A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Szigeterőd-program 4.

Liska András / 2016.12.11.
0 Hozzászólások

Az ásatások tanulságai - VIDEÓVAL

 

Negyedik – egyelőre utolsó – részéhez ért a Szigeterőd-programhoz kapcsolódó ásatásokat bemutató sorozatunk. A korábbi cikkek után (az ásatások előkészítéséről, a feltárási munkákról és azok két különösen érdekes pontjáról), következzenek a tanulságok és az összefoglalás, szintén Liska András tollából. A bejegyzés legvégére pedig befért egy meglepetés-videó az azóta lezajlott történésekről is!

 

szigeterod 3

 

A 2015. évi ásatás váratlan tanulságai

 

Különleges tanulsággal járt, amikor a palánkerődítés ÉK-i bástyájának ásatása alkalmával a jelenlegi felszíntől számított, kb. 300 cm-es mélységben kibontott ásatási szelvényünkben megtalált, függőlegesen elhelyezkedő cölöpsorok egyik épségben megmaradt facölöpét megpróbáltuk a talajból kiemelni. A tömörített agyagrétegbe leásott, kb. 40 cm átmérőjű, masszív tölgyfacölöpöt rendkívül szerencsés módon, szinte teljesen konzerválta a talajvíz. Részben a kormeghatározásra alkalmas faanyagoknál alkalmazott dendrokronológiai vizsgálatok, részben pedig egy későbbi történeti kiállítás céljából kívántuk az egyik cölöpöt kiásni. A szelvény dokumentálását követően a talajvízszint környékéig feltárt szelvényben a facölöpöt kéziszerszámokkal körbebontottuk és kézi erővel megkíséreltük kiemelni. A cölöp egy kicsit sem mozdult, így a gépi erő alkalmazása mellett döntöttünk. Egy erre alkalmas kotrógép kanalára acélsodronyt erősítetve, majd azt a cölöp köré hurkolva próbáltuk meg kihúzni a cölöpöt a talajvíz szintje alól. Meglepő módon gépi erővel sem boldogultunk, a markolókanál masszív vaskampója letörött, és a palánkcölöp a helyén maradt. A kísérlet tanulsága, hogy a modern, gépi erővel megmozdíthatatlan, mélyre leásott cölöpöket az évszázadokkal korábbi technológiai körülmények között sem tudták kihúzni a tömörített agyagrétegből Ez magyarázatul szolgálhat arra a megfigyelésre, hogy a palánkot alkotó cölöpsorok egymással párhuzamosan, sokszor 10–12 sorban helyezkednek el a palánk hosszanti falaiban. A nyilvánvalóan nem azonos időszakban leásott cölöpsorok keletkezése a palánk sorozatos megújításaihoz és rendszeres karbantartásához kapcsolódik. Elképzelésünk szerint a történeti időkben pl. az ostrom okozta sérülések miatt vagy a fából és földből készült szerkezet természetes romlandósága miatt szükséges helyreállítási munkák alkalmával a földben lévő, törött vagy roncsolódott cölöpöket nem húzták ki, hanem a kiváltásukra új cölöpöket vagy akár teljesen új cölöpsorokat állítottak. Részben ez az eljárás is magyarázhatja, hogy a palánkszerkezetű falak szélessége az alapozási rétegekben eléri a 12–14 métert.

 

szigeterod 3

 

Az előkerült leletanyag

 

