2021. július 21. 20.30 óra, Vár előtti tér
Az előadás hossza: 2 óra, 30 perc egy szünettel
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 3000 Ft
Gaetano Donizetti
Szerelmi bájital
Vígopera két felvonásban, magyar nyelven
Magyar Állami Operaház előadása
Szereplők
Adina: Miklósa Erika
Nemorino: Ninh Duc Hoang Long
Belcore: Rezsnyák Róbert
Dulcamara: Szvétek László
Giannetta: Nagy Zsófia
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Karigazgató: Csiki Gábor
Karmester: Tóth Sámuel Csaba
Látványtervező: Juhász Katalin
Dramaturg: Kenesey Judit
rendező: Toronykőy Attila
Bevezetés
A Magyar Állami Operaház 2014-ben indította újra a II. világháború utáni, Gördülő Opera néven ismert kezdeményezést, amely során vidéki városok színházaiba juttatott el olyan, külön erre a célra létrehozott produkciókat, amelyek minden paramétert tekintve figyelembe veszik a színházak adottságait, a közönség elvárásait, friss ötletekkel, művészi-technikai megoldásokkal élnek. Elsőként Donizetti Don Pasquale című vígoperája, majd Mozart népszerű művének Figaro 2.0 címre átkeresztelt, újragondolt változatát láthatta a közönség, s ez utóbbi egészen Szatmárnémetiig eljutott.
A nagy múltú Gördülő Opera-sorozat Donizetti Szerelmi bájital című vígoperájával folytatódott. A 2018-ban nyolc székelyföldi településre, majd 2019-ben további nyolc közép-erdélyi és partiumi városba utazó produkció különlegessége az, hogy színpadként egy kamion külön erre a célra kialakított pótkocsija szolgál. A speciális, színpaddá alakuló kamion előnye, hogy bármelyik kisebb település főterére behajthat, és a magyar nyelven előadott operaprodukciót immár szabadtéren élvezheti a közönség.
A produkcióról
A Donizetti-mű szinte kamaraopera jellege és a kamionszínpad kisebb apparátust és logisztikai szervezést igényel, a szólistákon kívül 25 tagú kórus és 20 fős zenekar vesz részt a produkcióban. Toronykőy Attila rendező tekintettel a produkció különleges jellegére, a jelenbe helyezte a darab cselekményét, népszínházi jelleget kölcsönözve az előadásnak, és nemcsak a színpadként szolgáló platót, de magát a kamiont is bevonta a rendezésébe, amely sok szórakoztató motívum forrása lett, így adva okot még több derültségre a nézők körében.
Cselekmény
- felvonás
Egy olasz kisvárosba hatalmas kamion érkezik; csodájára jár a falu népe. Az egyik fiatal, szegény legény, Nemorino azonban csak saját bánatával van elfoglalva: Adina, a gazdag szépség ugyanis nem viszonozza szerelmét.
A helyőrség érkezik váratlanul a faluba, élükön az önbizalomhiányban nem szenvedő Belcoréval, aki azonnal szemet vet a szép Adinára, és házassági ajánlatot is tesz neki. A lány szállást biztosít a katonák számára.
A kamion tulajdonosa végre előbújik a járműből: ő Dulcamara, a (sarlatán) csodadoktor, akinél – jó áron – mindenre kapható gyógyszer. Nemorino boldogan vásárol szerelmi bájitalt utolsó fillérjein, nem sejtve, hogy a varázsital valójában csak rissz-rossz bor. Hamar fejébe is száll a „bájital”, Adina pedig elcsodálkozik a fiú szokatlan jókedvén. Hogy Nemorinót bosszantsa, kijelenti, hogy hozzámegy Belcoréhoz. Ekkor szalad be a falubeli fruska, Giannetta egy levéllel: másnap tovább kell utaznia a helyőrségnek. Adina és Belcore előrehozzák hát az esküvőt – aznap estére! Nemorino ekkor esik csak kétségbe, hiszen úgy tudja, csak másnap reggelre hat majd a bájital. Könyörög Adinának, hogy várják meg a reggelt, de a lány hajthatatlan.
