A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Szigeterőd-program 1.

Liska András / 2016.10.27.
0 Hozzászólások

Ásatások a gyulai Várkertben

 

 

szigeterod

 

Gyulán 2014 márciusában került – újra – a fókuszba a kérdés: helyreállítható-e maga teljességében a szigeterőd és a palánkvár? De mi is ez az egész szigeterőd-dolog? Aki valaha járt már Gyulán, biztosan fel tudja idézni a téglaerődítmény jellegzetes sziluettjét, azt viszont kevesebben tudják, hogy a gyulai vár a ma látható állapotánál sokkal nagyobb kiterjedésű volt. A Várkertben a mai napig jól látszanak az egykori körvonalak, legalábbis néhány ponton. Ezek közé tartozik példának okáért a kastély török-tornya, a Rondella melletti „gödör”, a csónakázótó vagy éppen a kapus-híd.

 

Liska András főmuzeológus, az Erkel Ferenc Múzeum régésze segítségét kértük ahhoz, hogy képbe kerülhessünk, és megismerhessük a Szigeterőd-program első lépéseit, az erődrendszer autentikus helyreállításához szükséges kutatási-ásatási munkákat. Mivel a téma hatalmas, cikksorozat formájában foglalkozunk a szigeterőddel, az első részben a régészeti kutatás előzményeire és a 2015. évi régészeti kutatások előkészítése koncentrálva.

 

szigeterod

 

A gyulai gótikus várkastélyt körülölelő, palánkszerkezetű külső vár régészeti feltárásának előmunkálatai már több mint ötven évvel ezelőtt elkezdődtek. A téglavár 1950-es évek második felében indult első műemléki helyreállításához kapcsolódóan Parádi Nándor kutatta a palánkot, sok értékes információt dokumentálva. Bár Parádi 1956 és 1961 között elsősorban a gótikus téglaépület ásatását és falkutatását végezte el, a rendkívül alapos régészeti és műemléki vizsgálat közben lehetősége nyílt a vár környezetében húzódó palánkerődítések ásatására is, a vár környezetének rendezését célzó munkálatokhoz kapcsolódva. Az azóta eltelt évtizedek során számos alkalommal került sor, főleg a vár második műemléki helyreállításának előkészítése és kivitelezése alatt a vár környékén régészeti feltárások elvégzésére, ám kifejezetten a palánk teljes kiterjedésének és vertikális rétegviszonyainak, szerkezetének és belső kronológiájának tisztázását célzó szisztematikus kutatás csak 2015-ben kezdődhetett meg.

 

A 2015-ben megkezdett kutatás célja a gyulai vár külső védműveinek minél teljesebb megismerése és részletes feldolgozása, amely megfelelő alapot biztosít a vár teljes területének tudományos igényű rekonstrukciójához, valamint a későbbiekben a vár történeti környezetének rendezéséhez. Az úgynevezett Szigeterőd-program, amely alapvetően a palánkerődítések valamint az egykori Körös-mederből kialakított várárok rekonstrukciójának ötletét jelenti, már évtizedek óta létezik. Halmos Béla, gyulai építész már 1957-ben megrajzolta az akkori, még a téglavár műemléki helyreállításakor készült szintvonalas felmérésre a várárok újbóli kialakításának tervét.

 

