A gyulai képviselő-testület ülésén az is eldőlt, hogy az önkormányzat pályázat útján értékesíti Megyeház utcai ingatlanát
Háromszázmillió forint pályázati támogatásból alakítanak ki „gyerekparadicsomot” a Szent Miklós parkban található egykori alispáni lakban – jelentette be Görgényi Ernő polgármester a gyulai képviselő-testület június 24-i ülésén. A grémium Ambrus Györgyöt nevezte ki a Gyulakonyha élére, meghallgatta a Gyulai Rendőrkapitányság és a helyi határrendészeti kirendeltség tavalyi évéről szóló beszámolókat, és módosította a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletet. A tanácskozáson emellett arról is döntés született, hogy az önkormányzat pályázat útján értékesíti Megyeház utcai ingatlanát.
Gyerekparadicsom lesz az alispáni lakból
Az önkormányzat pályázatairól szóló tájékoztató ismertetésekor az ülést vezető Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 300 millió forintot nyert el a város, a támogatásból „családbarát gyerekparadicsomot” hoznak létre a Szent Miklós parkban található volt alispáni lakban. A városvezető kiemelte, a létesítmény a helyieknek és a városba érkező turistáknak is kikapcsolódási lehetőséget nyújt majd.
Ambrus György a Gyulakonyha élén
Ambrus Györgyöt nevezte ki a képviselő-testület a Gyulakonyha Élelmezési, Kereskedelmi és Szolgáltató NKft. ügyvezetőjévé, megbízatása július 1-jétől egy évre szól.
A polgármester felidézte: a jelenlegi ügyvezető, Csáki Béláné 37 év után nyugdíjba vonul, ezért az önkormányzat pályázatot írt ki a cég ügyvezetői feladatainak ellátására.
A városvezető közölte, a posztra négyen pályáztak: Szokai Imre, Vrbovszki András, Elek Csaba Imre és Ambrus György, valamennyien megfeleltek a kiírásnak.
Az ülésen a képviselők egyenként szavaztak a jelöltekről, Ambrus Györgyöt 12 igen szavazattal választották ügyvezetőnek. Az olimpiai aranyérmes, Venesz-díjas mesterszakács a magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakács alelnöke és a Békés Megyei Culinary Team alapítványának elnöke. Pályázatában kiemelte: 30 éves közétkeztetési múlttal rendelkezik, jelenleg a Pándy Kálmán tagkórház élelmezési osztályának vezetője. Ezt a beosztását továbbra is megtartja.
Az új ügyvezetőt eredetileg öt évre választották volna meg, a megbízatás idejét azonban egy évre módosította a grémium Kónya István (Fidesz) javaslatára. Az alpolgármester rámutatott, a Gyulakonyha hamarosan új telephelyre, a volt relégyár épületébe költözik, amivel a lehetőségei is kibővülnek. Emiatt a cégvezetőnek új koncepciót kell majd kidolgoznia – tette hozzá.
Az ülésen a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatói posztjáról is döntés született, a képviselők Dézsi Jánost bízták újabb öt évre, 2026. június 30-ig. Az igazgató egyedül pályázott a kiírásra.
A rendőrség, a határőrség és a polgárőrség is beszámolt az elmúlt évéről
A tanácskozáson több beszámoló is napirenden szerepelt. A grémium a Gyulai Rendőrkapitányság, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség és a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület által benyújtott szakmai anyagot is egyhangúlag szavazta meg.
Kolysza Zoltán, a Gyulai Rendőrkapitányság vezetője közölte: tavaly 321 bűncselekmény történt Gyulán, ez 26 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Kiemelte: a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 2020-ban 80 százalékos volt, ami 6,8 százalékkal jobb, mint 2019-ben.
A kapitány beszámolójából kiderül: tavaly a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 131-ről 104-re, a kiemelt bűncselekmények száma 242-ről 141-re csökkent 2019-hez képest. A kapitányság illetékességi területén egy emberölés történt, az elkövetőt egy órán belül elfogták.