- felvonás
Vészesen közeledik a kézfogó. Nemorino könyörög a doktornak, adjon még neki csodaszert, ám amikor kiderül, hogy a fiúnak nem maradt egy fityingje sem, a doktor faképnél hagyja. Nemorino kétségbeesésében elfogadja Belcore ajánlatát, és belép a hadseregbe, hogy pénzhez jusson.
Giannetta újságolja a lányoknak a hírt: Nemorino nagy vagyont örökölt! Azonnal versengeni kezdenek a fiúért, aki azt hiszi, az újabb adag bájital máris hatni kezdett. Adina megtudja, hogy Nemorino belépett a hadseregbe, hogy bájitalt vehessen és Adina szerelmét kivívhassa. A lány rádöbben, hogy ő is szerelmes lett Nemorinóba. Nagy nehezen megvallja a fiúnak, hogy viszontszereti őt. Belcore kénytelen belenyugodni, hogy Adina nem hozzá megy feleségül. Nemorino Dulcamarától értesül, hogy micsoda örökséghez jutott. A doktor elégedetten áll tovább: „bájitala” boldogságot hozott a falu lakóinak!
Miklósa Erika
A Kossuth- és Liszt-díjas koloratúrszoprán 1991 januárjában, mindössze 19 évesen debütált az Erkel Színházban A varázsfuvola Papagenájaként, ezzel ő lett a Magyar Állami Operaház történének legfiatalabban szerződtetett énekes szólistája. Ugyancsak Mozart daljátékából származik a védjegyévé vált Éj királynője szerepe, amiben 1992-ben Mannheimben mutatkozott be, ami meghozta számára a világhírt. Az ezt követő három évtizedben az egyik legnépszerűbb és legelismertebb operaénekes lett nemcsak hazánkban, de a világ minden táján, Tokiótól New Yorkig.
Ninh Duc Hoang Long
A vietnámi születésű tenor számos verseny győztese, 2016-ban és 2018-ban első helyezést ért el a Simándy József Nemzetközi Énekversenyen, 2019-ben pedig a Lehár Ferenc Nemzetközi Operettversenyen. A magyarul is tökéletesen beszélő művész még egyetemi hallgatóként a 2019-es erdélyi Gördülő Kárpát-Haza Operatúrán énekelte Nemorino szerepét a Szerelmi bájitalban Miklósa Erika partnereként. Mesterdiplomáját opera szakon 2020-ban szerezte meg.
Rezsnyák Róbert
A bariton énekművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2003-ban végzett magánének-művésztanár szakon, egy évvel később operaénekesi diplomáját is megszerezte, azóta pedig a Magyar Állami Operaház állandó fellépője. Olyan neves mesterek kurzusain vett részt, mint Marton Éva vagy Nicholas Clapton, 2003-ban pedig a Wagner Társaság ösztöndíjasa volt Bayreuthban. Repertoárja Mozart, Rossini és Donizetti műveitől kezdve a romantikus operairodalom legjelentősebb alkotásain át a kortárs szerzeményekig terjed, de gyakran hallható oratóriumok szólistájaként, valamint dalesteken.
Szvétek László
Az Opera népszerű basszistája először az ELTE-n, majd a Zeneakadémián sajátította el az énekművészet fortélyait, utóbbin Sólyom-Nagy Sándor irányítása alatt. A diploma megszerzése óta, több mint negyed évszázada az Opera egyik oszlopos tagja, ahol a közönség az operairodalom minden jelentős basszus szerepében láthatta Mozarttól kezdve az olasz, német és orosz operákon át egészen a kortárs művekig, de magyar repertoárja (Erkel, Kodály, Dohnányi, Szokolay, Ránki) is jelentős. Művészetét 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el, az Opera a 2017/18-as évadban választotta Kamaraénekesévé.