szigeterod


A Fehér-Körös egykori medréből kialakított várárokból, a palánkszerkezetű külső várból és huszárvárból, valamint a téglavár épületéből álló gyulai vár teljes egységét magában foglaló sziget a mai napig teljesen páratlan módon hozzáférhető maradt a város belterületén. A város ezen részének szerkezete, az utcák iránya, de még a ma meglévő telekhatárok is szinte hihetetlenül pontosan illeszkednek a történeti idők városszerkezetéhez. A Szigeterőd területét nem szabdalják modern utcasorok vagy telekalakítások, beépítések. A végvári idők erődítéseinek föld alatt nyugvó emlékei a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély épületét is magukba integrálva, mintegy időhídként kötik össze a jelent az oszmán-török viadalok idejével. A szigeterőd térkialakítása egészen a közelmúltig megmaradt. A területről ismert történeti ábrázolások, írott és régészeti források, valamint az a szinte példa nélküli körülmény, hogy a teljes erődítési rendszer területe a mai napig hozzáférhető és régészetileg kutatható, kiváló tudományos alapot biztosít a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez. A palánkerődítések egyes elemeinek, a földbástyáknak és a palánk hosszanti szakaszainak, valamint a várat teljesen körülvevő, illetve a külső és belső várat elválasztó vizesárkoknak az elhelyezkedése és kiterjedése megkerülhetetlenül fontos adatok a rekonstrukció tervezése számára. A palánkfalak horizontális méreteinek, a palánkerődítés struktúrájának és külső kontúrjának pontos ismerete nélkül elképzelhetetlen a rekonstrukció történetileg hiteles előkészítése és kivitelezése. A földbástyák formáját illetően egymásnak ellentmondóak a korabeli képi ábrázolások, így ilyen tekintetben is a régészeti ásatások eredményeire kell támaszkodni. Már néhány hónappal a kutatások első szakaszának befejezését követően számos kimagasló értékű tudományos eredmény birtokába jutottunk, amelyek közelebb visznek a 16-17. századi védművek kiterjedésének és építéstörténetének megismeréséhez.

 

szigeterod

 

A tudományos kutatás első lépéseként összegyűjtöttük az összes archív, írott, és képi megjelenítést tartalmazó forrást, valamint a 2014-ig lezajlott régészeti kutatások hozzáférhető dokumentációit. A gyulai külső palánkerődítések területét érintő korábbi ásatások releváns adatainak összesítése egy közös térinformatikai adatbázisban történt, amelynek legjobban használható változata az a téradatokat tartalmazó állomány, amelyben külön rétegekként jeleníthetők meg a korábbi feltárások eredményei. Ezen adatok összesítésekor vált nyilvánvalóvá, hogy az 1956 és 2014 között lezajlott régészeti ásatások elsősorban a téglavár környékét érintették, a várnak a gótikus téglaépülettől távolabb eső részein a régészeti kutatások száma eddig elenyésző volt. A korábbi feltárások szelvényeinek metszetrajzait áttekintve megállapítható, hogy a kutatásokkal számos esetben nem érték el a palánkerődítések rétegsorának az alját.  Az ásatásokkal így nem lehetett teljes értékű képet kapni a palánkfalak vertikális kiterjedését és a cölöpszerkezetek elhelyezkedését illetően. A kisebb mélységekben dokumentált cölöpsorok alapján a védművek, különösen a bástyák esetében a horizontális kiterjedés meghatározása sem volt teljes értékű. A feltárások kutatási mélyégét általában teljesen objektív körülmények határozták meg. Az éppen aktuális terepszinttől általában a talajvíz szintjéig mélyedtek a szelvények a földbe. Ezzel szemben a 2015. évi feltárások kivételeses szerencsés időjárási körülmények között zajlottak, aminek köszönhetően, habár csak kb. 400 m²-en kutattunk, a megmozgatott földmennyiség a gyulai vár környezetében eddig folytatott ásatások közül a legnagyobb volt, meghaladta az 1000 m³-t.  Ennek egyik magyarázata abban keresendő, hogy a 2015-ös ásatási idény alkalmával a vár környékén a talajvíz szintje az átlagnál alacsonyabb volt, és az ásatási szelvényeink többségénél elértük a jelenlegi talajszinttől számított 300 cm-es mélységet, ilyen módon feltárva a többször megújított palánkszerkezet jelenleg megismerhető maradványait.

