A Bozsó Gyűjtemény vendégkiállítása érkezik a nyári főszezonra a Kohán Képtárba. A galéria folytatja azt a hagyományt, amelyben kiemelkedő gyűjteményeket mutat be a turisztikailag legfrekventáltabb időszakban.
Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész, múzeumalapító 28 alkotását mutatja be a Kohán Képtár június 15-én nyíló új időszaki kiállítása. Az 1922 decemberében született alkotó a népművészeti tárgyak gyűjtőjeként fordult az alföldi festészet felé, amely kolorisztikus irányzatának volt elismert képviselője.
Bozsó János a piacokon talált népművészeti, néprajzi tárgyakról festett csendéleteket, így próbálta megmenteni a tárgyak motívumkincseit. Érdeklődése a külföldi műtárgykereskedők megjelenését követően fordult gyűjtésbe; meggyőződése volt, hogy ezeket a tárgyakat itthon kell tartani. Idővel aztán iparművészeti tárgyakat is elkezdett gyűjteni. Az 1979-ben megnyílt Bozsó Gyűjtemény nemcsak a három évvel korábban Kecskemét városnak ajándékozott alkotásait tartalmazza, azok mellett a festőművész néprajzi és iparművészeti gyűjteménye is gazdagítja. Ennek megfelelően két érdekes műtárgyat is megtekinthetnek majd a gyulai kiállítás vendégei: egy ülőgarnitúrát Ferenczy Ida hagyatékából és egy parasztbútort. (Az ülőgarnitúra különlegességét az adja, hogy Ferenczy Ida annak az Erzsébet királynénak volt a bizalmasa és felolvasónője, akiről az Almásy-kastélyban szeptember végéig tekinthető meg egy, a Gödöllői Királyi Kastéllyal közösen megalkotott kiállítás.)
A Bozsó Gyűjtemény tárlata (amely tehát elsősorban Bozsó János festményeit mutatja be, azok mellett azonban a képzőművész gyűjteményi hagyatékából egy főúri ülőbútor és egy parasztbútor is érkezik Gyulára) 2023. június 15-én nyílik a Kohán Képtárban. Az eseményen köszöntőt mond Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere és Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. A tárlatot Halász János országgyűlési képviselő, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke nyitja meg. Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész kiállítása szeptember 3-ig látogatható.
Bozsó János életét, művészetét meghatározó erővel kíséri végig gyermekkora. Apátlan cselédgyerekként, nélkülözések és vágyak között hányódott a Kecskemét környéki tanyavilágban. A természet szeretetét, a föld adta sors tiszteletét hozta magával. A második világháború és a fogság után hazatérve hihetetlen erővel, szinte csak saját tehetsége által vezérelve végzi stúdiumait, korai példaképei a klasszikus magyar festők a 20. század első feléből. Következetesen járta a saját maga által alakított életutat, méltatói szerint „szabad magyar” volt, nem állt be divatok sodrába, művészetével, természetszemléletével iskolát teremtett. Alkotóként nem leplezi emócióit, expresszív erővel jeleníti meg az emberi érzelmeket a fények és árnyékok ellentétében, az alföldi táj fellegeiben, a szélfútta fák hajladozásában, a víztükrök rezdülésében. Saját sorsát kereste és látta a rekkenő napsütésben, a derengő párában, a végtelen horizontban.
A művész kezdetben csendéleteihez keresgélt a gyermekkorából ismert paraszti használatitárgyakat, majd megérezte, hogy a népi kultúrából számtalan tárgyat kell összegyűjtenie, megmentenie a 20. század második felének életmódváltozása miatt. Gyűjteményében helyet kaptak többek között a festett, faragott kelengyésládák, gondolkodószékek, a míves borotvatokok, mángorlók, a történelmi Magyarország kerámiaedényei, az egykori kismesterségek emlékei. Bozsó János négy évtizeden át gyarapította műgyűjteményét, újabb és újabb területeket fedezett fel elkötelezett értékmentésében. Egyre növekvő gyűjteményét szeretett szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta, a régió legnagyobb látogatható magángyűjteményét kereshetik fel az érdeklődők. Az állandó kiállítások abban az elrendezésben tekinthetőek meg, ahogyan a műgyűjtő festőművész berendezte. A néprajzi kiállítások mellett az iparművészeti kollekció számára már új kiállítótermekkel bővült az egykori műterem, a műemlékház. A dúsan faragott reneszánsz ládák, az intarziával ékesített barokk és rokokó ruhásszekrények, tabernákulumok, a biedermeier írószekreterek, vitrinek enteriőrjeiben az európai iparművészet ritka kincsei kaptak helyet. A festett fajanszedények, az aranyozott porcelánok, a metszett üvegedények, a kecses ezüstneműk neves manufaktúrákból származnak. Az egyházművészeti kiállításban a népi ájtatosság naiv bájt sugárzó, a búcsújáró helyekről hozott emlékei és a főúri, szertartási tárgyak egyaránt helyet kaptak.
A Bozsó Gyűjtemény az 1786-ban épült barokk lakóházban található. Az 1950-es évek második felében fiatal festőművészként, egy műteremszobába költözött ide Bozsó János (1922-1998), itt kezdődött szenvedélyes műgyűjtői tevékenysége.
A műemléképület Klapka-házként ismert. Klapka György, az1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka piarista kisdiákként két éven keresztül, 1832 és 1834 között nagybátyjánál élt a ház falai között.
Kontakt
- Gyula, Béke sgt. 35.