Nagy Zsófia
A fiatal szoprán énekesnő tizenegy éves korától az Opera Gyermekkarában énekelt, így a műfajjal nagyon fiatalon megismerkedhetett. Rajongása az opera iránt ekkor kezdődött, tanulmányait a zenei pályán folytatta. Operaének-művészként 2017-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Az Operaházban többek között a Jancsi és Juliska, a Carmen és A varázsfuvola című operákban láthatta a közönség, de részt vett az intézmény székelyföldi Szerelmi bájital-turnéján, valamint a Fantasio / Fortunio című kortárs operák itáliai bemutatóján is.
A Magyar Állami Operaház Zenekara
A Magyar Állami Operaház Zenekara Magyarország legrégebbi folyamatosan működő színházi együttese. 1838-ban alapította Erkel Ferenc a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) operajátszó együttesét; 1853-tól önálló koncerteket is szerveztek, megalakítva ezzel az ország első hangversenyzenekarát. 1884-ben az Andrássy úti Ybl-palotába költözött az együttes, melyet olyan karmesterek irányítottak, mint Erkel Ferenc, Erkel Sándor, Gustav Mahler, Kerner István, Ferencsik János, Medveczky Ádám és Kovács János. A zenekart 2016 márciusa óta Kocsár Balázs vezeti. A zenekar mutatta be Bartók Béla több és Kodály Zoltán összes színpadi művét, ahogyan Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Ránki György, Szokolay Sándor és Vajda János operáit is. Olyan neves zeneszerzők vezényelték az együttes élén műveiket, mint Kodály, Dohnányi, Petrovics Emil vagy Eötvös Péter, valamint Pietro Mascagni, Ottorino Respighi vagy Richard Strauss.
A Magyar Állami Operaház Énekkara
Színházunk második legnagyobb létszámú zenei együttesét tagjainak művészi alkatát tekintve tarka sokszínűség jellemzi. Mégis, ezt a kaleidoszkópot estéről estére egységes hangzású, szélsőséges kifejezőerővel bíró „hangszerré” kovácsolja össze a műfaj iránti elkötelezettség és a közös művészi hitvallás. Talán ennek is köszönhető, hogy az Opera Énekkara az elmúlt években a színházi műfajok szélesebb területeit is sikerrel hódította meg, és nemzetközi mércének megfelelő, nyitott szemlélettel képes elsajátítani a modern operajátszás összetettebb és komolyabb igénybevételt jelentő kihívásait is.
Csiki Gábor
Az Opera Énekkarának karigazgatója tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, de részt vett Erdei Péter karvezetés mesterkurzusán is Oxfordban. Művészi pályafutása az Operában 1997-ben indult énekkari művészként, később címzetes magánénekesként és betanító karnagyként is tevékenykedett. Munkásságát a 2010/11-es évadban Az évad énekkari művésze kitüntetéssel ismerték el. 2018 óta tölti be a karigazgatói posztot.
Tóth Sámuel Csaba
A kolozsvári születésű művész 2013-ban szerzett oklevelet a Zenekadémián zongoraművész, zongoratanár és korrepetitor mesterképzéseken. Frissdiplomásként került a Magyar Állami Operaház korrepetitorai közé, ahol nem sokkal később a próbákon kipróbálhatta magát vezénylő korrepetitorként is. Ez indította el a karmesteri pályán, újrakezdve tanulmányait a Zeneakadémián, ezúttal karmester szakon. 2019-ben diplomázott dirigensként, ugyanebben az évben mesterszakon folytatta a képzést Medveczky Ádám és Ligeti András vezetésével. 2019-ben sikeresen debütált karmesterként a Magyar Állami Operaházban, ahol azóta is rendszeresen nyílik alkalma opera- és balettelőadások vezénylésére. Jelenleg a karmesteri munkán kívül vezető korrepetitorként dolgozik a Magyar Állami Operaházban, koncerteken rendszeresen közreműködik az intézmény művészeivel, mindemellett a Pécsi Egyetem óraadó tanára.
