18:00 órától
Lármafa - A Körös Táncegyüttes műsora
A zenei és táncos anyag az erdélyi Mezőség folklórkincséből építkezik, mely terület Közép-Erdélyben magyarok által leghamarabb belakott vidéke és egyben az a vidék, mely a középkor folyamán legkorábban lett sok nemzetiségűvé. Táncos és zenei kultúrája rendkívül sokszínű, mégis nagyon egységes. Sajátos ritmusa van arra az életnek és néprajzi értékei is nagyon különösek, hiszen az egykor mocsaras, lápos erdős dombvidék napjainkra a Makkai Sándor, Sütő András, Wass Albert, Kemény Zsigmond, Bánffy Miklós és mások által is találóan megrajzolt "Holttenger", ahol az évszázadok egybeötvözték a mezőségi ember gondolkodását, folklórját. Ennek ugyanolyan gyöngyszeme egy múlt század eleji amulett, amely azóta kézről kézre jár a mezőség egyik leghíresebb zenész-táncos dinasztiájánál, vagy az a tény, hogy az „Erdély Versaillesának” is hívott Bonchidára Pestről hozatnak a grófok a falusi cigányzenészek mellé embert, aki a főúri zenei világra okítja őket és ez a fajta méltóság a zenei és táncos világban jól körvonalazódik... A műsorban felvázolt cselekmény íve szerint, bár a „régi mezőség” átalakul, megszűnik, ha az ember megkongatja a lármafát – melyekkel a régi világban üzentek egymásnak az emberek –, átvitt értelemben a lélek hangjait, fel lehet mutatni egy olyan színes harmóniát, amely akár a mezőségi dombok, völgyek különös ritmusát és az itt élők lüktető életét is jelenthetik. Az egész estés, egybefüggő előadás filmszerűen pereg és saját, önálló színpadképpel, erre az alkalomra létrehozott hanggal, szövegekkel készül, alkot összefüggő egységet. Az est főszereplője a Körös Táncegyüttes és kísérő zenekara, koreográfusa Patyi Zoltán.
Belépő:
1.200 Ft/fő
