Nyílt napon tekinthették meg a végvári idők emlékeit

2015.04.09.

Rengeteg érdekes lelet, ágyúgolyó, ezüstpénz és több kerámiamaradvány került elő a gyulai külső vár előzetes régészeti feltárása során. A gyulai vár körül a 16. századra olyan, több védelmi vonalból álló erődítési rendszer épült ki, amelynek ma jelenleg csak a központi épülete, a téglavár látogatható.

 

 

 

A végvári idők sokat látott védműveinek emlékei még mindig a vár környékének földje alatt rejtőznek, ezeknek a feltárása kezdődött meg a közelmúltban – nyilatkozta lapunknak Liska András. Az Erkel Ferenc Múzeum régésze ezt annak kapcsán emelte ki, hogy az érdeklődők pénteken és szombaton nyílt napon tekinthették meg az ásatást.

 

 

regeszeti-feltaras-a-gyulai-varnal-palankvar-03.JPG

 

 

Az 1500-as években a most is látható téglavár a szíve volt az erődítménynek, az épületet több védelmi vonal, szigeterőd vette körül. A 16. század harmadának időszakából vannak írásos források arról, hogy elkezdték a külső palánkot építeni az egyre valószínűbbnek tűnő török ostrom lehetősége miatt.

Az építők munkájuk során kihasználhatták a természet által nyújtott körülményeket: a téglavár a Fehér-Körös szigetének északkeleti peremére épült, a végvárrá alakítás során a természetes folyókanyarulat partján építették meg a már említett palánkot földből és fából, ami teljesen körülvette a szigetet. Így kialakult a több részből álló védelmi mechanizmus.

Paolo Mirandola olasz várépítő mester az 1560-as években grandiózus terveket készített a vár megerősítéséhez, ám azok megvalósítására sem idő, sem pénz nem volt. Az építőmester dokumentumai, illetve L. F. Rosenfeld osztrák mérnök-kapitány térképe a régészek számára támpontot nyújt, és mint kiderült, a külső védelmi rendszer lényegében ma is a „lábunk alatt” van. A tavaszi ásatás eredményeként a palánkvár teljes szerkezetéről, illetve az egykori várárok, a Fehér-Körös mederszélességéről és mélységéről kapnak képet a szakemberek.

 

 

regeszeti-feltaras-a-gyulai-varnal-palankvar-02.JPG

Ágyúgolyók maradványai is előkerültek az ásatás során. (Fotó: Kiss Zoltán)

 

 

A már feltárt szelvények egyikében látható a palánk végvári és török-kori szerkezete. A jelenlegi információk szerint a palánknak két építési periódusa volt. Az első a török ostromot megelőző időszak, amikor a Körös-mederre támaszkodva építették meg az első palánksort. Ötven-hatvan centiméter átmérőjű tölgyfaoszlopokat állítottak le, és közé döngölték a helyszínen kitermelt agyagot.


Az egész tetejére gyilokjárót is kialakítottak, hogy azon lehessen járni, kitekintetni, puskával lőni, vagy szurkot önteni a támadók nyakába. Erről nagyméretű cölöplyukak tanúskodnak, amit a látogatók is szemrevételezhettek.


A vár bevétele után a törökök nem azt a megoldást választották, hogy az eredeti palánkot megújítsák, hanem a megrongálódott részeket letermelték, és egy dimenzióval beljebb építették meg a saját palánkjukat. Így szinte dupla palánksor alakult ki.

 

 

regeszeti-feltaras-a-gyulai-varnal-palankvar-01.JPG

Egykor tölgyfaoszlopokat állítottak, nyomaikról cölöplyukak árulkodnak. (Fotó: Kiss Zoltán)

 

 

Emellett dzsámit és minaretet emeltek, házakat húztak fel, és egyes adatok szerint 37 bolt volt a területen. A korábbi egyetlen bejárat nem volt számukra megfelelő, ezért téglából építettek tornyot a külső palánkra. A török idején annak a kapuján lehetett csak bejutni a külső várba. A látogató nem biztos, hogy szabályos utcákkal szegélyezett térre jutott.

 

A mostani feltárás során egy harmadik bástya helyét is megtalálták, amiről kiderült, hogy hasonló szerkezetű, mint a palánkfal. Abban néhány ágyúgolyót is találtak, ezek az ostrom idején a földfalba csapódtak, és ott maradtak a mai napig. A helyszínen repesztöredékek is előkerültek.

 

 

Forrás: www.beol.hu

A visitgyula ajánlatai