Nagyszabású szimfonikus hangversennyel ünnepelte húszéves jubileumát Gyula és Arad.A Frandes Dorin által vezényelt Aradi Filharmónia adott koncertet a Vigadó színpadán.
Gyula és Arad testvérvárosi kapcsolatának 20. évfordulója, valamint az Erkel Ferenc Társaság megalakulásának negyedszázados jubileuma jó alkalmat adott arra, hogy a nagy múltú Aradi Filharmóniának köszönhetően nagyszabású szimfonikus koncertnek legyenek tanúi a gyulaiak. A Vigadó már csaknem egy esztendeje ad otthont különböző zenei előadásoknak, ám a hangverseny több szempontból is különlegesnek tekinthető a megújult épület életében. Azon kívül, hogy a testvérvárosunkból érkezett muzsikus társaság talán a legrangosabb zenekar, amely fellépett a Göndöcs-kertben, kétséget kizárólag a legtöbb, mintegy félszáz hangszerest vezényelte a Vigadó színpadára: az emelvény teljesen megtelt Frandes Dorin karnagy által vezényelt filharmonikusokkal.
A hangverseny előtt Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Az Erkel-leszármazott köszöntőjében a rendszerváltozás utáni civil kezdeményezések sokaságáról tett említést, melyek között maroknyi lelkes zeneértő, többnyire gyulai lokálpatrióta megalapította az Erkel Ferenc Társaságot, a város híres szülötte emlékének ápolására, életművének népszerűsítésére. Somogyváry Ákos beszédében bemutatta a 25. évfordulóját ünneplő szervezet jelentős mérföldköveit és tagjait, majd ismertette az est műsorát, amelyben a XIX. század legnagyobb zeneszerzőinek munkái csendültek fel.
Úgy illett Gyulán, hogy magyar nemzeti opera megteremtőjének műveivel kezdődjön a program. A Hunyadi László című operából először a nagyszabású nyitányt hallhattunk, melyet a mester a háromfelvonásos mű 170 évvel ezelőtti bemutatója után csak másfél évvel később alkotott meg, illetve írt a zeneműbe. Utána a csárdásos dallamokban bővelkedő palotást hallhattuk, a hallgatóság gondolataiban joggal elevenedhettek meg a tekintélyes lejtésű, ünnepi tartású táncmozdulatok. A táncok megidézésének folytatásaként Erkel Ferenc Bánk bán háromfelvonásos művének részletében meráni és magyar táncok kerültek előtérbe, majd Erkel első operájából, a kétfelvonásos Bátori Máriából a magyaros csengésű palotást hallhattuk.
Gyulai-aradi közös ünnepről lévén szó, ezután egy nemzetközi hírű román zeneszerző alkotása csendült fel. George Enescu hegedűművész, zongorista és karmester talán egyik legismertebb műve, a Román rapszódia a múlt század elején debütált. A szimfonikus zenekartól ezúttal a mű második tétele szólalt meg, amelyet színes hangulatok, változatos hangszerelés, román ritmusok és egzotikus betétek gazdagítanak.
A monumentális hangverseny műsora – jól megválasztva – Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeményével zárult. A Les Preludes című mestermű komolyabb, illetve komorabb vizekre evezett: az emberi életet megelevenítő, egy kompozícióba írt többtételes mű számos érzelmet idézett meg. A grandiózus, rendkívül hatásos alkotást 1854-ben mutatták be Weimariban, ahol azonnal sikerdarabbá vált.
A műsort véget nem érő taps fogadta, úgyhogy dukált a ráadás, amelyben Erkel Ferenc Hunyadijának palotását hallgathatta meg újra a publikum. A vastaps közepette Somogyváry Ákos gratulációját fejezte ki Frandes Dorin karnagynak, illetve muzsikusainak, hogy „mindhárom szerző műveit egyforma anyanyelvi szinten beszélik”, majd a hallgatóságnak elárulta: az Európa egyik legjobb akusztikájú épületéhez, az aradi Kultúrpalotához szokott Aradi Filharmónia előadása nem szólt volna ilyen gyönyörűen az üres Vigadóban: a közönség ezúttal fizikai megjelenésével (is) segítette a megfelelő hangzást.
A koncert után állófogadáson vettek részt az ünneplők a Kohán képtárban, ahol Bognár Levente, Arad város alpolgármestere és Galbács Mihály önkormányzati képviselő egy kétféle nemzeti színű lobogóval díszített, kétszáz szeletes tortát osztott meg a 20. testvérvárosi jubileumot ünneplő vendégsereggel.
Forrás: www.gyulaihirlap.hu
