A történelmi fürdőváros

Előzmények és fejlemények a Gyula és térsége
turisztikai desztináció ügyében

Gyula és térsége turisztikai desztináció a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX.14). Korm. rendeletben – a 11 magyarországi térség között – 2020. szeptemberében került nevesítésre. A kormányzati döntést intenzív szakmai előkészítő munka előzte meg, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség a térségünket képviselő városvezetők és szakmai vezetők bevonásával készített el.

 

Gyual-tersege-terkep.jpg

 

Forrás: www.turizmus.com

 

A szakmai előkészítő folyamatok mentén, és a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott célkitűzésekkel összhangban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2020. február 27-i ülésén, Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testülete szintén 2020. február 27-i testületi ülésén nyilvánította ki együttműködési szándékát a Gyula-Békéscsaba térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozásában.

 

A szervezet Gyula-Békéscsaba Térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség néven 2020. októberében bejegyzésre került, és ezt követően megkezdte szakmai tevékenységét.

 

Térségi szövetségünk – a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek működési modellje alapján – felülről ösztönzött, de alulról szerveződő (célként: professzionális) turizmusirányítási rendszer. E rendszerben a helyi (békéscsabai és gyulai) turisztikai szervezetek szerepe és feladatai elkülönülnek egymástól.

A helyi szervezetek azért dolgoznak, hogy az érkező vendégek minél komfortosabb környezetet találjanak. Ehhez tartoznak az arculati elemek, a márkázás, az információ-szolgáltatás, a kitáblázás, a kiadványok, a minőségbiztosítás, a rendezvények összehangolása vagy a turisztikai kártyarendszer üzemeltetése. A térségi szervezet pedig a helyiek által végzett munkát fogja össze, koordinálja, illetve piacra viszi a „terméket”, és fontos háttérkutatásokat végez.

 

A térségi működési modell – éppen úgy, mint a helyi – elméletileg két szervezeti egységet igényel: egyrészt egy nyitott és a részvételben érdekelt tagokból, önkormányzatokból, vállalkozókból szerveződő, döntéshozó egyesületet; másrészt egy professzionális végrehajtó munkaszervezetet.

 

Gyula és térségét illetően a két város önkormányzatainak képviselő-testületén, míg a vállalkozók a helyi TDM szervezeteken keresztül kifejezték alapítási és részvételi szándékukat, mely eredményeként kezdte meg tevékenységét a Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség.  A szervezet működése egyelőre a vállalkozók és szakemberek széleskörű bevonásával, önkéntesen, munkabizottságok formájában biztosított.

 

 

A szövetség égisze alatt 7 munkabizottság alakult, melyekben egyenlő arányban találhatók meg Gyula és Békéscsaba városok turizmusban érdekelt vállalkozásainak, szervezeteinek és önkormányzatainak szakmai képviselői. A hét munkabizottság:

 

1. Stratégia, termék- és minőségfejlesztés

2. PR, marketing és kommunikáció

3. Képzés, szemléletformálás, közösségfejlesztés

4. Gasztronómia és helyi termékek

5. Kultúra- és rendezvénykoordináció

6. Sport- és aktív turizmus

7. Monitoring, vendégelégedettség-mérés és minőség-ellenőrzés

 

A munkabizottságok – az egyes csoportok elnökei által szervezett – szakmai egyeztetéseken helyzetelemzést készítettek a saját szakterületeiken. Feltárták a problémákat, rögzítették céljaikat és a célok elérésének lehetséges eszközeit, melyeket eljuttattak a szövetség elnökségéhez. További feladatunk, hogy ezeket a javaslatokat szintetizáljuk, és elkészítsük a szövetség szakmai koncepcióját.

 

Természetesen ennek a koncepciónak illeszkednie kell az országos stratégiához, melynek keretrendszerét a Magyar Turisztikai Ügynökség szabja meg. A szerencsés az, ha a két stratégia „összeér”, hiszen az országmárka szempontjából az egyes térségek szimbiózisban élnek egymással.