 

szigeterod

 

Az előkészítés következő munkafázisaként, a régészeti ásatásokat megelőzően felmérést készítettünk a gyulai vár külső védelmi vonalainak területén számba vehető kutatható területekről, az egyes részletek tekintetében figyelembe vehető források minőségéről, és ez alapján dolgoztuk ki a régészeti munkák stratégiáját. Bár a palánkerődítések területén lévő egykori védművek maradványainak többsége ma is hozzáférhető, vannak bizonyos részek, ahol pl. az üzemelő közművek védőtávolsága, egyes modern beépítések, illetve a jelenlegi térhasználat csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a régészeti feltárás, mint kutatási módszer alkalmazását. Ezen korlátozó tényezők miatt, valamint a költségigényes ásatások pontosabb tervezhetősége és a vizsgálat alá vont területek minél nagyobb kiterjesztése érdekében a kutatások első fázisában roncsolásmentes földtani kutatásokat végeztünk. A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai által alkalmazott módszerek az archeomágneses vizsgálatok, a georadaros mérések és a térképező földtani mikrofúrások voltak.

 

A téglavártól É-ra eső területen a régi térképi adatok elemzése és a korábbi feltárások eredményeként jól körülhatárolható a palánkerődítést tagoló két, közel azonos méretű földbástya helyszíne. A kijelölt területen nincsenek meglévő, modern közművezetékek és rendkívül szerencsés módon ezt a szakaszt a palánkvár használatának idejénél későbbi beépítések sem bolygatták meg. A jelenleg füves-fás, parkszerű részen a most megfigyelhető felszíni morfológia is hitelesen rajzolja meg az egykor itt magasodó, földből és fából készült védművek vélhető kiterjedését. Az itt tervezett ásatások helyszíneit azon a részen jelöltük ki, ahol a roncsolásmentes kutatás a legbiztatóbb eredményeket hozta. Az alapvetően agyagos talajban meglévő, a palánkerődítés megépítéséhez köthető beásásokon, és a földben megmaradt cölöpök által képzett tömörödéseken kívül a palánk későbbi átalakításai is okozhattak olyan elváltozásokat, amelyek értékelhető anomáliaadatokat mutattak. Az információk kiértékelésénél figyelembe vettük a korábban a területen zajlott régészeti ásatások már bolygatott szelvényeinek a kiterjedését. Részben befolyásolta a mérések elvégzését, illetve körültekintő területválasztás igényelt, hogy az ÉNy-i bástya feltételezett külső kontúrja bizonyos helyeken a meglévő telekhatárok közvetlen közelébe esett, ahol a magántelkek kerítéseinek (vas-, és drótkerítés) közelsége befolyásolta a mágneses elven működő műszer működését. A bástyák, valamint a bástyákat összekötő palánk területén elvégzett magnetométeres vizsgálat során gyűjtött archeomágneses anomáliaadatok alapján kijelölhetők voltak a bástyák szerkezetét alkotó cölöpszerkezetek főbb struktúrái.

 

szigeterod

 

A geofizikai módszerek közül a georadaros méréseket a külső várat a belső vártól elválasztó belső várárok és palánk lokalizálásához alkalmaztuk. A történeti időkben a gyulai palánkerődítés védelmi rendszerét alapvetően két részre, a huszárvárra és a belső várra tagolva ábrázolják a korabeli képi források. A huszárvárat a belső vártól elválasztó belső palánkfal és várárok pontos helyszínét az archív térképi ábrázolások alapján a mai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély parkját észak felől határoló Várfürdő sétány és a téglavár közötti, ún. rendezvénytér területén kell keresnünk. Ezt a koncepciót erősíti a jóval későbbre, 1722-re keltezett, Leopold Franz Rosenfeld-féle térkép is, ahol ugyan egy lefolyástalan, kis tóként jelenik meg az egykori vizesárok, de helyszíne hasonlóképp a mai rendezvénytér területére tehető. Ennek a nagyobb kiterjedésű, ma füves, ám közművekkel és későbbi beépítéssel, burkolatokkal részben már bolygatott területnek az átfogó vizsgálatát georadaros mérésekkel végeztük el. A kielemzett felvételek alapján feltételezhető volt, hogy a modern közműépítményeken (elektromos-, és hírközlő kábelek, gáz,- ivóvíz-, csapadékvíz csatornák) túl egy régebbi antropogén tevékenység eredményeképpen kialakult nagy kiterjedésű változás is van a vizsgált területen.  A vizsgálatok adatainak elemzése után meghatározhatóvá vált egy kb. 15 méter széles anomália a jelenlegi felszín alatt, amelynek iránya és elhelyezkedése alapján elképzelhetőnek tartottuk, hogy a jelenséget azonosítsuk a huszárvárat a belső vártól elválasztó védelmi vonal maradványával. A műszeres vizsgálatok eredményeit figyelembe véve 2015 őszén egy 30 méter hosszú ásatási szelvény kijelölésével igyekeztünk megtalálni a keresett vizesárok, a tőle közvetlenül É-ra elhelyezkedő belső palánk nyomait.