A rendőr alezredes arról is beszélt, hogy 2020-ban 50 személyi sérüléssel járó baleset történt az illetékességi területükön, ez 11-gyel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Elmondta: a legtöbb balesett Gyula belvárosában történt; a leginkább érintett utcákban, a Béke sugárúton, az Eötvös utcában, az Ajtóssy utcában, a Csabai úton, a Szent István úton, a Temesvári úton, a Vértanúk útján és a Karácsonyi János utcában fokozott ellenőrzést tartottak.
Wéber Csaba, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője közölte: tiltott határátlépést 143-an követtek el 2020-ban, közülük 99-en az illetékességi területükön található zöldhatáron próbáltak meg bejutni az országba. Ez statisztikailag 518,8 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest, amikor 16-an lépték át illegálisan az államhatárt – tette hozzá. Elmondta, a legtöbb elkövető szír, afgán és indiai állampolgárnak vallotta magát.
A kirendeltségvezető arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett határátlépési szigorítások következtében jelentősen csökkent a személyforgalom a gyulai közúti határátkelőhelyen. A járműforgalom 51,5 százalékkal esett vissza 2019-hez képest, a tehergépjármű-forgalom viszont 4,2 százalékkal emelkedett.
A rendőr alezredes arra is kitért, hogy a járványhelyzet miatt tavaly márciusban bezárták a dénesmajori ideiglenes határátkelőhelyet, idén június 26-án azonban újra megnyitják a forgalom előtt.
Varga Koritár Attila megyei rendőrfőkapitány kiemelte: a Gyulai Rendőrkapitányság és a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség a koronavírus-járvány ellenére is az elvárt színvonalon látta el feladatát.
Kóti Dániel, a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület elnöke kifejtette: az egyesület tagjai tavaly 1590 órát voltak szolgálatban, továbbá 2038 órát teljesítettek a rendőrséggel és a határrendészettel közösen. Emellett 24 órás telefonos ügyeletet is tartottak, ami összesen 8760 munkaórát tett ki. Az elnök arra is kitért, hogy a tanyaprogramba is bekapcsolódtak, heti rendszerességgel látogatják a külterületeken élő embereket.
Eladnák a Megyeház utcai ingatlant
Az ülésen arról is döntés született, hogy pályázat útján értékesíti az önkormányzat Megyeház utca 3. szám alatt található, 329 négyzetméter területű társasházát. A képviselő-testület a kikiáltási árat az értékbecslő véleménye alapján 80 millió forintban határozta meg. Az ingatlant a pályázati feltételeknek megfelelő, legmagasabb vételárat kínáló pályázónak adják el, több vételi ajánlat esetén pedig versenytárgyaláson értékesítik azt.
Görgényi Ernő kifejtette, a rossz műszaki állapotú társasházban hétből öt lakást nem tudnak kiadni. Hozzátette: az épület felújítása több tízmillió forintba kerülne, de nincs forrás a felújítására. Elmondta, az ingatlanra ajánlat érkezett. Amennyiben sikerül értékesíteni, a vételárat önkormányzati lakások felújítására és vásárlására fordítják.
A határozati javaslatot 12 igennel, egyhangúlag fogadta el a grémium.
Emelkednek a jövedelemhatárok
Ugyancsak egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendelet módosítását. A grémium több támogatás esetében is felemelte a jövedelemhatárt, és egy új támogatást is bevezetett.
A városvezető a rendelettervezet ismertetésekor kifejtette: a gyermekszegénység elleni küzdelem az önkormányzat egyik fontos célkitűzése, ezért rendszeresen felülvizsgálják a települési támogatásokról szóló szabályozást.
A testület döntése értelmében a lakhatási támogatás esetében a jövedelemhatár ezentúl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 százaléka, azaz 99 750 forint. A támogatás mértékének alsó határát 2500 forintról 4000 forintra emelte a grémium.
A közétkeztetési támogatásnál a jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 százaléka, 85 500 forint lesz.
A gyógyszertámogatás esetében a jövedelemhatár 71 250 forintról 85 500 emelkedett. A rendszeres gyógyszertámogatást ezentúl azok is igényelhetik, akiknek a jövedelmükhöz képest magas a gyógyszerköltségük, és ez veszélyezteti a létbiztonságukat. A támogatás, amely egy évre adható, akkor állapítható meg, ha a jövedelem nem haladja meg a 71 250 forintot, és az orvosilag indokolt, rendszeresen használt gyógyszerek értéke eléri a 15 000 forintot.
