hu-ro-en

A vártnál jobb nyarat zárt a Gyulai Várfürdő

2021.11.03.

A gyulai képviselő-testület soros ülésén a város desztinációfejlesztési stratégiájáról és a szelektív hulladékgyűjtő szigetekről is szó volt

A vártnál jobb nyarat zárt a Gyulai Várfürdő, nyereséges a cég idei első nyolc hónapja – mondta el Kun Miklós ügyvezető igazgató a gyulai képviselő-testület október 28-i ülésén. Hozzátette: ha az év végéig nem lesz nagyobb korlátozás, a látogatószám meghaladja a 360 ezret, az árbevétel pedig az egymilliárd forintot. A tanácskozáson Gyula 2021–2025-re szóló desztinációfejlesztési stratégiáját is elfogadták, mint kiderült, az ágazat képviselői a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnének az aktív turizmusra. Az ülésen az is eldőlt: a városban újabb szelektív hulladékgyűjtő szigeteket szűnnek meg.

GYHRCSD0001--.JPG

Jobb nyaruk volt a vártnál

A tanácskozáson elfogadták a Gyulai Várfürdő Kft. idei első nyolc hónapjának gazdálkodásáról, 2021-ben várható eredményéről és a 2022-es üzleti terveiről szóló beszámolót.

Kun Miklós úgy fogalmazott, nehéz évet tudhatnak maguk mögött. A fürdő tavaly novemberben a koronavírus-járvány miatt bezárt, idén májusban szigorú korlátozások mellett nyitott újra, július 3-tól pedig a szokott rendben működött tovább.

Az ügyvezető kiemelte: sokkal jobb nyaruk volt, mint amire számítottak, köszönhetően a SZÉP-kártya által nyújtott kedvezményeknek, a jó időnek, az előrehozott utazásoknak és a belföldi célpontokat népszerűsítő országos turisztikai kampánynak. Közölte: a vendégforgalom meghaladta az elvárásokat, egy átlagos év 87 százaléka volt. A korábbi évekhez képest több hazai és kevesebb külföldi vendég érkezett a fürdőbe.

Kun Miklós aláhúzta: míg tavaly veszteséges volt az év első nyolc hónapja, addig idén 93,7 millió forintos eredményt ért el a fürdő, és 615 millió forint volt az árbevételük. Elmondta, ha az év végéig nem lesz nagyobb korlátozás, a látogatószám meghaladja a 360 ezret, az árbevétel pedig az egymilliárd forintot. A mérleg szerinti eredmény a tervek szerint 103 millió forint körül várható.

Kifejtette: a válság ellenére a fürdő csaknem 140 dolgozóját megtartották, a megtakarításaikat azonban felélték. Jelezte: jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege is emelkedik, a fürdő januárban és szeptemberben is négyszázalékos béremelést tervez.

GYHRCSD0023.JPG

Az ügyvezető arra is kitért, hogy idén készítették elő a fürdő egyik legjelentősebb fejlesztését, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával valósul meg 3,2 milliárd forintból. Elmondta, a projekt egyik eleme, a gyerekparadicsom felújítása még idén ősszel elindul, és jövő ősszel a lovarda és a kupolás wellness közötti épület rekonstrukcióját is megkezdik.

Mint fogalmazott, nehéz és mozgalmas év áll előttük a bér- és az energiaár-emelések, valamint a nagyszabású projektjük lebonyolítása miatt.

A beszámolóból az is kiderül, hogy az üzemeltetési és a bérköltségek drasztikus növekedése miatt 2022-ben emelkednek a fürdő jegyárai, a gyulai igazolvánnyal váltható belépők ára azonban nem változik. Jövő januártól a hat év alatti gyerekeknek százforintos regisztrációs jegyet kell váltani, ami tartalmazza a betegbiztosításukat. A lépéssel lehetővé válik a belépőszám pontosabb regisztrációja – olvasható a szakmai anyagban.

Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) a beszámoló kapcsán kifejtette, a vendégek részéről nagyon pozitívak a visszajelzések a fürdőről. A képviselő azt kérte, a lakosság számára is tegyék elérhetővé a fürdő nagyberuházásához kapcsolódó terveket.

Kun Miklós azt ígérte, a koncepció- és a látványtervek felkerülnek a fürdő honlapjára.

Az ülésen a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetői posztjáról is tárgyalt a grémium, mivel Kun Miklósnak decemberben lejár a mandátuma. A képviselő-testület, mint társtulajdonos, a jelenlegi ügyvezetőt javasolta újabb öt évre a társaság élére. Mivel Kun Miklós a köztulajdonban álló Nemzeti Légiipari Projekt Kft.-nél is vezető pozíciót tölt be, a kettős javadalmazás elkerülés érdekében a Gyulai Várfürdő Kft.-nél ellenérték nélkül látja el feladatát.

A beszámolót és a határozati javaslatot is egyhangúlag fogadta el a grémium.

GYHRCSD0024.JPG

Az aktív turizmus is bekerült az alappillérek közé

Gyula város 2021–2025-re szóló desztinációfejlesztési stratégiája szintén napirenden szerepelt az ülésen. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester az előterjesztés ismertetésekor elmondta: a szakmai anyag a helyzetelemzés mellett azokat a fejlesztési célokat is tartalmazza, amelyeket a pályázatok beadásakor figyelembe vesznek. Hozzátette: a stratégiát megvitatták a turisztikai szektor képviselőivel, és feltöltötték a városi honlapra, így a lakosok is véleményezhették.

Mint ismertette, a vendégek körében végzett kutatásból kiderül, a hozzánk érkezők a város értékei közül élre rangsorolták a helyiek vendégszeretetét. Hozzáfűzte, a turisták jelentős része kiemelte a település rendezettségét, szépségét és nyugalmasságát. Azt is elmondta, a legtöbben a gyulai várat, a Százéves cukrászdát, a Gyulai Várfürdőt és az Almásy-kastélyt keresik fel.

Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai NKft. ügyvezetője elmondta, a megalapozó kutatásokat új szemléletben készítették el: a turisztikai szereplők és a vendégek mellett a helyi lakosok igényeit is felmérték. Elmondta, az eredmények alapján a helyi turisztikai élet korábbi két alappillére, az egészség- és a kulturális turizmus mellé az aktív turizmust is beemelték.

GYHRCSD0026.JPG

Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) az előterjesztés kapcsán azt kérdezte az ügyvezetőtől, mit szól ahhoz, hogy komoly fürdőberuházások várhatók Romániában.

A képviselő egyúttal felvetette, hogy a Gyulán működő futballcsapatok pályáit sportturisztikai célokra is lehetne használni.

Azt is megemlítette, hogy a helyi éttermek véleménye szerint korán zárnak, úgy vélte, érdemes volna bővíteni a vendéglátóhelyek esti szolgáltatásait.

Komoróczki Aliz azt válaszolta, Gyulán próbálnak lépést tartani a versenytársakkal, a településen is fejlesztések zajlanak. Hozzátette, marketingtevékenységet is folytatnak, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség nemzetközi kampánya is kiegészít.

Elmondta, korábban kísérletet tettek a sportturizmus fellendítésére, de nem jártak eredménnyel. Mint kifejtette, a csomagok kialakításában és értékesítésében most is tudnak segíteni, ha van rá igény, a szervezőmunkát azonban a helyi sportélet szereplőinek kell magukra vállalniuk.

A helyi éttermeket vállalkozók üzemeltetik, az ő kompetenciájuk eldönteni, hogy meddig tartanak nyitva – fogalmazott. Úgy vélte, az esti időszakban nincs akkora forgalom, ami miatt megérné nyitva tartaniuk, és a szakemberhiány is szerepet játszhat az üzemeltetők döntésében.

Görgényi Ernő egyetértett az ügyvezetővel, mint mondta, a vendéglátás piaci alapú tevékenység, egy étterem akkor tart tovább nyitva, ha az megéri neki. Hozzátette: a vendégelégedettségi kutatás nem igazolja vissza, hogy a turisták elégedetlenek a helyi éttermek nyitvatartásával.

Szalai György azt kérte, a későbbiekben értékelje ki a képviselő-testület, hogy mi valósult meg a stratégiából.

A határozati javaslatot egyhangúlag szavazták meg a képviselők.

GYHRCSD0002_2.JPG

A német nemzetiségi önkormányzathoz került a Neumann-hagyaték

A képviselő-testület arról is döntést hozott, hogy térítésmentesen adja a gyulai német nemzetiségi önkormányzat tulajdonába az úgynevezett Neumann-hagyatékot, és módosítja a „Máriás” ház ingyenes használatba adásáról szóló szerződést.

Görgényi Ernő az az előterjesztés ismertetésekor felidézte: a Neumann-hagyatékot, amely egy tipikus gyulai sváb család bútoraiból és eszközeiből áll, 2009-ben vásárolta meg a város, majd térítésmentesen a német önkormányzat használatába adta. A hagyaték darabjait a használatba vevő restauráltatta, ezért kérte azok tulajdonjogának átruházását.

A „Máriás” házat, Gyula legrégebbi épen maradt lakóházát 2010-ben vette meg a város, majd 2012-ben ötven évre ingyenesen a nemzetiségi önkormányzat használatába adta. Mivel az erről szóló szerződés nem tette lehetővé, hogy a felújított épületet, illetve annak egyes helyiségeit ellenérték fejében bérbe adhassák a német hagyományok ápolására hivatott civil szervezeteknek, közösségeknek, a nemzetiségi önkormányzat kérte, hogy módosítsák azt.

Mindkét határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a grémium.