 

Már az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzésekor az egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük a külső vár palánkjának és az egykori Körös-mederből kialakított várároknak a pontos lehatárolását a palánkerődítés teljes területén. A csupán rövid időszakra hozzáférhető területeken, pl. a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély parkjának 2015-ben megújított részein a régi folyómeder lokalizálására, valamint a régészeti feltárások helyszínének pontos kijelölésére a térképező földtani fúrások módszere kínálkozott a legalkalmasabbnak. A kastély parkjának területén az 1980-as években Gerelyes Ibolya végzett feltárást a dzsámi és minaret alapjait kutatva. Az akkori ásatások során a palánknak egy szakaszáról is sikerült ismereteket szerezni, ezeket az előzetes adatokat is felhasználva jelöltük ki a fúrásokkal kutatandó területet azon a részen, ahol a későbbiekben a palánk teljes átvágására is alkalmas felületet találtunk. A munkával sietnünk kellett, mert a kastély műemléki felújításával és a látogatóközpont kialakításával párhuzamosan a kastély parkja is teljes mértékben megújult. A kertépítési munkákat, pl. az öntözőrendszer kiépítését közvetlenül megelőzően nyílt lehetőségünk a fúrások elvégzésére azon a területen, ahol a későbbiekben a rendezett parkban és a díszburkolatokkal ellátott és növényekkel beültetett részeken minden bizonnyal sokkal nehezebben tudtunk volna egy ilyen jellegű feltáró munkát előkészíteni és elvégezni. A sekélymélységű fúrások elvégzésekor már a helyszínen makroszkopikusan lehetett azonosítani a feltárt rétegeket és ezek alapján döntöttünk a további fúráshelyek pozíciójáról. A palánktest döngölt, agyagfeltöltése jól elkülöníthető volt a későbbi tereprendezések lazább szerkezetű feltöltéseitől és a palánkon kívül eső részek természetes üledékrétegeitől. Később, a dokumentált minták lézeres szemcseösszetétel vizsgálatának eredményeit is figyelembe véve készült el a rétegtani viszonyokat bemutató keresztszelvény. A fúrások segítségével a huszárvár palánkerődítésének dél-délnyugati szakaszán ma már pontosan ismerjük a Körös-medernek a palánk felőli természetes határát azokon a részeken is, ahol jelenleg nem lehet régészeti feltárásokat végezni.

 

szigeterod

 

Hasonlóképpen részben a feltárások helyszínének megtervezéséhez, valamint a közművek és a modern útburkolatok által elfedett területek részek kutatáshoz a palánkerődítés K-i oldalán, a mai csónakázótó melletti szakaszon is a talajfúrásos módszerrel dolgoztunk. Ezen a részen a palánkszerkezetű védművek feltételezett területe részben a modern, téglaburkolatos sétány alatt, részben pedig a közművekkel jelentős mértékben átszőtt rézsű alatt fut, így a hagyományos, nyílt árkos feltárás lehetősége egészen szűk területre korlátozódik.  A fúrások adta lehetőséggel élve, és felhasználva a palánk dél-délnyugati részének kutatásakor szerzett tapasztalatokat ezen a részen is sikerült meghatározni a palánk teljes szélességét, és elkülöníteni a döngölt palánkszakaszokat a palánk szétbontását követően keletkezett tereprendezési rétegektől.

 

Folytatjuk!