A biedermeier időszak forradalmi gondolkodásának nőkre gyakorolt hatásairól mesél a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont június 19-én megnyíló, Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című időszaki tárlata.
A kiállítóhelyet működtető Erkel Ferenc NKft. közleményében rámutatnak, a reformkor politikai, ipari és gazdasági fordulatait az egész nemzetet érintő társadalmi folyamatok szőtték át, amelyek révén nemcsak a polgárság férfitagjainak közügyekhez való viszonyulása változott meg, de a nők legkisebb, családi és legnagyobb, nemzeti szférában betöltött szerepe is.
A kiállítás négy teremben mozaikszerűen veti fel a női szerepek és művelődés egyes aspektusait, és modern digitális technikai megoldásokkal irányítja rá a közönség figyelmét az eredeti, csaknem kétszáz éves műtárgyakra – emelik ki.
Az, hogy milyen jövő állt ekkor egy kislány előtt, egykor olyan feltételekhez kötődött, mint a társadalmi rang és a nevelkedés helye, de a reformkorban saját jogukon is színre léptek ismert és elismert nők, mint például a költőnő Dukai Takách Judit és Szendrey Júlia, valamint az írónő és lapszerkesztő Kánya Emília és Karacs Teréz.
A tárlat azt mutatatja be, hogyan váltak a nők öntudattal és akarattal bíró önálló személyekké, hogyan került előtérbe az anyaság, s lett a korábbiaknál fontosabb a gyermekek személye, valamint azt, hogy az egyre inkább jellemző szerelmi házasságokban miként lettek férjeik társaivá az asszonyok.
Az időszaki kiállítás első tematikai egységének képző- és iparművészeti tárgyai a gyermekkorra és a művelődés első lépéseire reflektálnak. A kicsiket és az édesanyákat ábrázoló biedermeier festményeken a családmodell változásai tükröződnek, de az alkotások egyúttal kapcsolódási pontot is jelentenek egyes reformkori nőalakok kevéssé ismert élettörténetének bemutatásához.
Az erősödő nemzettudat új női szerepeket hozott: a nők immáron a nemzeti érzület és a hazaszeretet továbbörökítésének letéteményeseiként jelentek meg. A második helyiségben kiállított festmények különféle nőtípusokat mutatnak be: az ábrándos, biedermeier női zsánerektől a saját korukban modernnek számító nőkig jutunk el.
Bár a feleséggé váló fiatal nők családon belüli szerepét szigorú normák kötötték, a korabeli sajtóban már megjelentek a női egyenjogúság kérdéseit feszegető viták. A hármas terem használati és műtárgyai a házasság intézményéhez kapcsolódó életmódbeli változásokra és a társasági etikettre reflektálnak.
A kiállítás utolsó terme a nő kiteljesedésének helyszínéről, a családi élet színteréről, az otthonról szól, amelynek melegségéért, csinosításáért a feleség felelt, ahogyan a háztartás vezetése és a mindennapi gazdasági döntések meghozatala is az ő feladata volt. A szoba képzőművészeti témájául a korszakban jellemzően dekorációs célokat szolgáló festészeti műfajok szolgálnak – ismerteti a közlemény.
Kiemelik, a tárlaton közel hatvan, a 200 millió forintot meghaladó biztosítási értékű eredeti műtárgy idézi meg gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájának, valamint Petőfi Sándor és Arany János költői munkásságának korát. Kiváló kezű mesterek akár 200 éves használati és lakberendezési tárgyai mellett többek között Barabás Miklós, Borsos József, Anton Einsle festményei segítik a látogatót a korszak felfedezésében.
A közönség nemcsak a biedermeier festésmódot, az aprólékos, női kiegészítőket és a míves, de mégis egyszerű formavilágú bútorokat tanulmányozhatja, de 21. századi magyar szerzők reformkorképét is megismerheti, hiszen a tárlat egyik különlegessége, hogy kortárs írók, költők, Budai Lotti, Fábián Janka és Farkas Wellmann Éva olvasnak fel részleteket a korról, illetve a női emancipációval kapcsolatos írásaikból.
Az élményszerű tudásátadást a mesterséges intelligencián alapuló eszközök is segítik: az egyik installáción például Canzi Ágost 1854-ben készült, Hoffmann Jánost és feleségét ábrázoló festményének szereplői párbeszédes formában értelmezik, miben is jelentett megújulást a biedermeier festészet a korábbi korokhoz képest.
A kiállítást 11 órakor nyitja meg Megyesi Balázs művészettörténész, műtárgyszakértő, a megjelenteket Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszönti.
A tárlat 2026. június 28-ig tekinthető meg a gyulai Almásy-kastély első emeleti időszaki kiállítóterében. A bő egyéves nyitvatartási idő alatt a tervek szerint művészeti és múzeumpedagógiai események is lesznek.
Forrás:
