A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Mit tetszik 24 ezerért?

murmir / 2017.10.25.
0 Hozzászólások

Egy malmot szőlővel, esetleg egy megyét?

 

Nagyot fordult a Viharsarok sorsa, amikor 1720. október 25-én Than János Ádám, a szegedi kincstári jószágigazgató átadta a gyulai uradalmat báró Harruckern János Györgynek. Talán nem túlzás második honfoglalásnak nevezni ezt az időszakot, ha már a város történetének talán legnagyobb tudora, Scherer Ferenc is így tett. Harruckern ez az 1664-ben, a felső-ausztriai Schenkefeldenben, egy takácsmester fiaként született férfiú, hatalmas karriert futott be, ma a bécsi Szent István templom kriptájában nyugszik.

 

 

Felemelkedése gyors volt: 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőszéknél számtiszti pozícióban találjuk, 1692-ben már hadi élelmezési biztos, 1697-ben pedig kamarai biztos volt az aradi vár építésénél. Ekkor, átutazóban ismerte meg Békés megyét. 1701-től élelmezési igazgató volt Olaszországban, 1708 és 1713 között pedig a németalföldi hadsereg élelmezését vezette. 1710-től udvari kamarai tanácsosként tevékenykedett, 1718-ban birodalmi lovaggá nevezték ki.

 

harruckern

 

1719-re úgy érezte megszolgálta a jutalmat, amivel a kancellária is egyetértett, ki is számolták, hogy 24.000 forint jár neki. Harruckern az összeg fejében e budai hévízen épült malmot és a mellette fekvő szőlőt kérte, vagy, ha ez nem megoldható, akkor Gyula, Békéscsaba, Gerla, Doboz, Békés, Ladány, Gyarmat, Vésztő és Öcsöd településeket.

 

harruckern

 

Na itt álljunk meg egy pillanatra! Vajon milyen állapotok lehettek itt, ha a 9 település értéke megközelítőleg megegyezett egy budai maloméval és egy szőlőültetvényével? Valószínűleg botrányosak, amit jól illusztrál, hogy a magyar kamara a malmot nem engedte, de a községekre rábólintott, már ha Harruckern kifizeti a felárat, mert csak nem eszik olyan forrón azt a kását.

 

harruckern

 

1719. október 7-től december 1-ig fel is mérték a pontos értéket, de belekalkulálták Gyoma és Szeghalom árát is, majd szépen levonták a gazdatiszt fizetésének tőkéjét, a végösszeg 26.530 forintra rúgott. Na, ezen aztán leesett mindenki álla a bécsi udvarban… Hogy lehet 11 község értéke ilyen kevés? Elő is vették a már említett szegedi kincstári jószágigazgatót, Than János Ádámot. Nem lehet, hogy rosszul számoltak valamit?

 

harruckern

 

Than 1720. október 3-án írt jelentése alapján a válasz egyértelmű volt: nem történt itt semmiféle hibás kalkuláció. A környéken olyan szegények voltak a lakosok, hogy hárman-négyen kellett összefogjanak, ha egy ekébe vagy szekérbe akartak fogni, a jobbágyok nagyobb része szökevény volt, akiket régi uraik visszaköveteltek, így szökdöstek össze-vissza, ipar és kereskedelem egyáltalán nem volt a megyében, Gyulán kívül még egy szőlőskertet se lehetett találni. A kamaránál erre belátták, tényleg nem ér többet az egész, mint az a budai malom, meg a szőlők…

 

harruckern

 

1720 október 25-én átadták neki az uradalmat Gyula és Szentes kivételével (előbbit újra kellett becsülni – az értéke 7.948 Ft; utóbbira meg csak később jelentkezett be Harruckern). Közben megalakult Köröstarcsa, illetve hozzácsaptak még néhány pusztát az adományhoz: Szénás, Királyság, Kondoros – e három értéke 1.230 Ft; Halásztelek, Murony, Orosháza, Sima, Simasziget, Sopron (na nem az…) és Szarvas – mindösszesen 300 Ft. Utóbbiak értéke azért volt olyan csekély, mert nem volt rajtuk sem fa, sem víz.

 

harruckern

 

Harruckern kiegészítette a listát Székudvarral, és a hozzá tartozó pusztákkal, úgymint Elekkel, Szentmártonnal, Péllel. A teljes különbözet a 24.000-hez képest 13.000 forintra rúgott, 1722-ben Harruckern ezt szépen ki is fizette. Azon év március 28-án „honfiúsítást nyert”, 1723. május 3-án magyar nemesi jogon is megkapta az uradalmat, augusztus 10-én magyar törvények szerint is beiktatták, 1729-ben pedig megkapta a magyar bárói méltóságot is.

 

harruckern

 

1732-ben volt még egy kérelme: voltak olyan puszták a térségben, melyeket Harruckern jobbágyai használtak, de nem voltak felsorolva az adománylevélben. A magyar kamara szeretett volna 36.000 forintot kapni értük, III. Károly viszont odaadta őket ingyen. Kiállították az új adománylevelet és 1736-ban másodszor is ünnepélyesen beiktatták a megye új urát, báró Harruckern János Györgyöt.

 

fotók: wikipedia, szentesinfo.hu, meinbezirk.at, gyulaanno.hu, Gyula város története

térképek: hungaricana.hu

Kapcsolódó cikkek