A hátrányos helyzetű gyermekek gondozásának költségeihez való hozzájárulásnál a jövedelemhatár 85 500 forintról 99 200 forintra nőtt. A képviselő-testület emellett arról is döntött, hogy az iskoláztatási támogatást az óvodai évkezdésre is kiterjeszti.
A gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás esetében a jövedelemhatár 185 250 forintról 199 500 forintra emelkedett, a támogatás mértéke pedig 30 000 forintról 50 000 forintra nőtt.
A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló települési támogatásnál a jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200, illetve 300 százalékában határozták meg.
A képviselő-testület az évente kétszer nyújtható kiegészítő támogatást is bevezette. Ez év közben – pénzbeli vagy természetbeni ellátásként – hivatalból adható a támogatásban részesülőknek, amennyiben a költségvetés fedezetet biztosít rá.
7,9 milliárd érkezhet a Gyulai járásba
A Gyulai járás települései is bekerülnek a fürdőváros kibővített integrált településfejlesztési stratégiájába, amely meghatározza, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban. A szakmai anyag felülvizsgálatáról szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a grémium.
Kónya István az előterjesztés ismertetésekor beszámolt róla, hogy a Békés megyei önkormányzat közgyűlése a napokban fogadta el a térségi integrált programot. Kiemelte, a TOP Plusz program keretében 86,3 milliárd forint érkezhet a megyébe, ami 26 milliárd forinttal több, mint a 2014–20-as uniós pénzügyi ciklusban lehívható összeg.
Jelezte: újdonság lesz, hogy a kilenc megyei járásból kettőben, a Békéscsabaiban és a Gyulaiban a járásszékhelyek koordinálják majd a többi település fejlesztéseit.
Elmondta, a forrásokat a lakosságszám arányában osztják majd el. A Gyulai járásra 7,9 milliárd forint juthat, ami több mint a duplája az előző költségvetési ciklusban rendelkezésre álló összegnek. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a fürdőváros 6 milliárd forint támogatást hívhat le, és reményeik szerint visszahulló források is rendelkezésre állnak majd.
Megújulhatnak a külterületi utak
Külterületi utak fejlesztésére pályázik a gyulai önkormányzat a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. A támogatás mértéke legfeljebb 300 millió forint, a támogatásintenzitás 95 százalékos.
Görgényi Ernő elmondta: kizárólag önkormányzati tulajdonú külterületi utak felújítására, építésére lehet pályázni.
A támogatásból az Uhrin János utcában négy méter széles, 970 méter hosszú aszfaltozott utat építenének, a Seregély utca külterületi szakaszán pedig három méter széles, 500 méter hosszú útalapot készítenének. Az Ottlakai dűlőn három méter széles, 1600 méter hosszú, a Bicerei kertekhez vezető dűlőn három méter széles, 900 méter hosszú, a Pósteleki úton, az Y elágazás jobb oldalán három méter széles, 1100 méter hosszú útalap készülne.
Az utcazenészeknek az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetője adhat ajánlást
A képviselő-testület több ponton is módosította a közterület-használatról szóló önkormányzat rendeletet. Ennek értelmében a szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek tulajdonosai kötelesek tisztán tartani az előttük lévő járdaszakaszt, illetve a járda és az úttest közötti terület, és a hóeltakarításról is gondoskodniuk kell. A módosított rendelet azt is kimondja, hogy a turisztikai főszezonban gyakran látható fiákereknek és lovas fogatoknak esztétikusnak kell lenniük, és rendelkezniük kell az ürüléket felfogó és a közterület tisztítására alkalmas eszközökkel. Az is bekerült a rendeletbe, hogy utcazenélésre vonatkozó közterület-használati engedélyt az kaphat, aki rendelkezik az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetőjének szakmai ajánlásával. Az önkormányzat azt is előírja, hogy kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó közterület-használati engedély legfeljebb 90 napra adható, és csak akkor, ha az árusítóhely az úttól, a járdától, a kerékpárúttól legalább két méter távolságra van, és e védőtávolság a vásárlók, illetve a parkoló autók számára is biztosítható.
Forrás: gyulaihirlap.hu
2021.06.28.
