Egy szelepre kell rálépni ahhoz, hogy elinduljon a víz a kő oroszlánfejekből. Ezt azért alakították ki így, ne folyjon folyamatosan a víz, vagyis elsősorban a takarékosság volt a cél.
Ez a kút számít Gyula első artézi kútjának. 1893-ban Czoll Demeter végezte a fúrást, és ő készítette az első, négyszög alakú kútházat is, amely a két világháború közötti időszakban elhasználódott.
A mai díszkút Heilinger Antal építőmester tervei szerint készült 1927-ben. Vize az 1978-as “békési” földrengéskor elzáródott, a város lakói azonban megőrizték elődeik alkotását.
Most a több hete tartó, 30 fok feletti hőmérséklet volt az egyik oka annak, hogy a díszkút ismét ivóvízzel szolgálja az embereket.
Bányai György elmondta, a városban többek között a közüzemi kft székháza előtt, illetve mögötte is található kút. Ideiglenes megoldásként a Városház utcán, a virágüzlet melletti tűzcsapra szereltek fel ivóvízfejet. A városon kívüli területeken is vannak kutak, Városerdőn öt, Dénesmajorban pedig négy ejektoros kút található.
Forrás: www.gyulatelevizio.hu
