A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Nepomuki Szent János

murmir / 2017.01.25.
2 Hozzászólások

Mi lett a beszélő épületekkel?

 

Gyula egyik kiváló polgára, D. Nagy András 1957-ben, frissen végzett gépészmérnökként került a városba, amibe azon nyomban bele is szeretett, de nagyon. 2012-ben bekövetkezett haláláig számtalan cikket, írást publikált a településről, annak közéleti személyiségeiről, íróiról, tudósairól és művészeiről, a legtöbbet Gyula leghíresebb szülöttjével, Erkel Ferenccel foglalkozott, alapító tagja és 22 éven át titkára is volt az 1989 óta működő Erkel Ferenc Társaságnak.

 

szoborfulke

 

A kilencvenes évek első felében, „Beszélő épületek” címen futott nagyszerű sorozata a Gyulai Hírlap hasábjain, melyben a helytörténeti jelentőséggel bíró épületeinket vette sorra, felelevenítve múltjukat és egy-egy fotóval megmutatva jelenüket is. Azóta rengeteget változott a város, itt az ideje kicsit leporolni a régi cikkeket, és megnézni: mi történt ezekkel a beszélő épületekkel?

 

A skála a teljes megújulástól a teljes leamortizálódásig terjed. Egy biztos viszont, érdemes újra nekifutni a történetnek, hiszen ezek nélkül az épületek nélkül Gyula nem lenne az, ami: a történelmi fürdőváros. A sztori elejét Bandi bácsi rakta össze, ami meg azóta történet, azt igyekeztünk mi magunk kideríteni, azt meg hogy mekkora sikerrel, majd meglátjuk!

 

szoborfulke

 

Elsőként a Németváros főtereként funkcionáló Apor téren megtekinthető szoborfülkét kerestük fel. A fülkében Nepomuki Szent János, az utak és a folyók védőszentjének szobra látható, melyet eredetileg 1730-ban Csík Péter vármegyei jegyző állítatott fel, a Német- és Magyargyulát elválasztó Szent János árkon átívelő fahíd németgyulai lábához. Innen a városrészek 1857. október 1-jei egyesítésekor a józsefvárosi iskola elé került, majd 1883-ban jelenlegi helyére, a Szent József templom melletti két szoborfülke egyikébe.

 

Ide.

 

 

A Szentek életéből megtudhatjuk, hogy Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.

 

A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után -- annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott - - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el. A legenda elbeszéli még, hogy kénytelenek voltak sírját ráccsal elkeríteni, mert aki tisztességtelen szándékkal lépett síremlékéhez, azt Isten súlyos büntetése érte.

 

szoborfulke

 

A tér e szobor mellett számtalan emléket őriz, a gyulai németség egyik legfontosabb helye. Itt található Erkel Ferenc szülőháza – ma Erkel Ferenc Emlékház –, a város egyik legrégebbi kocsmája, a Nap kocsma – ma családsegítő központ –, a Máriás-ház és egy új emlékmű, melyet a Gyuláról az egykori Szovjetunióba „málenkij robotra” elhurcolt német származású polgárok tiszteletére emeltek. Ebben a sorozatban mindegyikre visszatérünk majd.

 

Az Apor tér az utóbbi években, évtizedekben összképét tekintve olyan sokat nem változott, annak ellenére, hogy a fent említett épületek mindegyikét sikerült felújítani. Ha valaki vendégként érkezik Gyulára, mindenképp érdemes elsétálnia idáig, már csak az Erkel Emlékház miatt is, de a környék utcái, a közelben kanyargó Élővíz-csatorna vagy az Epreskert utcai romkert mind-mind hűen tükrözik vissza a régen volt Németgyula hangulatát.

 

Fotók: Tóth Ivett