A fürdőzés az emberiség talán legrégibb kulturális javaihoz tartozik
Ha a fürdők keletkezését kutatjuk, rendszerint sebes lábú pásztorlegényekről szóló történetekbe botlunk, legényekbe, akik legeltetés közben, átgyalogolván vízmosásokon, csodás gyógyulást tapasztalnak. A csodatevő vízben bízva, tömegek keresték fel ezeket a helyeket, így jöttek létre a kezdetleges fürdők. A Kárpát-medence több száz gyógyvízlelőhelye közül talán egy sincs, amelyikről ne születtek volna legendák.
Ki ne látta volna A Tenkes kapitányát, amelyben a gyógyvizet a helyi parasztok elől ki akarta sajátítani a labanc várkapitány, hogy így gyógyítsa sajgó testét.
De pusztán hiten alapuló legendák-e ezek a történetek vagy tényleg a gyógyvizek hatékony összetevőinek köszönhetők e csodás gyógyulások? Lehet-e még hatékonyabban kihasználni ezeknek a természetes vizeknek az erejét különböző módszerek ötvözésével? Segítenek-e a gyorsabb gyógyulásban, rehabilitációban a kicsit sűrű, sötét, néha keserű, olajos iszappakolások?
A fürdőzés az emberiség talán legrégibb kulturális javaihoz tartozik. Az egykori Pannónia területén a rómaiak építette fürdők a társasági élet központjai lehettek. Aquincum valóságos fürdőváros volt, az ásatások során több fürdő romjait is feltárták. Az első legendák is innen származnak, történt ugyan is, hogy egy római patrícius felesége hosszú, terméketlen évek után itt esett teherbe, és két gyönyörű kisfiút hozott a világra.
Fürdőkultúránk tovább fejlődött a 15. századtól, mikor a törökök nyugat felé nyomulásukkor az elfoglalt területeken, így hazánkban is, a meglévő fürdőket birtokba vették, majd idővel újakat is építettek. Magyarországon számos török kori emlék megmaradt. A Budapesten található gyógyfürdők hivatalos megnevezésük szerint is törökfürdőnek számítanak, ilyen például a Rudas gyógyfürdő a Királygyógyfürdő és a Veli Bej fürdő.
De a vidékről se feledkezzünk meg, hiszen Székesfehérvárott a 16. században két, a következő évszázadban pedig már három törökfürdő üzemelt, melyeket a város 1688-as elfoglalása után a keresztesek leromboltak. Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai ma is megtekinthetők. Szintén három fürdője volt Pécsnek a 16. századtól, köztük Memi pasa fürdője. Esztergomban a Rüsztem pasa által épített fürdő működött, és ugyancsak volt fürdő a hódoltság idején Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban, Lippán és Egerben (Arnaut pasa fürdője és a Válide szultána fürdő). A régészek mostani becslései szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt.
A történelem viharai tovább söpörtek, és mikor épp fellélegzett volna az ország, jöttek a Habsburgok, akik igen szerették a fürdőzést, kiváltképp, ha a feltörő víz gyógyhatású volt, ezért hazánkban (amelynek partjait akkor még három tenger mosta) számtalan fürdő építését támogatták. A Monarchia területén a 20. század elején mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon, a nagyvilágiaktól a parasztfürdőkig sokféle adottsággal és kínálattal.
Számtalan gyógy- és termálfürdő közül a Békés megyében található Gyulán is több száz éves múltra tekint vissza a fürdők története. Már a török hódoltság előtt is volt a városban hideg vizes fürdő, melynek rendben tartásáról a helyi plébánosnak kellett gondoskodnia (olvashatunk erről egy 1518-as oklevélen).
Evila Celebi török utazó naplójában 11 fürdőt említ Gyulán és környékén. Miután a török kiűzettetett az országból, így Gyuláról is, 1887-ben Popp Alajos épített gőzfürdőt, melynek 12 kádfürdője és egy artézi medencéje várta a nemek szerint akkor még szigorúan külön fürdőző vendégeit.
Sajnos az I. világháború nem kímélte a fürdőket sem, ezért azok újjáépítésére 1942-ben a kastélykertben létrehozandó üdülőtelep és gyógyfürdő céljára az Almásy család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, amelynek a grófi család még kölcsönt is folyósított a fúrási munkák elkezdéséhez. Ekkor azonban ismét hosszabb szünet következett, mert a történelem ismét sok nehézséget hozott a II. világháborúval.
Végül 1958. szeptember 18-án a város lakói megpillanthatták a fúrások eredményeként felszínre törő sárgás, barnás gyulai termálvizet.
A Gyulai Várfürdő aranykorát a 70-es években élte, 2013 karácsonyára pedig történetének legnagyobb léptékű beruházásaként felépült az új családi élményfürdő, az AquaPalota.
Forrás: www.gyulaihirlap.hu
2020.09.09.
