A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Kilátás a toronyból

murmir / 2018.11.30.
0 Hozzászólások

A németvárosi katolikus templom

 

Amikor 1722-ben a megyét megkapó Harruckern báró kérésére egy bizonyos Rosenfeld nevű német mérnökember térképet rajzolt Gyuláról és a várról, a mai Németváros helyén még csak dinnyeföldek voltak. A következő, 1807-ben készült térképen viszont már ott volt az a 9 pár utca, ami ma is a településrész vázát adja, középen az Apor Vilmos nevét viselő templomtérrel. Akkoriban még nyilván nem Apor tér volt a neve, de nem is ez a templom várta a híveket mint ma, hanem egy kis kápolna.

 

németvárosi templom

 

Németváros egészen 1857-ig külön közigazgatási egység, azaz külön település volt, saját bíróval, saját jegyzővel, saját pecséttel. Önálló plébániájuk viszont nem volt, csak ez a bizonyos kis kápolna, melyet 1736-ban építettek a városrész központjába. A szépen gyarapodó németek 1756-ra kinőtték templomot, másikat építettek, de – önálló plébánia híján – 1798-ig évente csak kilencszer miséztek benne.

 

németvárosi templom

 

Hamarosan ez a kápolna is kicsinek bizonyult, 1829-ben meg akarták nagyobbítani, és persze nem adták fel az önálló plébánia tervét sem. Lajcsák Ferenc püspök hajlott is a dologra, 4.000 forintot adott a templom átépítésére, Tágen János gyulai származású nagyprépost pedig 500 forinttal járult hozzá a költségvetéshez. De nem történt semmi, 1849-ig nem is találni nyomát a történet folytatásának. Abban az évben viszont Loeffler János, szintén gyulai származású kanonok 10.000 forintot ajánlott fel a célra.

 

németvárosi templom

 

Szépen gyűlt tehát a pénz, így nem meglepő, hogy a németvárosi polgárok 1861-re már nem kápolnanagyobbításban, hanem új templomban gondolkodtak. A püspök egyből figyelmeztette őket, hogy drága mulatság ám a templomépítés, a németeket viszont nem a meggondolatlan pénzszórásról ismerni fel általában, és itt sem volt ez másként. A templomépítő bizottság összeszámolta mijük van készpénzben, kamatozó tőkében, felajánlott ingyen fuvarban és napszámban, sőt megnézték azt is, mi használható fel a régi kápolna anyagából – no meg az egykori ferences templom romjaiból, ha igaz a pletyka…

 

németvárosi templom

 

34.000 forint volt a rendelkezésre álló összeg, ami megfelelő nagyságú tőkének tűnt, így beadták a Nuszbeck József által készített terveket és a kérelmet újra. 1862. április 24-én meg is kapták az engedélyt az építkezésre Szaniszló Ferenc püspöktől, augusztus 20-án árlejtést tartottak, amit a terveket is készítő Nuszbeck József nyert meg, 31.000 forint összköltséggel. Úgy kalkuláltak, hogy ha 1863 tavaszán elkezdik az építkezést, másfél év alatt elkészülhet az épület.

 

németvárosi templom

 

A munkakezdéssel nem is volt gond, de abban az évben nagy ínség volt, a hívek így nem tudtak fizetni, az építőmester be is perelte a hitközséget 7.000 forint erejéig. A németvárosiak a püspöktől kértek segítséget, aki viszont nem adott pénzt még 1864 októberében sem, mondván, nincs miből. Azt javasolta inkább, fedjék le a falakat, hogy a tél ne tegye tönkre az eddig elvégzett munkát.

 

németvárosi templom

 

1865-ben újra belevágtak, ezúttal sikerrel. 1866. október 7-én Neumann József plébános meg is áldhatta a templomot. A számla vége 32.571 forint és 59 krajcár lett. A felszerelést adományokból fedezték, Id. Gróh Mátyás a szentségtartó 107 forintos költségét állta, Schiffert Márton a szószékre adott 360 Ft-ot, Gerlein Mihály főoltár Szent Józsefről készült, 400 Ft-ba kerülő képét fizette, Ludwig Mihály áldoztató korlátot és imazsámolyt készíttetett 400 Ft-ért, Metz Józsefnek köszönhetjük a főoltár feletti ablakokat és a nagyharangot, melyeknek összesen 1.078 Ft volt az ára. Schiffert József Mihály a második harangra 721 Ft-ot, a Szent Vendel-oltárra 300 Ft-ot biztosított, három évvel később Schiffert Mátyás kifizette a Szent Anna-oltár költségeit, Pettner József pedig a Szent Mária-oltárét, de az orgona is később készült el.

 

németvárosi templom

 

1889-ben Göndöcs Benedek Baader Károly templomi festővel kifesttette a templomot, az épület előtti fehér márványkeresztet 1891-ben állíttatta Kneifel János és felesége, Metz Éva. Ahogyan a Békés 1891. április 26-i számában olvashatjuk: A finom fehér márványból kiállított, talapzatával együtt mintegy négy méter magasságú kereszt és feszület Gerenday budapesti márványkőraktáros készítménye és a felállítási költséggel együtt kétezer forinton felül vette igénybe Kneifel áldozatkészségét. A kereszt pénteken állíttatott fel és a pünkösdi ünnep folyamán fog ünnepélyesen felszenteltetni.

 

németvárosi templom

 

A későbarokk stílusú, klasszicizáló jegyeket is felmutató, később romantikus kialakítással is bővült templom belmagassága 13 méter, toronymagassága 37,5 méter. Burkolata kelheimi kőlapokból készült, melyeket másfél évtizeddel ezelőtt ruskicai márvány lapokra cserélték. 1905-ben vörösréz fedés került a toronysisakra, és a keresztet újraaranyozták, illetve átrakták a cseréptetőt és az egész külső falazatot tatarozták. 1924-ben Gróh István iparművészeti tanár tervei szerint kifestették az épületet, 1927 nyarán kívül is kijavították a falakat, és beépítették azt a 7 festett ablakot is, amivel a németvárosi templom elnyerte ma is ismert, végleges formáját.

 

 

Fotók: Pénzes Sándor