A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Ni, itt gurul Göndöcs apó

murmir / 2016.07.19.
0 Hozzászólások

A legbuzgóbb képviselő mind között.

 

göndöcs

 

Göndöcs Benedek Gyula történetének egyik legmeghatározóbb alakja volt. Nemesi származású családba született Nagyváradon, 1824-ben, Gyulára 1873-ban került, a város országgyűlési képviselőjévé is választották, 1881-ben és 1884-ben.

 

Ha egy rövid listát kellene összeállítani arról, mit is tett a településért, a következők biztosan rákerülnének: öt iskola, két tanítói lakás, leányiskola, ének- és zeneiskola alapítása, temetők rendezése, a templom orgonájának beszerzése. Alapító tagja volt a következőknek: írói segélyegylet, magyar természettudományi társulat, Szent István és László Társulatok, Szent Vince Egylet, budapesti és debreceni zenede, békésvármegyei régészeti és okszerű méhészegylet, országos és megyei gazdasági és országos méhészegylet, gyulai polgári kör és katolikus olvasó kör.

 

Maradjunk annyiban, hogy valószínűleg sohasem unatkozott.

 

Emlékét a mai napig hűen őrzi Gyula, az utána elnevezett kertben (az egykori Népkertben) álló Vigadó – eredetileg pavillon – fülkéjében áll a szobra, a ház történetéről pedig a következőket tudhatjuk meg Scherer városmonográfiájából:

 

„1884-ben indítványozta Göndöcs Benedek, hogy a Sugár-út (ma Béke sugárút) nyugati oldalán, a Holt-Körös helyén népkertet létesítsenek. Az első népünnepélyt 1886. július 27-én este rendezték. Augusztusban már hetente háromszor volt térzene. A bevételt egy csarnok felépítésére szánták.

 

Göndöcs a népkerti csarnokot nyári színháznak és vigadónak, hangversenyek, felolvasások, népgyűlések, táncvigalmak, társas lakomák, szóval a társas szellem fejlesztését és a közművelődést előmozdító összejövetelek tartására szánta.

 

A csarnok Scher Konrád tervei és vezetése alatt épült. Alapkövét 1888. augusztus 11-én tették le ünnepélyesen és 1889. július 7-én adták át rendeltetésének. (…) A pavillont még ünnepélyes megnyitása előtt a „nemzet csalogánya” avatta a művészetek otthonává. (…) 1890-ben a sugárúti bejárótól a csarnokig gyalogjárót készíttetett a városi tanács.

 

Göndöcs halála után a képviselőtestület 1894. február 13-án Czinczár Adolf indítványára a népkertet „Göndöcs-kertnek” nevezte el.”

 

 

Azt viszont kevesebben tudják, hogy képviselősége alatt – amikor is egyszerre koptatta a padot például Jókaival is – a parlamenti karcolatokat író Mikszáth egyik kedvenc célpontjává is vált. A Békés Megyei Levéltár igazgatója, Erdész Ádám össze is számolta, hogyan és hányszor is jelent meg az író cikkeit összegyűjtő Cikkek és karcolatok című kötetben. Csak, hogy viszonyítási alapunk legyen: Jókai (aki az ország egyik legnépszerűbb figurája volt akkoriban), 390-szer szerepelt, míg a kultuszminiszter, Trefort Ágoston 146-szor, Göndöcs ez utóbbit meg is előzte, 153 helyen kerül elő a neve.

 

Mikszáth nem igazán kímélte a jó apátot, íme egy kis ízelítő:

 

„Göndöcs Benedek a legbuzgóbb képviselő mind a 446 között. Nincs az az ülés, de még bizottsági, albizottsági ülés sem, melyet a leglelkiismeretesebb pontossággal végig ne aludjon. Nem mulasztaná el a legkisebb konferenciát sem, tíz nagy és huszonöt kis miséért.”


„S a jó Göndöcs atya, mintha fizetve volna azért, hogy a tisztelt Házat földerítse, ártatlan mosollyal rágyújt, amikor csak kívánják. Fuvolaszerű, siránkozó hangja kellemesen csiklandoztatja az idegeket.”


„Hiszen olyan kedves a kis öreg, hogy lehetetlen rá megharagudni. A játszi gyermetegség és szűzies naiv észjárás szivárványos bugyborékai, amiket mond. Igazán nem szabad őt kinevetni…”„Mintha a nap sütne ki, ha ő feláll. Egyszerre mosoly támad minden arcon, az üvegfedélen át mintha vidámság ömlene be, s betöltené a terem minden zugát. A Halász Géza kopasz fején egy arany sugár táncol, a miniszterelnök pápaszeme, mely a homlokára tolódik föl, szivárványszínekben játszik, nincs, valóban nincs itt ilyenkor egyéb árnyék csak az, amit az Orbán Balázs bajusza vet a falra…”


„Nagy pátosszal beszélt a derék apát kijelentvén, hogy ő most olyan szentet fog mondani, aminél szentebb nincs a világon. …Azok a gonosz pogány lelkek gúnyosan mosolyogtak. Nem hitték el, hogy Benedek olyan szentet mondjon.”

 

„Míg Szalay imigyen kalimpázza a cégért, azalatt két pogány képviselő szépen körülfogja Göndöcs Benedeket.

- Láttam az arcképedet a Vasárnapi Újságban.

- Csinos, átkozottul csinos volt - mondja a másik.

- Hát az életrajzot olvastad-e? - kérdi szerénykedve Göndöcs.

- Nem biz én, elszedték előlem az asszonyok. Ej, Benedek, Benedek... nagy kópé vagy te, Benedek!

Göndöcsnek jól esik ez a fekete gyanú, s szemérmesen lesüti a szemeit.

- Te nem is annyira méhész vagy atyám - hajtja a másik kópé -, mint inkább méh, aki virágról virágra száll…”

 

A kép Morelli Gusztáv 1882-es metszete, eredetileg a Vasárnapi Ujság, 1882/34. számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek