Kifejezetten nagy sajtóérdeklődés mellett január 27-én adták át a gyulai várban a Kubinyi Ágoston Program támogatásának köszönhetően megvalósult fejlesztéseket. Az animációval megtámogatott háromszor másfél méteres dioráma, a közel három perces rekonstrukciós film, valamint a puska-installáció nem valósulhatott volna meg – mások mellett – a Pazirik Informatikai Kft. hathatós együttműködése nélkül. A közel 30 fős állandó gárdával dolgozó, megközelítőleg 15 éve működő cég egészen különleges területen dolgozik, tevékenységük országos szinten egyedülálló.
– Abszolút pozitív benyomások értek, nagyon szép lett a dioráma, teljes mértékben elégedett vagyok a végeredménnyel – mondta el a bemutatóval fűszerezett sajtótájékoztatót követően a megvalósításban nagy szerepet vállaló Pazirik Informatikai Kft. kreatív vezetője. Szakonyi Balázs hozzátette, mindig igyekeznek úgy dolgozni, hogy aztán azonosulni tudjanak a végeredménnyel. A diorámára kivetített tartalomban nagyon sok lehetőség van, érdemes lenne továbbfejleszteni az ötletet, mert különleges élményt nyújt – emelte ki.
A 3D rekonstrukció képi megvalósítása nem tűnik akkora mutatványnak, mint amennyi befektetett munkát igényel, ugyanakkor ez képezi az összes fejlesztés alapját. A grafikai megvalósítás is hónapokig tart, azonban nem ez a projekt valódi nehézsége, hanem a tudományos kutatómunka, ami igazán hitelessé, részletessé teszi. Jó esetben rendelkezésre állnak a szakértői anyagok, a különféle ábrázolások, metszetek, térképek és veduták, melyek alapján el lehet indulni. A rekonstrukció azért különösen nehéz folyamat, mert rendkívül sok részletet kell kihámozni ezekből az anyagokból, a helyére illeszteni és megmutatni.
A növényzet, a vízrajz, a várfal és például a gazdasági épületek kinézete is meghatározó, ezeknek a részleteknek mind hitelesnek, pontosnak kell lenniük – fogalmazta meg Szakonyi Balázs, hozzátéve: minden részletben tudományos megközelítést alkalmaznak, az utolsó parasztház kutyaólától az erődítmény megjelenítésén át mindenre oda kell figyelni, hogy korhű legyen. Ha van is ködös terület, olyan rész, ami tudományosan nem ismert, akkor analógiák alapján járnak el, azonosságokat, párhuzamokat keresnek.
– Megnézzük ugyanannak az embernek a máshol megépített munkáit, építményeit és azok alapján vonunk le következtetéseket. Ha egy 16. századi, itt szolgáló katonának megmutatnák a filmet, akkor valószínűleg rögtön felismerné, hogy miről van szó – ismertette a módszerről szólva. Minden egyes általuk végzett munka egyedi és különleges, de a gyulai attól volt igazán egyedülálló, hogy nem csupán a várat, valamint az azt körülvevő erődítéseket ábrázolták, hanem a teljes mezővárost, továbbá egy 50 négyzetkilométeres távlati tájrekonstrukciót is.
A gyulai vár madártávlati megjelenítésének köszönhetően például minden irányban egészen messzire ellátni a horizonton. További érdekesség, hogy például sok más mellett a sarkadi tó is látható a képen, ami akkoriban egy sekély, nádassal sűrűn benőtt, mocsaras területekkel tarkított vízfelület volt. – Hasonlóan nagy volumenű munka volt a szolnoki királyi végvár 1552-es, Szigetvár 1566-os, Kanizsa várának 1600-as évekbeli állapotának, továbbá Eger várának több korszakon átívelő megjelenítése – sorolta a cég kreatív vezetője.