GYHRCSD0007_3.JPG

Újabb szelektív hulladékgyűjtő szigeteket szűnnek meg

A képviselő-testület megszavazta a hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosítását is, így újabb szelektív hulladékgyűjtő szigeteket szüntetnek meg a városban, ezúttal az Apor téren, a Tomcsányi utcai ABC-nél, a Pomucz tábornok utcai ABC-nél, a Pomucz téren, valamint a Hódi utca és a Pósteleki utca sarkán.

Görgényi Ernő kifejtette: a sárga kukák rendszerbe állítása óta a korábbinál is több lakossági panasz érkezett a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre, ezért a körzetek képviselőivel egyetértésben úgy döntöttek, fokozatosan megszüntetik azokat.

Szalai György úgy fogalmazott: a szelektív hulladékgyűjtő szigetek egy idő után szemétteleppé válnak. Mint mondta, az ellenőrzések nem bizonyultak elég hatékonynak, a lakosság „engedetlenebb”, mint korábban. A képviselő úgy vélte, érdemes volna még egyszer megvizsgálni a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának korábbi felvetését, hogy alakítsanak ki bekamerázott, nyitott tárolót a kígyósi úti szeméttelepen, így ellenőrizhetik, ha más településről visznek oda hulladékot.

Kónya István (Fidesz) alpolgármester azt kérte, hogy azokon a lakótelepeken, ahol megmaradnak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, a Gyulai Közüzemi NKft. helyezzen ki több sárga konténert. Azt is elmondta: vannak, akik Észak-Törökzugban a lakók által kifizetett és mosatott bobkonténerekbe viszik az építési törmeléket. Az alpolgármester, egyben a körzet képviselője egy korábbi javaslatát felidézve azt javasolta, a Gyulai Közüzemi NKft. olyan zárható tárolókat helyezzen ki a lakótelepeken, amelyek Békéscsabán már beváltak. Hozzátette: elképzelhető, hogy pályázati támogatást is fel tudnak majd használni a fejlesztésekhez.

Ökrös István (Fidesz) azt kérte, azokat, akik még nem igényelték a sárga kukát, a Gyulai Közüzemi NKft. próbálja meg rávenni, hogy vegyék azt át.

Csige Gábor jegyző a felvetésekre reagálva elmondta: eddig még nem találtak olyan megoldást a problémára, ami minden szempontból megfelelő lett volna. Rámutatott, hogy bár a jogszabályi környezet megfelelő, a szankcionáláshoz bizonyíték kell. Megjegyezte, sok esetben meg sem találják a szemetelőt.

A jegyző arról is beszámolt, hogy a megmaradó szelektív szigetek környékére még több kamerát szerelnek fel. Hozzátette, azokon a dűlőutakon, ahol rendszeresen raknak ki hulladékot, érdemes volna vadkamerákat kihelyezni.

Kifejtette, több szempontból sem tartaná jónak, hogy konténereket helyezzenek ki a kígyósi úti telephely elé. Mint mondta, a területen, ahol egy csapadékvíz-elvezető csatorna is van, egy kisebb szeméttelep jönne létre, ahová nem csak szelektív hulladékot raknának le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy közterületen található konténernél nem kérhetnek lakcímkártyát a lakosoktól.

Csige Gábor arról is említést tett, hogy a megmaradó szelektív hulladékgyűjtő szigetre további konténereket helyeznek ki, és több ürítési napot iktatnak be.

GYHRCSD0021.JPG

Elmondta, jelenleg a háztartások mindössze egyharmadánál nincs sárga kuka. Megjegyezte: a zöld és a sárga hulladéktároló használata nem kötelező, az ingatlantulajdonosokat egy újabb kampánnyal próbálják meg rábírni arra, hogy igényeljenek sárga kukát.

Arra is kitért, hogy a hulladékudvar szolgáltatásait is kampány keretében igyekeznek majd népszerűsíteni, sokan ugyanis nem tudják, hogy az inert, a fém-, az elektromos és a szelektív hulladékért nem kell fizetni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szeméttelep szombaton is nyitva tart.

Kiss Szabolcs (Fidesz) elmondta: egy külterületen tevékenykedő civil szervezet, amelynek maga is tagja, két vadkamerát is kihelyezett a külterületeken, hogy megfékezze az illegálisan szemetelőket. Úgy vélte, ez hatásos megoldás lehet a problémára.

A határozati javaslatot Leel-Őssy Gábor nem szavazta meg, így 11 igennel, egy nem ellenében fogadta el a képviselő-testület.

Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló napirend előtti beszámoló kapcsán Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) arról érdeklődött, hogy a közbeszerzési bizottság javaslatában szereplő öt vállalkozást milyen szempontok alapján választották ki.

Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője ismertette: a beruházási szabályzatnak megfelelően a mérnöki osztály adatbázist vezet a helyi és a környékbeli cégekről. Közülük azokat szokták javasolni egy-egy beruházásnál, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján alkalmasak annak lebonyolítására – fejtette ki.

Forrás: gyulaihirlap.hu

2021.11.03.