A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Végre van gyógyvizünk!

murmir / 2017.04.03.
0 Hozzászólások

A Várfürdő első kútjának története

 

Az 1949-re eléggé lepusztult Partfürdőre nem sok értelme volt pénzt költeni, ahogyan az dr. Blanár László tiszti főorvos polgármesternek írt leveléből is kiderült, ugyanakkor felmerült a kérdés: hogy áll az a bizonyos termálkút-fúrás? Enyedi G. Sándort, az akkori gyulai tanácselnököt is eléggé foglalkoztathatta a dolog, hiszen javaslatára megalakult a Fürdőbizottság, tagjai között műszaki és pénzügyi szakemberekkel.

 

kutfuras

 

A nagy döntést – mármint azt, hogy fürdőt kellene építeni – 1957 márciusában hozták meg, ráadásul előtte, a korra nem igazán jellemző módon, még a lakosságot is megkérdezték a dologról. A gyulaiak persze lelkesedtek, ami az előzmények ismeretében egyáltalán nem volt meglepő. Aztán jött a szokásos probléma: honnan lesz nekünk erre pénzünk? De mire való a lakossági lelkesedés, ha nem az ilyen gondok megoldására? A város fürdőépítési jegyeket – illetve, ahogyan a helyiek nevezték „téglajegyeket” – bocsátott ki, melyeket később be lehetett váltani fürdőbelépőre. A téglajegyek elég szépen fogytak, de az anyagiak még nem hozták el az üdvösséget, hiszen a gyógyfürdőhöz azért nem árt, ha gyógyvíz is akad…

 

kutfuras

 

Eredetileg az volt a terv, hogy a korábbinál mélyebb kút fúrásával olyan hőfokú vizet hozzanak a felszínre, ami a megyei kórház fűtését is biztosítani képes. A szakvélemény elkészítését dr. Schmidt Eligius Róbertre bízták, aki a Földtani Intézet Vízföldtani osztályának volt a vezetője. Ő egy 2.000 méteres mélységű kutat javasolt – úgy számította, hogy 1.820 méterről 83–101 °C-os vizet lehet kitermelni, ami a felszínen már valamivel alacsonyabb hőfokú lesz. A kórház fűtéséhez amúgy minimum 75–80 °C-os vízre lett volna szükség, ami nem hűlhet 70 °C alá a kórházba érkezéséig, 1.200–1.500 literes percenkénti vízhozam mellett.

 

kutfuras

 

A fúrás költsége mintegy 3.000.000 Ft volt, a fürdőépítési jegyekből összejött 363.000 Ft, a városfejlesztési alapban is volt valamennyi, az állam meg mindezt megtoldotta 2.000.000 Ft-tal, így összeállt a büdzsé, 1958. május 15-én elkezdődhetett a munka. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat szakemberei nekiugrottak, a lakosság meg tűkön ülve várta az eredményt.

 

kutfuras

 

1958. szeptember 17. valódi ünnepnap volt, jó eséllyel sehol a világon nem örültek annyira sárga, meglehetősen erős szagú víznek, mint Gyulán. Ha minden igaz volt, aki a helyszínen el is sírta magát az örömtől. A kutat 1959. február 26-ára sikerült beszabályozni, 500 liter/perc volt a vízhozam, a hőfok pedig 71 °C, ami a kórház fűtéséhez kevés volt, viszont az összetétel alapján kár is lett volna ilyesmire pazarolni! 1959 januárjára elkészült a vízkémiai analízis: vizünk alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz, 2257,18 mg/l-es ásványianyag-tartalommal.

 

kutfuras

 

Nyilván mindenki azonnal fürdeni akart Gyulán, viszont a kútfúrás elég drága móka volt, így arra egyelőre nem maradt pénz, hogy új medencéket is építsenek. Sebaj, ha nem megy erővel, megoldjuk máshogyan, gondolhatták. A Partfürdő ősmedencéjét betonfallal leválasztották az Élővíz-csatornáról, és mivel még csővezetékre sem tellett, egy régi kút csöveit visszahúzták, azokkal megoldva a vízelvezetést.

 

Fotók: Gyula régen és ma