Az ásatások során előkerült leletek közül kiemelkedőek a vár ostromának eseményeihez köthető tárgyak. Az 1566 nyarán több mint két hónapig tartó ostrom során óriási mennyiségű ágyúgolyót lőttek a vár palánkerődítéseibe. A tömörített agyagfalba csapódott, különböző méretű és tömegű ágyúgolyók számos példányát találtuk meg az ásatási szelvényekben. Olyan is előfordult, hogy az eltört és kidőlt cölöpmaradványok mellett feküdtek a valószínűleg a dokumentált sérüléseket okozó lövedékek. Az ostrom eseményeit rögzítő történeti forrásokban több helyen szerepel, hogy a várat ostromló janicsárok folyamatos puskatűz alatt tartották a várvédőket. Erre a momentumra azok az általában eldeformálódott ólomgolyók utalnak, amelyek szintén jelentős mennyiségben bukkantak elő az ásatáson, a bástyák és a hosszanti palánkszakaszok feltárásából egyaránt. A feltáráson előkerült, és a hadieseményekhez köthető leletek közül a legjelentősebb egy 16–17. századinak meghatározható nagyméretű, harci fokos. Említést érdemelnek a palánk építéséhez, illetve javításához köthető vastárgyak, pl. szekerce, fejsze, kapa, valamint a nagyméretű, 50-60 cm hosszúságú, kovácsolt palánkszegek, amelyek a palánk ácsolt szerkezetének az elemeit rögzítették egymáshoz.

 

A gazdag régészeti leletanyagban jellegzetes török kori kerámiatárgyak, mázas, talpas tálak, folyadéktároló kancsók, tányérok, és importként idekerült izniki és európai fajanszedények töredékei szerepelnek. A kerámialeletek közül kiemelkednek azoknak a távol-keleti porcelánedényeknek és perzsa fajanszcsészéknek a töredékei, amelyek igen ritka leleteknek számítanak. Parádi Nándor 1950-es évekbeli ásatásából alig 10-15 ilyen töredék ismert, a 2015-ös ásatáson pedig több mint 30 hasonló edénytöredék került napvilágra. A minden bizonnyal az oszmán időszakban Gyulára került, akkoriban nagyon különleges, és drága asztali készletek darabjai jellemzően kisméretű csészék, tálkák voltak, amelyek a hódoltság időszakának török előkelőinek hagyományos étkezési, és pl. kávéfogyasztási kellékei lehettek. A törökök által meghonosított dohányzás emlékei az ásatáson előbukkant, változatos díszítésű, kicsiny cseréppipák.

 

szigeterod 3

 

Összefoglalás

 

A gyulai vár palánkerődítéseinek korabeli ábrázolásait, az írásos források adatait, valamint a régészeti ásatások eredményeit összevetve számos, eddig kérdéses részlet magyarázatot kapott. Ezek közé tartozik a kettős vonalban ábrázolt palánkerődítés és a huszárvárat a belső vártól elválasztó széles és mély, belső vizesárok és az azt övező palánk problematikája. A feltárások eredményei mindkét esetben igazolták a képi ábrázolások hitelességét, sőt, néhány, az 1566. évi ostromról szóló forrásban leírt részlet is magyarázatot kapott az ásatáson előkerült és dokumentált jelenség értelmezésének segítségével. A gyulai vár történetének legjelentősebb, és legmeghatározóbb, 1566. évi ostroma során megrongálódott palánkerődítéseket az oszmán foglalók megújították, és 129 éves uralmuk alatt folyamatosan karbantartották, egészen az 1695. évi visszafoglalásig. A védművek tölgyfából ácsolt szerkezeti elemeit, a cölöpsorokat és gerendázatokat szükség szerint újabbak beépítésével váltották ki, a palánkfalak szélességét bővítették. Mindezen munkálatok nyomai az ásatáson feltárt jelenségek dokumentációjában jól követhetők, és az eredmények alapján lehetőség nyílik arra, hogy a külső vár palánkjának tekintetében meghatározzuk a kutatható, fizikailag hozzáférhető, megismerhető részek, a hosszanti falak és a bástyák kiterjedését, a palánkerődítés külső kontúrját. A védművek szerkezetének tervásatással történő kutatása és dokumentálása történetileg hiteles alapot biztosít a jövőben megvalósítandó rekonstrukció, a Szigeterőd-program terveinek előkészítéséhez.

 

Az ásatások azonban nem értek véget 2015 őszén! Azóta újabb területeket sikerült Liska Andráséknak megkutatni, amiről egy nagyszerű videót is összeállítottak, mely megtekinthető a Gyulai Vár facebook oldalán.