Egyetlen törökzugi lakos se ijedjen meg: nem fogják lebontani a házát a legújabb régészeti projekten dolgozó szakemberek. A terv az, hogy feldolgozzák az Alföld egyik legnagyobb Árpád kori gótikus hajlékának már feltárt és elraktározott maradványait. A további helyszíni kutatás egyelőre csak álom. De még lehet valóság!
A templom körül még legalább ezer sír van a föld alatt, tájékoztatta lapunkat Liska András régész. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője megkeresésünkre felidézte: amikor az 1970-es évek elején, a Törökzugi lakótelep építésekor kiderült, hogy egy középkori templom maradványai fekszenek a járófelszín alatt, hála istennek az egész lakótelepet áttervezték, így arra a területre, amin most betonkockák jelölik a hajlék alaprajzát, nem építettek házakat. Annak idején ezzel az intézkedéssel igyekeztek megóvni a föld mélyén rejlő emlékeket.
Még legalább ezer sír található az Alföld legnagyobb gótikus temploma körül.
Elsőként egy falmaradvány került elő, s szerencsére azonnal leállították a munkálatokat, és a feltárást is rögtön megkezdték. Kovács László, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze jött le ekkor Gyulára ásni. Munkáját évekkel később Jankovich Dénes fejezte be.
Aki járt már az illető városrészben, és szemrevételezte az egykori szakrális épület körvonalait, észrevehette, hogy valami egészen különlegesről van szó. Kérdésünkre Liska András ezt alá is támasztotta.
– A templom körül még legalább ezer sír van a föld alatt. Ám ezt leszámítva is teljesen unikális ez az épített örökségünk, hisz az Alföldön ekkora gótikus templomépület nem is nagyon ismert. A legközelebbi párhuzam ebből az időszakból a szegedi Alsóvárosi templom – magyarázta a gyulai régész. Mint mondta, egy három építési periódusú templomról van szó, amelynek környékén 300 sírt tártak fel. Miután Jankovich Dénes a munkát elvégezte, a dokumentációt leadta a helyi múzeumnak, majd egy kisebb közleményt is megjelentetett a Békési Életben. A felfedezés óta eltelt immár 40 év, a leletanyag viszont nem lett feldolgozva.
Az Erkel múzeum szakmai vezetője nagyon izgalmasnak tartja azt is, hogy attól kezdődően, hogy megépítették, tehát a 13. század derekától a 15. század végéig, amíg virágzott, a templom az akkori Gyula központjában helyezkedett el. Az Árpád kori településmaradványok között például olyan kerámialeletek vannak, amelyeknek bizánci párhuzamai ismertek. Ezen darabok kutatása is a projekt része.
A csapatban főként archeológusok vesznek majd részt. Liska András mellett Rózsa Zoltán orosházi múzeumigazgató, valamint a Budapesten dolgozó Szalai Emese és Szigeti Judit. A csapathoz egy archeozoológus és egy antropológus is csatlakozni fog. Illetve még egy szakember, aki a kőanyag elemzésével foglalkozik majd.
A terv az, hogy 2020-ra mindenikük elkészül saját szakterülete feldolgozásával, amit a nagyközönséggel a Gyulai Katalógusok következő kötetében ismertetnek meg.
Forrás: www.gyulaihirlap.hu
