Kohán Képtár

2014 tavaszára befejeződött a Göndöcs-kert egészének teljes körű felújítása. A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

Békés megye első múzeumépülete volt az 1895-re elkészült képtár, amely ma a Kohán-hagyaték otthona. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

Kohán György (1910 – 1966) állandó kiállítás

A művész Gyulaváriban született. Első bemutatkozására 1924-ben. a Gyulai Műbarátok tárlatán került sor. Egy szegénysorból származó, vidéki fiú kitartó munkával kialakított magának egy különleges művészi világot, és felépített egy, a magyar festészetben példátlan életművet. 1960-ban és 1964-ben Munkácsy-díjat, majd 1966-ban Kossuth-díjat kapott. 1965-ben életmű-kiállításának a Magyar Nemzeti Galéria biztosított helyet.

A tartalom, és az ábrázolás stílusa az egész pályán végigvonuló kettős irányt mutat. Realista stílusban, erőteljes színekkel, súlyos ecsetvonásokkal beszél az alföldi, paraszti témáról, míg a másik irányt a sokalakos, lírai tárgyú és hangulatú, kubisztikus jellegű viasztempera képei, valamint monumentális freskóterv-grafikái adják. Európai formátumú művész. Egyedülálló festészete az alföldi realisták örökségét fejlesztette tovább, amely kiegészült mexikói és francia inspirációkkal. Alkotásainak olykor megdöbbentő ősereje, máskor játékosan groteszk és komikus jellege egy sokat szenvedett és nélkülözött ember stációinak lenyomatait tükrözik, aki mélységesen ragaszkodott európaiságához, magyar és alföldi gyökereihez.

Gyula városa, Kohán emlékére 1979-ben létrehozta a Kohán Képtárat, amely állandó kiállításnak ad otthont.

Szabadulószoba

Melyik a MŰalkotás?

A Kohán Képtárban megalkotott szabadulószoba a galéria névadójáról szól. A szolgáltatás azonban nem pusztán egy jó kikapcsolódási lehetőség: a játékosok szórakozva ismerhetik meg jobban Kohán Györgyöt. A játék kerettörténete azzal az információval indul, hogy betörtek a jeles gyulai festő műtermébe. Kohán György egy jótékonysági rendezvényre készített hét képet, amelyek közül azonban a kiváló ízlésű (vagy kifinomult műértő által megbízott) betörők hatot hamisra cseréltek ki. A segítőknek, azaz a játékosoknak még a rendezvény kezdete előtt meg kell találniuk a hamis képek sokaságában az eredetit, ezzel támogatva egy nemes ügyet.

Létszám: 2-6 fő

Érdeklődni és időpontot foglalni a +36 70 335 0857-es telefonszámon vagy személyesen a képtárban lehet.

A grafikus báró – Schell József
Kiállítás a természet és a nemesi sors találkozásáról

A 20. századi magyar természetfestészet és vadászművészet különleges alakjának számító Schell József báró grafikáiból és akvarelljeiből nyílik kiállítás a Kohán Képtárban. A néhai alkotó felesége révén szorosan kötődött Gyula városhoz. Az 1945 előtti, letűnt magyar vidéki világ utolsó hiteles ábrázolása jelenik meg a gyulai Kohán Képtár május 16-án (pénteken) nyíló tárlatán. Schell József élete és művészete összefonódott a magyar tájjal, a vadászat hagyományaival és a nemesi lét változó sorsával. Az arisztokrata családba született alkotó sorsa különleges tükre Magyarország 20. századi történetének. Nagybirtokos családba született 1900-ban. A két világháború közötti időszakban a család katalinpusztai birtokán élt, ám 1938-ban különösen személyes kapcsolatba került Gyulával, illetve a város kastélyával (a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastéllyal): itt kötött házasságot Woracziczky Johanna grófnővel, Almásy Dénes gróf unokájával. A családot 1950-ben kitelepítették a katalinpusztai kastélyból, Schell Budapesten hosszú éveken át segédmunkásként dolgozott. A rajzolást azonban ekkor sem hagyta abba, kitartása 1959-ben térült meg, amikor a Magyar Képzőművészeti Alap tagjai közé választották. Ettől kezdve kizárólag alkotásaiból élt. Ő illusztrálta többek között Széchenyi Zsigmond vadászíró Ahogy elkezdődött… és Ünnepnapok című könyveit, majd sorra jelentek meg alkotásai a Nimród Vadászújságban. Bár művészeti képzést soha nem kapott, kivételes megfigyelőképessége, érzékeny keze és a természet iránti mély tisztelete a legjelentősebb magyar grafikusok és festők közé emelte. Művészetét mély emberi érzékenység, a természet ritmusának ismerete és a régi világ iránti nosztalgia hatja át. Kifinomult tusrajzain és bravúros akvarelljein nemcsak állatokat és tájakat látunk, hanem egy szemléletmódot is: azt a csendes tiszteletet, amellyel a természethez, az élethez és az idő múlásához viszonyult. A grafikus báró című kiállítás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ezt az elfeledett, mégis lenyűgöző életművet. A nemeslelkű művész nehéz sorsú élete és nagyszerű munkássága a 20. századi magyar művészet és társadalomtörténet ritka és értékes lenyomata.
A tárlatot 2025. május 16-án (pénteken) ifj. Schell József nyitja meg a Kohán Képtárban. A kiállítás szeptember 14-ig látható.