Az erre-arra fotósblog szerzője fotókon keresztül kalauzol el minket Gyula legrejtettebb szegleteibe, a bámulatos Wenckheim kastély bútorai közé, gyönyörű szecessziós épületekhez és híres magyarok lakóházaihoz.
Bemutatjuk Gyula belvárosának épített örökségét, mielőtt azonban belekezdenénk, a Gyulától 10 kilométernyire lévő, ott jártunkkor sejtelmes ködbéli hangulatba vesző kastélyról, a Wenckheim-kastélyról is ejtenünk kell pár szót.
A kortársak a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt a XIX. század második felének legszebb kastélyai közé sorolták. Nem csoda, hogy ilyen szép lett, hisz a 365 ablakos, 52 szobás, 12 bejáratos és 4 épületrészre osztott, egyedi víztechnikával ellátott kastély tervezését a megrendelők – Wenckheim Krisztina és gróf Wenckheim Frigyes – a kor legtrendibb építészére, Ybl Miklósra bízták. A korszakra nem jellemző módon Wenckheim Krisztina és gróf Wenckheim Frigyes között szerelmi házasság köttetett, így a kastély szerelmi boldogságban épült 1875 és 1879 között, hogy aztán megérkezzenek a szerelemből született Wenckheim gyermekek, összesen heten, ide.
Érdekes ez a rózsaszín idill és az időjárás okozta sejtelmes hangulatot hozó kastély-fotók kontrasztja.
No, de mit lehet tudni a Weinckheim névről, a családról? Hatalmas földterületekkel bírtak, az alapokat gróf Wenckheim Krisztina édesapja, Wenckheim József Antal fektette le, aki az ország leggazdagabb főurainak egyike volt (az 1883. december 3-i Vasárnapi újság így jellemezte őt: „hatvanezer hold legjobb minőségű föld ura”). Gróf Wenckheim Krisztina is szerelmi házasságban fogant, viszont az ő gyermekkora kevésbé volt felemelő, 4 hónapos volt, amikor elvesztette édesanyját, rá három évre pedig édesapja, Wenckheim József Antal – elmondások szerint szerelmi bánatában – édesanyja után ment.
Krisztina egykeként megörökölte a busás vagyont, így lett ő az ország leggazdagabb árvája (tehát nem Frigyes, hanem Krisztina rendelkezett igazán nagy tőkével).
Ügyes kézzel bánt a vagyonával, a földterületekkel, mindemellett azon is munkálkodott, hogy hátrányos helyzetű embereken segítsen. Esküvője alkalmával 100.000 Ft-ot adományozott a gyulai árvaház megépítésére, a gyulai főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre, de területet is adományozott, a Szent Imre telepet Újkígyós (ma Szabadkígyós) községnek, sőt nőegyletet is elnökölt, 45 évig.
A fent bemutatott kastély nemcsak gyönyörű, hanem fizikailag (út) és történetileg (Wenckheim-família) is bevezet minket a sejtelmes időjárású Gyula belvárosába.
Bár a gyulai vár közvetlen közelében található kastély az Almásy nevet viseli, ne feledjük, a kastély a Wenckheim család, egészen pontosan Wenckheim Stefánia Mária grófnő tulajdonában volt, és a kastély a grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén lett átnevezve Almásy-ra.
Négy érdekesség az Almásy-kastélyról:
1.) Ferenc József és Sissi nem csak a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, hanem itt is megfordult.
2.) Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzőjének nagypapája a kastély falai között élt, így Erkel Ferenc gyermekként gyakran szaladgált itt, sőt, volt, hogy a komolyzenei rendezvényekbe be is kapcsolódott, először kottalapozóként, aztán már koncertet is adott.
3.) Bár Szamossy Elek festőművész azért érkezett a kastélyba, hogy Wenckheim portrékat restauráljon, ezidő alatt kinőtt a kezei közül a világhírűvé vált Munkácsy Mihály, aki az Almásy-kastélyban eltöltött időt pályája meghatározó időszakának nevezte.
