Ha a megszokott formában nem is lesz idén nyáron hadijáték a gyulai várnál, mintegy harminc lelkes hagyományőrző közreműködésével mégis megjelenik a végvári tábori élet, s kisebb harci jelenetek szemtanúi is lehetünk július utolsó hétvégéjén.
A pandémiás helyzet megakasztotta a nyári nagyrendezvények szervezését, előkészítését, így a Gyulai Végvári Napok sem kerül megrendezésre. A gyulai Kerecsényi László Íjász Egyesület kezdeményezésére azonban az eseményen rendszeresen résztvevő hagyományőrzők közül néhányan a városba érkeznek a végvári napok hétvégéjén. Az Erkel Nonprofit Kft. közreműködésével Vitézi vigalom Gyula várában néven tartanak hagyományőrző napokat július 24-26. között. Az esemény természetesen nem az országszerte ismert Gyulai Végvári Napok „pótlására” jött létre, emiatt más az elnevezése és – a résztvevők száma mellett – szűkebb a programkínálata is. A rendezvény vár előtti eseményeit az erődítmény falain belül több új elem egészíti ki.
- Sok társunk már év elején szabaddá tette július utolsó hétvégéjét, hogy itt tudjon lenni a Végvári Napokon. Bár a koronavírus miatt az a rendezvény a méretei miatt nem valósulhat meg, úgy gondoltuk, saját szervezésben, kisebb körben összejövünk – indokolta az esemény létrejöttét Lovász Tamás, a házigazda Kerecsényi László Íjász Egyesület elnöke. Hozzátette: a vár vezetése azonnal a kezdeményezés mögé állt, s az összeállított program már közös munka eredménye.
- Természetes volt, hogy segítjük a hagyományőrzők ötletét – ezt már Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója említi, aki szerint jól tükrözi a hagyományőrzők a magyar hadtörténelem, illetve a végvári harcok ideje iránti elkötelezettségét, hogy a megváltozott körülmények és feltételek ellenére is Gyulán töltik azt a hétvégéjüket. – Külön köszönet illeti a Végvári Napokat szervező művelődési központ vezetőjét, ügyvezető társamat, Katona Katalint, aki felismerve annak jelentőségét, hogy civil kezdeményezésről van szó, segítette a program kialakítását – tette hozzá.
A július 24-26. közötti háromnapos rendezvényen megjelenik ugyan a Végvári Napok néhány eleme – ilyen például az apródiskola a gyermekeknek, a Hollóének Hungarica Régizene Együttes folyamatos közreműködése, a fegyverbemutatók és kisebb csatát is megjelenítenek a hagyományőrzők –, a szervezők mégis tudatosan kerülték, hogy az ország egyik legismertebb hadijátékát „kicsiben” rendezzék meg. Ennek megfelelően változik például, hogy a várban több tematikus tárlatot is tartanak az erődítmény 1566-os ostromáról, valamint hogy a vár szombaton 19-22 óra között is látogatható lesz. Ennek népszerűségét nem pusztán a csak az esti órákban megtapasztalható különleges hangulat adhatja, hanem azok a programok is, amelyek a több mint 450 évvel ezelőtti eseményeket elevenítik majd fel. Újdonság, hogy a várral szemben álló Almásy-kastély Török tornyában – amely a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete – Gyula törökkori emlékeiből egy kamarakiállítást is rendeznek.
A Vitézi vigalom Gyula várában elnevezésű programon a Balassi Bálint bandérium, az Egri Félhold Hagyományőrei, a „Thury-vár vitézei” Hagyományőrző és Sportegyesület, a Pannon Vitézlő Oskola és a Kerecsényi László Íjász Egyesület hagyományőrzői vesznek részt, de kisebb létszámban érkeznek még az ország számos pontjáról is vitézek.
A rendezvény megvalósulásához a Békés Megyei Népművészeti Egyesület is tevékenyen hozzájárult azzal, hogy tagjai bemutatókkal kiegészített kirakodóvásárt tartanak szombaton és vasárnap, emellett népi játékokat is biztosítanak a szervezőknek.
Gyula törökkori emlékei az Almásy-kastély Török tornyában
Gyula törökkori emlékeit bemutató kamarakiállítás nyílt a gyulai Almásy-kastély Török tornyában, a hétvégi Vitézi vigalom Gyula várában elnevezésű rendezvényhez kapcsolódva. A helyszín nem véletlen: a torony a vár egykori palánkfalának kapujaként működött, amely kapu a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete.
A gyulai vár 1566. szeptember 2-án, a Kerecsényi László által vezetett várvédők 63 napig tartó hősies küzdelmét követően az ostromló oszmán sereg kezére került. A 129 évig tartó hódoltsági időszakban Gyula városa az Oszmán Birodalom szandzsákközpontja lett, közigazgatásilag a Temesvári vilajet alá tarozott.
A hétvégén 13-19 óra között látogatható kamarakiállítás a torony története és történeti ábrázolásai mellett szól a hódoltság korának gyulai építészeti emlékeiről. A tárlat az Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményéből bemutat a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is.
A mázas asztali edények, a cseréppipák és a csontból faragott sípszár a 17. században, helyben készültek; a hódoltság korában a gyulai erődítés huszárvár területén (a ma látható téglavár és az Almásy-kastély között) ugyanis kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak a feltáráskor előkerült, s most bemutatásra kerülő tárgyak. Külön érdekessége a kiállított daraboknak az a fajanszedény töredék, amely a mai Törökország területén található Iznikből származik. A település a 17. században a kerámiakészítés egyik fellegvára volt.
A Török torony egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építménye eredetileg a gyulai várat a 16-17. században körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt. Az 1566-os ostrom végeztével a török megszállók helyreállították a harcokban jelentősen megrongálódott várat, újjáépítették a palánkerődítéseket. Később a huszárvár régi kapuját lebontva egy új kaput nyitottak a palánk délnyugati részén, ahová egy új kaputornyot emeltek. Az emeletes huszártorony ma is áll az Almásy-kastély épületébe integrálódva, a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épületeként.
A torony a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épületrészeként napjainkban időszaki jelleggel biztosít helyet kortárs képzőművészeti tárlatoknak, s a hétvégén láthatóhoz hasonló kisebb történeti kiállításoknak.
