Egy Gyula. A Gyula. Nehéz dió lenne, de szerencsére habkönnyű. Még jó, hogy csak a városról van szó, és nem egy másik hím került képbe. Ellenkező esetben valószínűleg már kivetettem volna magam a nyolcadik emeletről, innen, ahonnan a posztot írom és ahonnan a várat látom. Mikor nézegettem a gugli térképét, nem vettem figyelembe a távolságokat, csak azt láttam, hogy itt a vár, ott, ott, kicsit arrébb. Konkrétan a lábaim alatt hever. Oké, haver, ez már kicsit sok a jóból…
Itt a meseszép hotel, wellness, fitnesz, vár, én meg körülbelül úgy érzem magam, mint Carrie Bradshaw megérkezvén Párizsba… Csak ámulok és bámulok és gyönyörködöm. Imádom ezt a munka adta minivakációt, hiszen a Gyulai Virágok Fesztiválja apropóján vagyok itt, mint Balatonfüred. Szabad óráimban pedig eldöntve, írni fogok – írom a blogot, írom a könyvet.
Most viszont annyira megragadott a hely szelleme, hogy mindjárt elindulok felfedezőútra. Mivel totál egyedül vagyok, azt csinálok, amit csak akarok. Úgy döntöttem, körbeszimatolok, mi merre található és ehhez a telefont hívtam segítségül. Hogy mennyire modern világot élünk! Előkaptam a Tripadvisort, megkérdeztem, mi van a közelemben: mire felocsúdtam, már listázta is a Gyula városában található látnivalókat, éttermeket, hoteleket. A szobám csodaszép, váltani nem kívánok, ellenben éhesnek kezdek éhes lenni, így ez a kis okos, számos fotóval és fogyasztói véleménnyel felsorakoztatott helyet mutatott. Pontszámok, szöveges értékelések, valós képek – mi kell még? Ha akarom, kapásból nyomja be a gps-t, centire megmondja, mennyire esik távol a komfortzónámtól – ez per pillanat egyenlő az ágy baloldali felével… Zseniális.
Forrás: www.suznvilaga.hu