4.) 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül jópáran ebben az épületben/ennek az épületnek az oldalában tették le fegyverüket, és indultak el utolsó útjukra, az aradi vesztőhely felé.
Vár egy alföldi sík területen?
Az Almásy-kastély mellett szemmel látható (kivéve ha óriási köd van) távolságban található a több mint 600 éves gyulai vár, ami a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus, síkvidéki erődítménye.
Adódik is a kérdés: a várak nagy százalékban dombtetőre, hegytetőre épülnek – akkor hogy maradhatott meg egy alföldi sík területen, egy egyből támadható, erőfeszítés nélkül bevehető vár ennyi ideig?
Úgy, hogy amit most látunk, az a várkastély, azaz az erődítmény pici szíve. Tehát ezt a ma is látható építményt, a várkastélyt minimum nyolcszor nagyobb és elképesztő vastag palánkfalakból erőd fonta körbe, sőt, akörül még egy természetes folyómederből kialakított várárok is megtalálható volt.
Ki fordult meg biztosan itt a gyulai vár falai között? Mátyás király, majd fia Corvin Jánoska biztosan. Érdekesség, hogy a gyulai várnak női kormányzója is volt, akit Frangepán Beatrixnak hívtak. Ő, mivel férje, Corvin János és fia, Kristóf is meghalt, bizony egyedül vezette a gyulai várat, sőt a hatalmas uradalmat is.
A gyulai vár és az Almásy-kastély „zárójelében” látható egy szoborcsoport, mely bizony 2012-ben felvételt nyert Magyarország történelmi emlékhelyei közé a gyulai várral közösen. A szoborcsoportot a gyulai emberek közadakozásának köszönhetően hozták létre 1989-ben (nem is tudjuk, manapság van-e még ilyen). Ez az emlékhely annak a lefegyverzett 1400 honvédtisztnek, és az aradi főtisztekből vértanúvá lett személyeknek állít emléket, akik az 1848-49-es szabadságharcban részt vettek. Hogy mért pont itt van ez az emlékhely? Mert a tisztek és főtisztek itt kellett letegyék a fegyvert 1849-ben.
A szoborcsoport szimbólumokkal teli: középen lerakott fegyverek találhatóak. Ez a kokárda közepe. A vörös térkő a kokárda piros voltát, a fehér térkő valamint az oszlopok a fehér, a fű pedig a kokárda zöld voltát szimbolizálja. Az oszlopok szimbolikus gyertyák, öt gyertyán a szabadságharc relikviái (zászló, nyereg, csákó, mente, tarsoly, kard, pisztoly), négy gyertyán a bölcsességet, bátorságot, mértékletességet és az igazságosságot megjelenítő női allegorikus alak található. Ha arra jársz, érdemes felfedezni ezeket a jelentéstartalommal bíró apró részleteket is.
Több mint 180 éves a Százéves cukrászda
Gyulán az a jó, hogy minden sétányi távolságra van. Szóval sétáljunk negyed órácskát egy kis kulináris élvezetért, természetesen nem elhagyva az épített örökség köré font gondolatsort.
A gyulai Százéves cukrászdához megyünk, ami igazából több mint 180 éves, egy több mint 220 éves épületben.
Ez az épület Dél-Alföld legrégebbi emeletes polgárháza.
Az üzlethelyiség 1838-ig gyógyszertár volt, utána alakult át a hely cukrászdává, 1840-ben. A cukrászda tehát olyan régi, hogy abszolút elképzelhető: be-betért ide anno egy-egy 1848-as ifjú, vagy egy-egy tiszt is csákóban, mentében, tarsollyal, karddal az oldalán (mielőtt még nem fegyverezték le a fent említett emlékhely helyszínén). És nem hogy betérhettek, le is ülhettek a még ma is látható biedermeier bútorok közé. Időutazni vágyóknak kihagyhatatlan a gyulai Százéves cukrászda, mely az ország egyik legrégebbi, folyamatosan működő cukrászdája.