 

Térségi szinten az alábbi események történtek az elmúlt időszakban:

 

  1. A munkabizottságok elkészítették szakmai koncepcióikat.

  2. Előkészítettünk egy szakmai konferenciát, melynek célja a Szövetség megalakulásának és működésének kommunikációja a részvevők és a média irányába; a szövetség céljainak, jelenlegi működési struktúrájának ismertetése; a helyi szervezeteink és a térségi szervezet működésének, feladatainak elhatárolása; és a Szövetség eddigi munkájának bemutatása: mint például a GINOP pályázathoz kapcsolódó tanulmányok megállapításai (a térségi garantált programokról, a térségi csomagajánlatokról, a térségi turisztikai kártyáról és a kolbásztanulmányról), illetve a munkabizottságok által elkészített szakmai koncepciók prezentációja.

  3. Az eredetileg márciusra tervezett szakmai konferencia időpontját több tényező befolyásolja. Részben a pandémia akadályozta meg a leghatékonyabb (személyes formában megtartható) lebonyolítást, másrészben – a Magyar Turisztikai Ügynökséggel egyeztetve – várjuk azt az időpontot, amikor az általuk készített, mind a 11 térséget elemző országos stratégia véglegesítésre, ezt követően pedig bemutatásra kerül.

    A szűkebb körű szakmai tanácskozások már megkezdődtek, de egyelőre még munkaközi anyagokról beszélünk, így a nyilvánosság elé a későbbiekben tárja majd az Ügynökség térségünk márkastratégiáját.

  4. 2021. március 1-én beszámolót tartottunk a két város polgármestere és országgyűlési képviselőink számára az eddig elvégzett tevékenységünkről.

    Ismertettük, a munkabizottságoktól beérkezett javaslatokat és projektötleteket, illetve megerősítettük a már szóban forgó projektek támogatottságát.

    Térségi szinten azok a turisztikai feladatok és projektek értelmezhetők, melyeket egyedül egyik város sem tud megvalósítani, vagy önálló megvalósítás esetén nem lenne hatékony, sem eredményes. Ilyen projekttervek például
  • az Élővíz-csatorna adottságainak kihasználásával a Zöld Folyosó program;
  • a közös örökségünkre épített kerékpáros turizmus fejlesztése a Wenckheim-túraútvonal kialakításával;
  • térségünk komplex gasztronómiai kínálatának kialakítása; a minőségi, helyi alapanyagokra épülő éttermi kínálat kialakítása, az „Őszinte vidéki konyha” brand megteremtése;
  • a térségi kulturális fesztiválok keretében kidolgozásra és megvalósításra kerülő Munkácsy Művészeti Fesztivál, Erkel Ferenc Öröksége Művészeti Fesztivál, Körösök Völgye Diákfesztivál, Múzeum-járat;
  • az Térségi Turisztikai Humánerőforrás-fejlesztési Komplex Terv megalkotása;
  • Gyula és térsége prémium desztináció arculatának kialakítása. A térség újrapozícionálása, térségi szinten összekapcsolt, tematikus turisztikai termékek promóciója, a térség márkázása és piacra vitele;
  • a Minőség-ellenőrzési kézikönyv vagy minőségpolitika kidolgozása és kommunikációja.

