A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Kossuth Lajos utca 7.

murmir / 2017.02.08.
0 Hozzászólások

Miről beszél az egykori pandúrlaktanya?

 

A közelmúltban nekiláttunk, hogy leporoljuk D. Nagy András remek, fontos gyulai épületeket bemutató, a kilencvenes években készült sorozatát. A Szent József templom melletti szoborfülke után, a második részben a Kossuth Lajos utca 7. szám alatt álló házat vesszük szemügyre.

 

pandur

 

Az 1860-as évek elején épült klasszicista lakóházat jó eséllyel az a Nuszbek József építész tervezte és építette, aki a gyulai városházát is. Nuszbeknek jellegzetes stílusa volt, előszeretettel alkalmazott romantikus elemeket. Itt, ezt az épület nyílászáróinak egy részénél figyelhetjük meg. Ahogyan Bandi bácsi is írta: „Az utcai homlokzat szép harmonikus képet nyújt, mutatja a kiforrott építész alkotókészségét.” Az épület itt áll:

 

 

Az ingatlan építtetője és első tulajdonosa Huszka Mihály kántortanító negyedik fia, Huszka József rőföskereskedő volt. Itt jegyeznénk meg, hogy még a legjobbak is tévedhetnek, hiszen D. Nagy András Lajosként nevezi meg az úriembert, bár lehet csak a nyomda ördöge játszott vele. Legyen bármi is a keresztneve, Huszka Józsefnek szakmájához képest igencsak különösen alakult a sorsa.

 

Ahogyan Kóhn Dávidtól megtudhatjuk: Az ősi családok között nevezetes helyet foglalt el a Huszka család, amelynek kimutatható legrégibb tagja már a tizennyolcadik század második felében szerepelt Gyulán, éspedig számottevő pozícióban, s így az ősi családok közé tartozónak tekinthető. A hagyomány szerint a Huszka család lengyel eredetű lenne. Nevezetesen Lengyelország felosztása után jöttek volna a család tagjai az országba. Közülük az egyik, Huszka Pál a XVIII. század végén Szeged-Rókuson esperesplébános volt.

 

pandur

 

Huszka József, a kántortanító negyedik fia, Gyulán rőföskereskedő volt. Mint honvéd küzdött a szabadságharcban, az abszolút rendszer alatt tanúsított viselkedése miatt állandó megfigyelés alatt állott, és mint Mihály bátyját az ötvenes években, őt is elfogták és bezárták. Hazafiúi érdemei honorálásául 1861-ben polgárnagyi minőségben – polgármester helyett ugyanis polgárnagyot mondottak – a város élére került. Ő építtette a mai csendőrlaktanyát képező emeletes házat, amely tulajdona volt, és amelyben lakott. Az ő idejében épült, és nagy részben az ő érdeme is, a mai városháza, melynek építése alatt a városháza ideiglenes helyisége a Harruckern téren levő Uferbach-féle ház volt. Polgárnagysága rövid ideig tartott, épp úgy, mint Mihály bátyja második képviselősége is, mert az országgyűlés feloszlatása után lemondott állásáról, utóda a provizórium alatt kinevezett Brudkovszky lőn. 1861-ben azonban a Huszkák vezető pozíciót foglaltak el Gyulán, egyik, mint a város országgyűlési képviselője, a másik, mint a város feje.

 

A ház később az állam tulajdonába került, ekkor csendőrlaktanyává alakították. Az eredeti cikk születésekor, 1992-ben pedig a Kötőipari Vállalat használta. A sorsa 1994-ben vett újabb fordulatot, a Gyulai Hírlap 1994. május 27-én megjelent számából kiderül: „Várhatóan júniusban, az idegenforgalmi főszezon kezdetére megnyitja kapuit a Békés Megyei Tourinform Iroda a volt Pandúr-laktanya épületében, a Kossuth Lajos út 7. szám alatt. Az épület átalakítására, felújítására a tervek elkészültek, és már csak az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség jóváhagyására és engedélyezésére van szükség. A Gyulai Önkormányzat és a Békés megyei Önkormányzat az iroda finanszírozására megállapodást kötött, amelyet nemrégiben írt alá a két önkormányzat. Az információs iroda megnyitására ismételt pályázatot kellett benyújtani az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz.”

 

pandur

 

A megnyitóra 1994 októberének végén, a felújítás után került sor, az épület azóta ezt a funkciót tölti be, bár a helyi információs iroda szerepköre jelentősen bővült, nem csak Tourinform irodaként, hanem a Gyulai Turisztikai NKft. székhelyeként is funkcionál. Az ingatlan udvarát a TDM pályázat keretében újították fel, kerékpárkölcsönző és szabaduló pince is üzemel benne, így jó eséllyel minden Gyulára érkező vendég megfordul benne.

 

Fotók: Tóth Ivett