Erkel Ferenc szülőháza
Az Almásy-kastélynál már említettük a Himnusz zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nevét (nagypapája ugye ott lakott az Almásy-kastélyban), most viszont egy kicsit kibontjuk a történetét, hisz csodával határos módon mind a mai napig megvan az az 1795-ben felhúzott földszintes épület, ahova Erkel Ferenc édesapja, József és édesanyja, Ruttkay Klára 1808-ban friss házasként beköltözhetett.
Az L alakú – mai szóhasználattal élve – új építésű épület dupla funkciósnak készült, egyik szárnya tanítói lak, másik szárnya pedig iskola volt, szóval igen, Erkel Ferenc édesapja az ebben az épületben helyet kapó németgyulai katolikus iskola tanítójaként kezdett dolgozni. 10 gyermekük született itt, másodikként Erkel Ferenc 1810. november 7-én, a fotók egyikén látható sarokszobában (az első gyermek Borbála meghalt, így bár Ferenc második, mégis első). Erkel Ferenc gyermekkorát töltötte itt, de utána is még sokáig visszajárhatott, hisz családja egészen 1841-ig lakta az épületet. Ha kíváncsi vagy Erkel Ferenc izgalmas életének további szakaszaira (esküvő, gyermekei születése, budai várnegyedbéli lakása, Operaházi kapcsolódása, stb.), valamint az épület további helyiségeire, itt találod ezeket.
Az ország egyetlen román ortodox temploma
Nincs város templom nélkül. Mi most kettőt mutatunk meg Gyuláról. Azért ezt a kettőt, mert ezek voltak nyitva, viszont örültünk, mert mindkét esetben találtunk izgalmat is.
Az egyik templomról, a Szent Miklós templomról igaz nem sokat tudunk, de az biztos, hogy késő barokk műemlék, az is biztos, hogy az ország egyetlen román ortodox temploma, és az is biztos, hogy külön képzőművészeti remekműnek számít a templomban található hatalmas, kék dominanciájú képregényfal (ikonosztáz). A képregényfal négy sorban elhelyezett közel 30 szentképe (gyakorlatilag az egész fal csupa szentkép) egy Arsenije Teodorović nevű szerb potréfestő alkotása. Bár számunkra nem ismeretes a neve, korának trendi alkotója, „világfi”: Szerbiában született, Bécsben tanult, élt Temesváron és Újvidéken is, több mint 1000 portéfestményt alkotott (a szentélyparavánokon felül).
A másik templom pedig ahova bejutottunk, az a Nádi boldogasszony templom. Gyulán ebben a barokk stílusú templomban szolgált 1918-tól 1941-ig, és ebben a barokk templomban szentelték 49 évesen győri püspökké azt az Apor Vilmost, aki a II. világháború német megszállása és a nyilasok hatalomátvétele alatt felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Győr ostromakor több mint 100 embert bújtatott, a szovjet katonák megjelenésekor a rezidenciájára menekült nőket védve halálos lövést kapott egy szovjet katona fegyvere által. Apor Vilmos vértanúvá lett, 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta a római Szent Péter téren. Bár Apor Vilmos történetének „erőteljesebb” része Győrben zajlott, életének nagy részét itt, a gyulai templomban szolgálta, szabadidejét pedig a templom melletti egyik földszintes épületben töltötte.
Gyula picinyke, koros belvárosa, ahogy említettük, mindenféle négylábú, autó, vagy busz nélkül is bejárható. Fentebb részleteibe menően meg-, és bemutattunk fontosabb gyulai épített örökségeket, de a séta, a mozgás kedvéért mutatunk egyéb értékeket, örökséget az alábbi galériában.
Például tudtad-e, hogy a 13 aradi vértanúból tízet innen, Gyuláról vittek át a vesztőhelyre, Aradra? Az említett 10 főt dominánsan gyulai lakóházakban szállásolták el, ezek mellett az épületek mellett is elsétálunk. Megmutatjuk továbbá a csodálatos Városházát, Casino-t, képtárat, hatalmas víztornyot, mely multifunkcionális: a tetején napkitöréseket figyelő napfizikai obszervatórium van Bay Zoltán nevével fémjelezve.
Forrás és képek: startlap.hu