Kiemelte, Gyula egyediségét fokozza, hogy az országban ez az egyetlen épen maradt téglavár, önmagában az erődítmény rendkívül különleges épület.
A tevékenységükről szólva kifejtette, a náluk dolgozó grafikusoknak szakosodniuk kellett, mert ugyan rá lehet kérdezni a szakértőknél, hogy az adott struktúra, mondjuk egy tégla hogyan nézett ki a valóságban, de ezt minden egyes tárggyal összefüggésben egészen egyszerűen nem lehet megtenni. Sok mindennek kell stimmelnie, példaként hozható, hogy a középkori utaknál középre nem tesznek fűsávot, mert az igavonó állatokat sok esetben a kocsiknál középre kötötték és azok lejárták, egészen letaposták az utat.
Viszonylag sokan lepődnek meg azon is, hogy a diorámában a téglavár fehér színű. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: a középkorban a várak többségét, így a gyulait is bevakolták és lemeszelték, mert a habarcs minősége nem volt éppen jónak mondható. Ez az eljárás védelmet biztosított a víztől és fagytól, valamint már messziről az erődítményre irányította a figyelmet. A napfényben tündöklő nagy fehér épület vonzotta a tekinteteket. Szakonyi Balázs azt konkrétan nem árulta el, hogy milyen 3D-s grafikus programot használnak, de azt elmondta, hogy ő a munka koordinálásáért, a föld-fa erődítések és az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint a mezőváros épületeinek megjelenítéséért felelt a csapatmunka során.
Részlet Szakonyi Balázs, A Gyulai Vár elméleti rekonstrukciója című értekezéséből
A gyulai vár elméleti rekonstrukciós kísérletének elkészítése már régóta napirenden volt, végül 2019 őszén álltunk neki a projektnek a Pazirik csapattal. Az erődítmény az egykori Magyar Királyság alföldi területének egyetlen, épen megmaradt síkvidéki típusú gótikus téglavára, ahogy a vár weboldalán is olvasható. Ezért kiemelt jelentőséggel bír, arról nem is beszélve, hogy a hódoltság korának egyik meghatározó ostroma is itt zajlott 1566-ban. A várat sokan kutatták az elmúlt hosszú évtizedek során, ezért jelentős régészeti anyag állt a rendelkezésünkre a munka elvégzéséhez.
A munkát megszokott módon a tájrekonstrukcióval indítottuk el, elsőként a digitális domborzati modellt megvizsgálva. Ebből egyből láttuk, hogy ez a táj gyakorlatilag sík, így komoly szintkülönbségekkel nem kellett számolnunk. Szerencsénkre a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának online adatbázisában találtunk egy Remeteháza – Gyula – Békéscsaba közötti útszakasz szintezési hossz-szelvényt 1853-ból, ami egészen finom terepszint mérési adatokkal gazdagított minket. Ugyanígy rendkívül hasznosnak bizonyultak a 19. századi topográfiai mérések, és a katonai felméréseken megfigyelhető vízrajz, melyeknek segítségével megkíséreltük rekonstruálni a Körös folyó és az azt körülvevő mocsaras terület késő középkori állapotát. Ezek, a földrajzi értelemben véve megközelítőleg pontos ábrázolások segítettek a késő középkori és újkori hadmérnöki ábrák értelmezésében.
A vár és a szigeterőd egykori küllemét korabeli hadmérnöki felmérésekből következtethetjük ki, melyek közül az 1566-os korszakra vonatkozó legfontosabb rajz Paolo Mirandola 1552-ben készült felmérése, melyen alapos részletességgel ábrázolta a falak állapotát. Ebből a képből indultunk ki elsősorban, igaz tudomásunk van róla, hogy a rajz elkészültét követő 4 évben a várkapitányságot átvevő Kerecsényi László jelentős munkálatokat végeztetett az erődítmény területén.
2020.01.28.
Forrás: www.gyulakult.hu
Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
Illusztráció: Pazirik Informatikai Kft.
