VII. Vár Blues Fesztivál
A július 22-én 19 órakor a tószínpadon kezdődő VII. Blues Fesztiválon neves külföldi és magyar zenészeket köszönthetnek a műfaj szerelmesei.
Keith Dunn (USA) & Mississippi Big Beat
Keith Dunn – szájharmonika, ének
Oláh Andor – szájharmonika
Gál Csaba – gitár
Máté Szabolcs – billentyűs hangszerek
Dure – effektek, elektromos dob
A fesztivál sztárvendége a Bostonban született, Hollandiában élő afro-amerikai szájharmonikás, énekes Keith Dunn lesz. Öblös, mély bluesos hangjával igazi egyedi hangzást ér el a színpadon, amelyet virtuóz szájharmonika játékával kísér. Stílusára a líraiság, melodikusság és a ritmusosság a jellemző. Keith Dunn Európa és az USA legnevesebb blues fesztiváljainak ünnepelt vendége. Az afro-amerikai zenész a blues, a gospel, a soul, a jazz gyökereit szívta magába szülővárosában. 12 éves korától szájharmonikázik, amely hangszer mesterének számít. Keith Dunn több szólólemezt is kiadott, számtalan neves blues zenésszel játszott együtt 30 éves pályafutása során, lemezkiadót is alapított, ahol producerként jó néhány kiváló lemez kiadását segítette. Gyulán a magyar Mississipi Big Beat együttessel lép fel, amely zenekar az Electro NU blues, a klasszikus alapokon nyugvó modern hangzás egyik nemzetközi szinten is elismert képviselője.
Oláh Andor, szájharmonikás és Gál Csaba, gitáros az együtt végig muzsikált több mint tíz éve alatt közelebb hozták a közönség számára a blues nálunk addig még ismeretlen, fekete gyökerű alapjait, és utat nyitottak számos hazai fiatal nyomukba lépő bandának, előadónak. A mostani felállás a régi zenekarban gyűjtött ismeretek és a mai kornak megfelelő, friss hangzásvilág ötvözetét hozta létre, vizuális háttérrel erősítve az összhatását.
Az elektronikus zenei háttérről Máté Szabolcs, billentyűs hangszer (Secta Chameleon) és Dure, elektromos dob, dj, hivatottak gondoskodni. A Mississippi Big Beat elkezdte és folytatja a blues műfaj modernizálását, a blues alapokat elektronikus alapokkal és effektekkel turbózza fel, és repítik az 1920-as években született nótákat a 2012-es hangzásvilágba.
Magyar Atom
Tátrai Tibor – gitár
Solti János – dob
Tóth János Rudolf – ének, gitár
Zsoldos Tamás – basszusgitár
Jamie Winchester – ének, gitár
A magyar blues gitározás nagy alakja, Tátrai Tibor, a Magyar Atom együttes vezetője. 1994-ben, az akkori Hobo Blues Band hangszeresei hozták létre az együttest. Tátrai Tibor gitáros Solti János dobossal, Tóth János Rudolf énekes-gitárossal és Zsoldos Tamás basszusgitárossal szövetkezett arra, hogy blues és rythm&blues örökzöldeket adjon elő a színpadokon. Amikor később Jamie Winchester énekes-gitáros a Tátrai Band tagja lett, egyben a Magyar Atomhoz is csatlakozott.
Hogy miért ez a név? Úgy volt, egyszerűen Jimi Hendrix Emlékzenekarként fog működni a társaság. Ám amikor kiderült, hogy már a második koncertről hangzó anyag készülhet, s ezt a Paksi Atomerőmű Rt. támogatja, új, szintén hosszú nevet ötlöttek ki a zenészek. A Blues Brothers időközben valahogyan lekopott, így maradt az amúgy igen hatásos Magyar Atom elnevezés.
Szabadidő-zenekarról van szó, ahogyan a tagok mondják. Azaz akkor lépnek színpadra, ha az amúgy igen elfoglalt zenészek mindegyike ráér. Mivel kényszer és felelősség nélkül muzsikálnak, minden egyes előadás felszabadult. A zenészek hangulata a közönségre is átragad, így mindenkinek felhőtlen élményt adnak a koncertek.
A műsorukban, már nem csak Hendrix nóták, hanem J. J. Cale, Buddy Miles, Otis Redding és Tátrai Tibor egy-egy dala is szerepel az anyagban.
Mojo WorKings
Szabó Tamás – szájharmonika, ének
Horváth János – gitár, ütőhangszer, ének
Honfi Imre – gitár, ének
“Sok ismerős üldögél a helyen már a zenére várva, mire odaérek. Gyorsan a pulthoz egy sörért, mielőtt kezdődik, ez nagyon jól fog esni, minden bajom volt ezzel a nappal, aztán leülök én is, közel a három blues-munkáshoz, valahova a második sor környékére.
A sör tényleg jó, ezek meg elkezdenek játszani. Ettől a zenétől azonnal és pimaszul hangulatos lesz az este, az egész életben- és ébren levés, tetszik mindenkinek, körülnézek a teremben, rögtön eszembe jut, csajozni kellene majd, kiváló terep. Valami tornácon ülünk valahol a Mississippi környékén. Elringat egy-egy lassabb szám, hát igen, a nő lelépett, és az a másik is, de most jól fáj ez, mint valami öreg kutya nyalogatná egy régi harapás nyomát, amire majdnem ráment, de már gyógyul vagy éppen csak a heg van meg, inkább a szenvedély, mint a szenvedés emléke. De zömmel teljesen vidám talpalávalót húznak a fiúk, két gitár, ének és az ördög szájharmonikája. A közönség izeg-mozog a ritmusra, lötyög a helyén, milyen jó lenne ez egy buliban, de a buli elég hamar konkrétan itt lesz és most, mindenki vigyorog, tapsol, táncol ülve, majd sokan fel is kelnek. Szünetben megszerzem a következő sört, de az igazi recsegős öreg blues számok miatt kedvem támad egy kis viszkit is elkortyolgatni, pedig annyira nem szeretem. A zenének aztán jó a humora, popslágerek kerülnek a Mojo kerekei közé, erre már sokan tényleg táncolnak is. Több zenész is akad a közönség soraiban, innen tudod, rutin van a könnyed kis jammelésnek tűnő produkció mögött. Az este végére még a vendéglátósoknak is vidáman csillog a szemük. A Mojo feltöltött mindenkit, mint valami ügyes varázstrükk, nem nagy titok, hogy működik, itt ez a három melós, két gitár és egy szájharmonika.” (Horváth Imre)
Route 44
Kovács Tamás – gitár
Dubravcsik Balázs – gitár
Gyebrovszki András – basszusgitár
Köles Márk – dob
Resetár Attila – trombita
Belicza Károly – szaxofon
Döge Csaba – harsona
Binder Norbert – zongora
A zenekar 2007. év óta működik sok fesztiválon és koncerten tette le névjegyét a magyar blues élet palettáján. Évekig kvartettben zenéltek, azonban 2012. évben nagy zenei vállalkozásba kezdtek, a blues nagy legendáinak állítanak emléket ezen műsorral. A hangszerelés bővült a zenekar immár billentyűs hangszerekkel és fúvóskarral szólal meg. Albert King, B.B. King, Ray Charles, Albert Collins, Eric Clapton, Freddie King, Robert Johnson azok a blues nagyságok, akiknek tiszteleg ez a műsor. Ezek a muzsikusok hatással voltak az egész XX. század zenéjére, nyomdokaikon rengeteg zenész járt és jár a mai napig, sok- sok örömet okozva minden zeneszerető embernek.
