Szabó Magda: Régimódi történet
A történelmi fürdőváros

Szabó Magda: Régimódi történet

2021.08.17 - 2021.08.17

2021. augusztus 17. 20.30 óra, Erkel Ferenc Művelődési Központ

Az előadás hossza: 3 óra, egy szünettel

 

Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 2400 Ft, 2900 Ft

 

Az érvényben lévő járványügyi szabályozások értelmében a zárt terekben, a színházi előadásokon csak védettségi igazolással rendelkező nézők vehetnek részt. Ezért, kérjük, egyelőre, az online jegyvásárlás lehetőségével csak olyan nézőink éljenek, akik rendelkeznek igazolással, illetve tudják, hogy az előadás idején már mindenképpen rendelkezni fognak. Jegyek visszaváltására csak elmaradt előadás esetén van lehetőségünk.

 

Szabó Magda

Régimódi történet

családtörténet két részben

A Szolnoki Szigligeti Színház előadása

 

Szereposztás:

Rickl Mária: Radó Denise

Bányay Rákhel: Gombos Judit

Gacsáry Emma: Molnár Nikolett

Jablonczay Lenke: Pertics Villő

Gizella: Jankovics Anna

Kálmánka: Dósa Mátyás

ifj. Hoffer József: Barabás Botond

Jablonczay Kálmán:Molnár László

Hoffer József: Mészáros István

Stillmungus Mária: Kertész Marcella

Apátplébános: Harna Péter

Alföldy úr, tánctanár: Horváth Gábor/Kinczel József

Dudek Ferdinánd: Karczag Ferenc

Klári: Lugosi Claudia

Stenczinger: Tárnai Attila

Majthényi Béla: Vándor Attila

Koporsós: Zelei Gábor

Ács Lajos: Posgai Márton

Margit/Charitas: Sárvári Diána

Bartókné: Gyöngyössy Katalin

Orvos: Ónodi Gábor

Otth István: Kinczel József/Balogh Zsolt

Idős  úr: Horváth György

Sámy jogászelnök: Polgár Kristóf

a gyermek Jablonczay Lenke: Fehérváry Nóra

Továbbá:

Bachmann Márta, Bessenyi Adél,  Bíró Tímea, Fehérváry Anna, Fejes Katica,

Kádár Krisztina, Mérei Gabriella, Nagy Ilona, Sándor szilvia, Bencsik Gergő,

Besenyi Norbert, Németi Sándor, Sárosi Imre, Deme Gábor

Díszlettervező: Szlávik István

Jelmeztervező: Szakács Györgyi

Dramaturg: Szabó Csilla

Segédrendező: Kádár Krisztina

Koreográfus: Kinczel József

Zenei vezető: Rimóczi Mónika

 

Rendező: Csiszár Imre

 

Szabó Magda így írja le a mű születésének előzményét: Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével?” A lebilincselő történetben nem csupán a tündér-édesanya elevenedik meg, hanem a merev és eltökélt nagymamák, a bohém dzsentri nagypapa, a tudálékos nagynénik és a korabeli kálvinista Róma többi jellegzetes figurája is.