A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Megyeházából városháza

murmir / 2017.03.22.
0 Hozzászólások

Egy bonyolult építkezés története

 

Ha van Gyulán sokat látott épület, akkor az egykori megyeháza, azaz a mai városháza az. A története tulajdonképpen 1720-ban kezdődött, abban az évben, amikor Harruckern János György hűséges szolgálatai fejében megkapta Békés megye területének nagy részét, de nem éppen az építkezéssel. Az uradalom feje és a megye főispánja, Lőwenburg János nem igazán egyezett egymással, így előbb azt kellett eldönteni, hol is legyen a megyeszékhely. Gyula és Békés küzdött a címért, a mérleg nyelve pedig csak 1732. július 16-án, a főispán halálával billent az előbbi felé.

 

megyeháza 1793

 

A megyei tisztikar viszont még 1720-ban két, minden földesúri hatalomtól felmentett telket kért a királytól megyeháza építésére, egyet Békésen és egyet Gyulán. A kérés meghallgattatott, Than János Ádám szegedi kincstári jószágigazgató 1720. augusztus 19-én átadta a kért földterületeket. Harruckern viszont sikerrel igyekezett megakadályozni az építkezést, mégpedig a nép vagyoni helyzetére való hivatkozással. Cserébe saját költségén építtetett néhány szobát a várban a megyegyűlések megtartására.

 

Ahhoz, hogy igazi megyeháza épüljön Gyulán, nem csak Harruckern János Györgynek, de a fiának, Ferencnek is el kellett távoznia az élők sorából. Ekkor kezdett lazulni a vármegye és a gyulai uradalom kapcsolata, így a tisztviselők elkezdhettek azon munkálkodni, hogy felépüljön a régóta óhajtott ingatlan.

 

megyeháza 1910

 

1776. április 18-án a közgyűlés megbízta az alispánt a tervek elkészítésével és a költségvetés összeállításával, melyeket végül másfél évvel később el is fogadtak, az építkezéshez pedig öt leégett ház telkét vették volna igénybe. 1783-ban elfogadták a tervrajzokat és elküldték a helytartótanácsnak jóváhagyásra, de most már nem annak a bizonyos öt háznak a helyén akartak építkezni, hanem egy másik telken (amit az uradalmi lovász ajánlott fel), amihez még egyet hozzávásároltak. Nem ment ez akkor sem egyszerűen…

 

Ráadásul a kivitelezőkkel is akadtak gondok. 1784-ben egy hódmezővásárhelyi kőműves mestert, bizonyos Hoffer Mihályt bízták meg a munkával, az ácsmunkák elvégzésére pedig Marschall Bertalan gyulai mestert kérték fel. Hoffer közben elhunyt, a munkát más vette át tőle, de aztán jött az újabb fordulat – II. József rendeleti úton megszűntette Békés megye önállóságát.

 

városháza 2017

 

Ha viszont nincs önálló megye, akkor nincs szükség megyeházára sem, így 1786-ban otthagyták a félig elkészült épületet, és átköltöztették a hivatalt Szegvárra. A gyulai megyeházát elárverezték (a vevő Kostyán Imre gyulai postamester volt), majd 1790-ben visszavásárolták, miután a megye újra önállóvá vált. Az építkezés folytatásáról még az év május 1-jén határozatot is hoztak. Az új kivitelező Huszti János volt, de ő is elhunyt, így a megyeházát végül Linzbauer János nagyváradi építőmester fejezte be 1793-ban.

 

Az épület mai (vagy ahhoz igen közeli) arcát 1874–75-ben nyerte el, a tervező Léderer Ede gyulai városi mérnök volt, az építkezéssel kapcsolatos feladatok ellátására pedig bizottságot alakítottak. 1876. április 24-én ők bontották fel azt a 23 kivitelezői ajánlatot, mely közül az aradi Halmai Andor és nagyváradi társa Rimanóczi által beadott bizonyult a legjobbnak. Az átalakítás után, 1877. december 27-én nyitották meg ünnepélyesen az új közgyűlési termet.

 


 

A megyeháza ma városházaként üzemel, hiszen Gyula 1950-ben elvesztette megyeszékhelyi címét. Az épületen a többszöri átalakítás miatt jó néhány stílusjegy megtalálható, aki képben van, felfedezhet barokk, romantikus, klasszicista és eklektikus elemeket is. A városháza mindenki előtt nyitva áll, a dísztermet különösen érdemes megnézni, már ha éppen nincsen benne testületi ülés. A terem a nagyszerű www.gyulavaros.hu oldalt létrehozó Pénzes Sándornak köszönhetően virtuálisan is megcsodálható egy 3D panorámakép formájában ITT.

 

Fotó: Tóth Ivett, www.gyulaanno.hu