Kincsek őrzője - 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum - kiállítás - Gyulai Programok - Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
A történelmi fürdőváros

Kincsek őrzője - 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum

2018.09.08 - 2019.09.08

 

Kincsek őrzője – 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum


Erkel Ferenc gyémántokkal ékesített arany babérkoszorúja is megtekinthető lesz az Almásy-kastély új időszaki tárlatában. A „Kincsek őrzője”, az Erkel Ferenc Múzeum az ország vidéki múzeumai közül harmadikként jött létre, méghozzá 1868. szeptember 8-án. Az Almásy-kastély 2018. szeptember 8-án nyíló időszaki kiállítása ennek a másfél évszázadnak kíván méltó emléket állítani.

A  tárlat 2018. szeptember 8-án (szombaton) 17:00 órakor nyílik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont emeleti, időszaki kiállítóterében.


A kiállítás 2019. szeptember 8-ig látogatható.


A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont főbejáratánál egy igazán ritka, római kori szobor „köszönti” a vendégeket. Ez nem csupán a gyulai múzeum, hanem az egész alföldi régió egyetlen római kora szobra. Az alkotás a II-III. században, Dacia provinciában készült és 1874-ben került a közgyűjteménybe. A tisztségviselőt ábrázoló szobrot a múzeum alapításának 150. évfordulójára restauráltatták.

 

A Kincsek őrzője

A múzeum alapítása Mogyoróssy János nevéhez fűződik, aki élénk érdeklődéssel fordult Gyula városának múltja felé. Törekvései nyomán már a 19. század végén értékes gyűjtemény volt itt megtalálható. A néprajzi gyűjtemény jelenleg több mint 10 ezer tárgyat számlál, köszönhetően az intézmény mindenkori lelkes munkatársainak, és a város, a megye magyar, román és német nemzetiségi örökségének. A régészeti szakág leleteinek száma megközelítőleg 30 ezer darabra tehető. Kiemelt fontossággal bír az Erkel Ferenc gyűjtemény, a zeneszerzőhöz kapcsolódó történeti dokumentációkkal és történeti anyagokkal.

 

 

Az időszaki kiállítás célja, hogy a gyűjtemény régészeti, néprajzi, történeti és iparművészeti szakágainak értékes darabjain keresztül ragadja meg az intézmény történetét, s így fogódzót adjon térségünk megismeréséhez, a lokális identitás erősítéséhez.


Az első terem az alapítás körülményeiről, Mogyoróssy János alapító tevékenységét mutatja be, illetve felvázolja a múzeum – történelem viharai okozta – küzdelmes évtizedeit. A 150 évet átfogó múzeumtörténet elmesélése mellett itt láthatók azok a műtárgyak, amelyek a múzeumalapító Mogyoróssyhoz köthetők.

 

A második teremben a régészeti gyűjtemény legjelentősebb darabjait tekintheti meg a látogató. Ez azért is különleges, mert hosszú évtizedek óta nem rendeztek az összes régészeti korszakot reprezentáló tárlatot, amely felvonultatná a gyűjtemény legjelentősebb leleteit. A kiállításban egy egyedülálló bronzkori sisak is megtalálható, amely az 1940-es évek óta nem volt Gyulán bemutatva.

 

A harmadik terem a néprajzi anyagot prezentálja, s megpróbál teljes képet adni a békés-bihari térség néprajzáról, valamint a múzeum történetének jelentős néprajzkutatóiról és a tevékenységük által gyarapodott gyűjteményről.

 

Végül, a negyedik terem a történeti gyűjteményé, benne a szakág olyan különleges műtárgyaival, mint Erkel Ferenc gyémántokkal ékesített aranykoszorúja, amelyet hosszú évtizedek óta egy bankfiók trezorjában őriznek, és a nagyközönség nem láthatott, vagy az egyetlen fennmaradt, vármegyei hajdú teljes öltözete, amely utoljára 25 évvel ezelőtt volt kiállítva.

 

 

Kiemelten hangsúlyos az interaktivitás

Több olyan installáció és interaktív felület található meg a kiállításban, ami a ma múzeumlátogatójának is maradandó élményt, hasznosítható tudást és kellemes kikapcsolódást nyújt. Interjúk, népdalfelvételek részletei lesznek meghallgathatóak; oklevelek, fotók között lapozgatva keresgélhet a látogató; letölthető alkalmazások segítségével válik világossá a fotó egy-egy részlete; a régészeti ásatások módszereit interaktív elemek mutatják be vagy éppen mi magunk illeszthetjük össze egy edény darabjait.

 

Így ez a kiállítás nem csupán az összegyűlt muzeális anyag jellegzetes tárgyainak felvonultatása miatt különleges, de mind interaktivitásában és modernségében, mind pedig a tudományágak közelivé tételében egyedül álló tárlatot jelent.