Vonósnégyes varázsolt Gyulán

2014.12.08.

A Kelemen Kvartett kamaratermi koncertje átütő sikert aratott a Gyulai Várszínház kamaratermében

 

 

 

A Vonósnégyes varázslatos világa címmel indult nyolcállomásos országos koncertkörútjára a 2010-ben alakult Kelemen Kvartett, melynek utolsó, záró helyszíne december 4-én Gyula volt. A mostani turné során Kelemen Barnabás I. hegedűn, Kokas Katalin II. hegedűn és brácsán, Varga Oszkár szintén II. hegedűn és brácsán, a Németországban élő Fenyő László - akit mind a közönség, mind a kritikusok az egyik legizgalmasabb művészként ünneplik szerte a világon – pedig csellójával lépett a kamaraterem színpadára.

 

 

kelemen-kvartett-vonosnegyes-gyula-01.jpg

 

 

- Az ember a hazájától kapta mindazt, amit tud, a mestereknek és annak a légkörnek köszönhetően, ami körbevesz minket. Amikor a vonósnégyessel már komoly, nagy sikereket értünk el a világban, úgy gondoltuk, muszáj visszaadnunk valamit abból, amit ettől az országtól kaptunk, és valamilyen módon meg kell találni azokat a csatornákat, amivel ezt a műfajt itthon ismét népszerűvé tehetjük. Ez egyrészt kötelességünk, másrészt szívügy  – vallotta Kokas Katalin rendhagyó kezdeményezésükről, mivel valóságos missziójuknak érzik a műfaj széleskörű megszerettetését.

 

Így a művészek számára a nyolc állomásos turné összesen tizenhat koncertet jelentett, hiszen minden helyszínen egy-egy matinékoncertet is adtak, melyeken szabadon beszélgetve vezették be a fiatalokat a komolyzene és a kvartettmuzsika rejtelmeibe. A diákok a hangszerekkel is megismerkedhettek, és ízelítőt kaptak az esten felcsendülő művekből, egy-egy zenei részt különböző interpretációkban is meghallgatva.

 

 

kelemen-kvartett-vonosnegyes-gyula-03.jpg

 

 

- Minél több olyan koncertet szeretnénk adni, ahol kiderül, mennyire emberközeli, mégis mennyire éteri és megfoghatatlan csoda a zene. A szavakon túl a világon bárhol bárkinek a szívéhez eljut, és nem kell, nem is lehet megfogalmazni, mitől olyan csodálatos, mert mindenkinek mást jelent - mondta Kelemen Barnabás, ki az esti előadáson is készségesen beszélgetett a nézőkkel.

 

 

 

 

 

 

A három szerző művét bemutató műsor a műfaj megteremtője, Joseph Haydn d-moll vonósnégyesének op.76/2  „kvintkvartetjével" indult, már abból az időből, amikor a mester pontosan tudta, milyen műveket követel az európai hangversenyélet mozgalmas és ösztönző atmoszférája. Az ugyanis elég hamar kiderült, hogy egy-egy vonósnégyes játéka egészen másként hat a főúri rezidenciák zárt köreiben, mint a népes hallgatóságot befogadó hangversenytermekben.

 

A kvartettezés előadásának és hallgatásának körülményei a XVIII. és a XX. század eleje között változott markánsan, de Bartók halála óta is folyamatos. A Bartók-művek ősbemutatóinak idején még a klasszikus hagyomány élt, az egyenrangú partnerek párbeszédét azonban egyre inkább a virtuozitás, a technikai perfekció, a reprezentatívabb előadásmód váltotta fel.

 

Bartók Béla a műsor második darabjaként hallott 5. vonósnégyesben – tőle megszokott módon - megköveteli a virtuozitást, amit a Kelemen Kvartett friss, fiatalos felfogással tolmácsolt. Az egyik nézői észrevétel szerint 35 éve nem is volt ez Gyulán hallható, Kelemen Barnabás kedves reflektálásában pedig azt kívánta, hogy az úr 35 év múlva erre az estre is így emlékezzen.

 

 

kelemen-kvartett-vonosnegyes-gyula-02.jpg

 

 

A gyakori metrumváltások és a bonyolult ritmika könnyen kibillenheti a közös játék beszélgetésre emlékeztető egyensúlyát, de a virtuozitás, a szuggesztivitás, a zenei folyamatok drámaként való megjelenítése e négyes játékában magától értődőn volt jelen, ráadásul eszközként és nem célként. Játékukkal megszólították, felkavarták a hallgatót, groteszk ellentétbe állítva a kor részvétlen közönyét az emberiség sorsáért aggódó Bartók küzdelmeivel, vágyálmaival.

 

A koncertet Brahms a-moll vonósnégyes, op.51/2 zárta, a benne megbúvó magyar cigányzenei taktusokkal méltó keretet adva az összeállításnak.

 

A komolyzene szupersztárjainak számító hazai művészek szerencsére rendszeresen megfordulnak nálunk, bár a Zeneakadémia docenseként is dolgozó Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, világszerte tart mesterkurzusokat. Felesége, Kokas Katalin szintén, és 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára is, ahol kettejük közös tanítványa az újvidéki Varga Oszkár.

 

 

Fenyő Lászlót 2004 óta ünneplik a csellisták világ-elitjei közt, mivel lélegzetelállító technikáján és erőteljes, érzelemgazdag kifejezőkészségén túl egészen egyedülálló alázattal képes szolgálni a zeneszerző szándékait, megmutatva a zene új, eddig ismeretlen arcát.

 

A Kelemen Kvartett első országos koncertkörútja a gyulai állomással ugyan véget ért, de érdemes figyelni, mikor jönnek ismét, hisz művészetük minden alkalommal páratlan élményt nyújt, amit a közönség ezúttal is hosszas vastapssal jutalmazott meg.

 

 

Forrás: www.gyulaihirlap.hu

 

 

 

A visitgyula ajánlatai