 

A térségi munkabizottságok számos további ötlettel, javaslattal éltek a meglévő és a még fejlesztés alatt vagy előtt álló turisztikai infrastruktúra egységes turisztikai termékként való működtetésére és megjelenítésére. Például a

  • Sport- és aktív turisztikai munkabizottság álláspontja szerint a sportkonferenciák, nemzetközi és hazai sportversenyek és az edzőtáborok szervezése, az aktív túrák rendszerszintű szervezése, sportfesztivál, kiállítás és vásár szervezése imázsépítő hatásukon keresztül hozzájárulnak a térség gazdaságának és turizmusának élénkítéséhez.
  • Gasztronómia és helyi termék munkabizottság álláspontja szerint a térségi komplex gasztronómiai kínálat létrehozásához a térségi hálózatfejlesztésre és annak működtetésére, szemléletformálásra, belső minőségbiztosítási és értékelési rendszer kialakítására van szükség.
  • Kultúra és rendezvénykoordinációs munkabizottság álláspontja szerint a térségi munka gerincét a – turisztikailag is értelmezhető – rendezvények és programok időpontjainak, műfajainak, célcsoportjainak és marketingtevékenységének összehangolása, valamint a meglévő események összefűzése, illetve a térségi szinten közös szervezésű új fesztiválok kidolgozása, megszervezése kell, hogy képezze.
  • Képzés, szemléletformálás, közösségfejlesztési munkabizottság álláspontja szerint a képzések (pl. gasztronómia, aqua-kultúra, zöld világ, idegenvezetés, városismereti tréning, értékesítés, marketing, szervezés, vízi túravezető, vízi mentő, stb.) szervezése a megfelelő szervezet koordinációjában és irányításával történhet.
  • PR, marketing és kommunikációs munkabizottság álláspontja szerint a térségi márkastratégia elfogadását követően, a térségi marketingmunka és gondolkodás alapja, a Gyula és térsége – mint prémium desztináció – kínálatának közös platformokon (térségi honlap, térségi turisztikai kártyarendszer, térségi garantált programkínálat, térségi tematikus csomagajánlatok), egységes arculatú megjelenítése és kommunikációja.
  • Monitoring, vendégelégedettség-mérési és minbőség-ellenőrzési munkabizottság álláspontja szerint a monitoring megszervezésének ki kell terjednie az alapadatok rendszeres lekérdezésére (KSH, NTAK, adócsoport); saját adatbázis létrehozására (turista, turisztikai szolgáltatói, lakossági megkérdezés, a turizmusból származó helyi adóbevételek adatsorainak összegyűjtése, stb.); az összegyűjtött adatok komplex adatbázisba foglalása, rendezése, szöveges értékelések készítése; az adatbázis hozzáférhetővé tétele az érintettek és döntéshozók számára. Az eredményes monitoring felétele az egységes módszertan kialakítása és használata a térségben.

Szövetségünk elnöksége úgy véli, hogy a fenti feladatok a szervezőerővel rendelkező, professzionális térségi munkaszervezet létrehozásával valósíthatók meg elméletben és gyakorlatban egyaránt. Munkaszervezet működtetésére egyelőre nem állnak rendelkezésre források, de pályázati lehetőségek kiaknázásával szeretnénk elkezdeni a tervek megvalósítását.

 

A grémium az elmúlt egy esztendőben végzett tevékenységünkről szóló beszámolót elfogadta, szövetségünk működésének létjogosultságát megerősítette és támogatja a szakmai tevékenység folytatását.

 

 

Fentieket összegezve:

 

Az utóbbi hónapokban, érdemi együttműködés keretében, szakembereink közreműködésével komoly szakmai tevékenység folyt térségünkben. Bízunk abban, hogy a Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetségben megkezdett és elvégzett munka minden érintett számára tanúsítja: turisztikai térségünk az együttműködés útján sikerre ítélt. Úgy véljük, városaink példaértékű együttműködése, térségünk kedvező kormányzati megítélését is elősegíti, hiszen a desztináció nevesítésével a Kormány már kinyilvánította támogatási szándékát. A megfelelő fogadókészség kifejezéséhez munkánkkal, és a turizmusban érdekelt térségi szereplők számára is megfelelő eredménnyel szeretnénk hozzájárulni!

 

 

Kelt: Gyula-Békéscsaba, 2021. június 4.

 

Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség elnöksége

Komoróczki Aliz

Opauszki Zoltán

Kiss József