szellemiségből, mely a kezdetek óta jellemzi a csoportot.

 

művésztelep

 

A Gyulai Művésztelep három generációból áll: az alapítók ma már 70 fölöttiek, és a második generáció is a 60-as éveiben jár. Vannak köztük olyan művészek, mint Lukács István és Szőke Sándor – a nemrégiben felavatott Erkel-szobor alkotója –, akik kisgyermekkoruk óta minden évben itt vannak, és itt váltak testi-lelki barátokká. A Gyulai Iskola mindig szívesen fogadta és ma is szívesen fogadja a pályájuk elején járó művészeket.

 

művésztelep

 

A művésztelep napi programjának szerves része a délelőtti és délutáni műtermi munka – sőt van, akinek ez a legfontosabb, hiszen meglehetősen kevés helyen lehet aktmodellel dolgozni –, a műterem után a koraesti órákban pedig irány a terep, a plein air. Nagyon fontos az időbeosztás, hiszen a nap nem áll meg egyetlen festő kedvéért sem, mindössze 1–2 órányi munkát enged azonos fényviszonyok mellett. A délutáni műtermi munka pedig a „krokizásról” szól. Sokan nem is gondolnák, mennyire nehéz műfaj ez. Néhány vonallal megragadni a lényeget, akár két perc alatt feldobni egy vázlatot komoly szakmai kihívás, de aki szereti, annak játék is, ujjgyakorlat is. Vannak, akik elsősorban terepre járnak ki, és ott találnak témát.

 

művésztelep

 

És talán éppen ez a műfaj az, ami felől egy „laikus testvér”, ahogyan a művésznő nevezi őket, a legkönnyebben meg tudja közelíteni a természetelvű gyulai szemléletet, melynek legfontosabb alapja a szakmai tudás. Ahogyan Albrecht Júlia is rávilágít: „ahhoz, hogy az ember a természetből bármit le tudjon rajzolni, tudni kell rajzolni, és ismerni a technikai a fogásokat”. Akinek ez nem fekszik, az bizony elég gyorsan kimarad ebből az iskolából. Rengeteget számít tehát a technika, de használata sosem öncélú.

 

művésztelep

 

A Gyulai Művésztelep alkotói számára az önös érdekek érvényesítése, a hangos kritikai siker mindig is az utolsó szempontok egyike volt – lehet ez is az oka annak, hogy e közösség sokáig nem vált ismertté. De aztán egyre többen és többen jöttek rá, hogy itt bizony többről van szó, mint egy irányzatról, amit Albrecht Júlia jobb híján „új realista festészetnek” titulál, egy olyan iskoláról, ahol a magas szintű technikai tudás és a néha már-már fotórealisztikussá váló ábrázolásmód csupán eszköze a valóság és az a mögött lezajló társadalmi folyamatok bemutatásának. A nagybányai örökség – a természetes látvány – mellett ott van tehát még egy rendkívül fontos dolog: a társadalomkritika, a szociográfiai megközelítés.

 

művésztelep

 

„A gyulai iskola szemlélete azért alakulhatott ilyenné, mert a mesterünk (az alapító Tóth Tibor – a szerk.) azt mondta, hogy ne erőlködjetek, ne akarjatok mindenáron művészetet csinálni. Amit láttok, ami körülvesz, azt tanulmányozzátok, és a sok munka során ki fog alakulni egyéni látásmódotok.” – magyarázza a festőnő.

 

művésztelep

 

A gyulaiak a ’70-es évektől kezdtek komolyabban kiállítókként megnyilvánulni, de akkoriban nem értették meg őket. Kik ezek a dilettánsok? – kérdezték többen. A figuralitás és a realizmus akkoriban gyakorlatilag egyetlen magát komolynak tartó művészt sem érdekelt, aki ki akarta fejezni a szocializmussal való szembenállását, az szinte kizárólag az avantgárd irányába indult. A gyulaiakra jellemző „csökött realizmust” – tegyük hozzá teljesen tévesen – a szocialista realizmushoz kötötték.

 

művésztelep

 

A ’80-as évek közepén aztán kezdték észrevenni, itt bizony másról van szó, itt nem a realizmus a dolog lényege, hanem az, hogy ezek a művészek a realizmus segítségével tudják a lehető legpontosabban átadni megfigyeléseiket, ezzel az eszközzel tudják kifejezésre juttatni az őket jellemző szociográfiai érzékenységet. Komoly dokumentatív erő ez, a jelen valóságát így rögzíteni sokkal több az egyszerű realizmusnál. A Gyulai Iskola alkotói képesek voltak arra, hogy azt a sok negatívumot, amit a lepusztuló szocializmus az összes nyűgjével, az összes koloncával és az összes idiotizmusával jelentett egy kifejezetten polgári gyökerű, egykor megyeszékhelyi szerepet betöltő, gyönyörű kisváros lepusztulásán keresztül ábrázolják.

 

művésztelep

 

Gyula ma már nem az a település, nagyon megváltozott a város. És ez az idősebbek számára bevallottan nehézséget okoz. Nem egyszerű elfogadni a nyüzsgő üdülőváros nyári atmoszféráját. A művészet viszont mindig képes a megújulásra, így a város változása a témák változását vonzza magával. A harmadik generáció tagjai – azaz a fiatalok – érzik legjobban a témát a mostani, „ihaj-csuhaj, egyszer élünk” fogyasztói világban, de az első és második generációs gyulai alkotók elindultak egy másik irányba. Számukra érdekesebb feladat egy csendélettel komoly társadalmi mondanivalót átadni, mint az éttermek teraszán fogyasztó vendégeket lefesteni. Úgy is mondhatnánk, a gyulai iskola alapító tagjai ma már inkább a szimbolizmus jegyében alkotnak.

 

művésztelep

 

A Gyulai Nyári Művésztelep 50 esztendeje alatt nagyon nagy utat járt be: egy főiskolai hallgatókból álló művésztársaságból állandó közös budapesti műteremmel is rendelkező, valódi iskolává vált. Van viszont, ami 1969 óta sem változott: a művésztelep utolsó napjaiban megrendezésre kerülő, egykor vázlat- ma már zárókiállítás néven futó tárlat, mely a nyári művésztelep termését összegzi. Így lesz ez idén is, a zárókiállítás július 18-ától szeptember 3-ig tekinthető meg az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Persze itt még csak nyomelemekben jön elő, miről is szólnak majd a végleges művek, hiszen egy-egy képbe vagy szoborba sokszor hosszú hónapok munkáját kell beletenni, amire – legyen bármilyen inspiratív is – nem elegendő a gyulai nyár.

 

 

Fotók: Pénzes Sándor

Kapcsolódó cikkek