Az épület eredetét kisebbfajta kapunyitási pánik jelezte, és később is sokan próbálták erőszakkal kitárni ezt a bizonyos kaput.
A képen a Gyulai vár látható, melyről először egy 1445-ben kelt oklevélben esik szó, ha nem is túl pozitív hangvételben. Nos, ilyen a történészek szakmája - megesik, hogy az ember abból következtethet egy építmény létezésére, hogy az írásos források szerint körülményes volt kinyitni a kapuját, így a hívek nehézkesen juthattak el a misére.
Mindenesetre a várat feltehetően Maróti János macsói bán építhette valamikor a 15. század elején. A Marótiak kihalása után a vár a kincstár birtokába került, majd Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adta, aki sokat tartózkodott itt. A Dózsa-parasztfelkelés és a mohácsi csata utáni hosszú ostrom véres epizódokat hoztak a vár történetében, mely végül 1566-ban - 9 hetes, kilátástalan védekezés után - török kézre került.
Az oszmán hadak csak majd’ egy évtizeddel Buda visszavétele után távoztak - a kiéheztetett törökök szabad elvonulást kaptak, nem úgy, mint a 130 évvel korábbi várvédők, akiket Petraf pasa ígéretével ellentétben lemészároltatott. A vár utoljára egy 1735-ös parasztfelkelés során bírt katonai jelentőséggel, innentől kezdve leginkább börtönéről volt ismeretes, melyben kilenc aradi vértanút őriztek kivégzésükig. Az épület állaga egyre romlott, míg az 1950-es években megkezdték régészeti feltárást és a helyreállítást, mely az utóbbi évtizedben kapott újabb lendületet.
Forrás: www.origo.hu
