Újabb építészeti elismerésben részesült a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Idén is a Beton Fesztiválon hirdették ki a „Minden építés alapja” pályázat nyerteseit. A szervezők tájékoztatása szerint a tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is színvonalas pályamunkák érkeztek, amelyeket független, szakmai zsűri véleményezett – a kiírásnak, illetve a beérkezett pályamunkáknak a sokszínűségéből adódóan külön kategóriákban.
A Betonépítészet Tervezőknek kiírt kategóriában 2. helyezett lett Földes László Látogatóközpont a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélyban című munkája. A szakmai indoklás úgy fogalmaz: az épület berendezése nagyon színvonalas, minőségi és jól átgondolt a pályamű. Esztétikai értékei és a beton megjelenése is részletes. A Beton Fesztivált a beton.hu, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség, valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség és tagvállalataik támogatásával rendezik meg minden évben. A fesztivál célja, hogy nemcsak elméletben, de workshopokon keresztül a gyakorlatban való hasznosítást bemutatva ismertesse meg a beton alapanyagot a szakmabeliekkel és mindazokkal, akik érdeklődnek az építészet vagy a betondizájn iránt.
Ilyen volt, ilyen lett
– Ez nagyon izgalmas dolog, elsőre meghökkentő lehet, hiszen jelen esetben egy műemléki épületről beszélgetünk, ami betonépítészeti elismerésben részesült – fogalmazott Földes László. Mint az építész-tervező fogalmazott, a gyulai Almásy-kastély különleges tulajdonságokkal bír. Van egy török kori öregtorony, ami valójában a régi palánkvár kapuja volt és évszázadok alatt alakult át a kastély szerves részévé. Ezzel szemben jelent meg az új torony, ami 1985-ben teljesen megújult, így elvesztett minden műemléki karaktert.
– A tervezés során döntöttük el, hogy ez lehetne a bejárat és arra gondoltunk, hogy ha már nem egy valódi műemléki épületszárny, akkor viszont legyen kortárs módon megfogalmazva és ne akarjunk úgy csinálni, mintha több száz éves lenne. A legfontosabb az volt, hogy ezt a koncepciót minél magasabb színvonalon valósítsuk meg, a zsűri gyaníthatóan ezt díjazta – ismertette. Aláhúzta, nekem, az irodának és Balogh Csabának is egyfajta megerősítést jelent ez az elismerés, folyamatosan arra törekszünk, hogy a terveink nemzetközi színvonalon is megállják a helyüket.
Az ICOMOS-díj átadásán készült fotó – Jobbról a második Földes László, balra Szilágyi Gábor, mellette pedig Balogh Csaba
Legutóbb az ICOMOS-díj kapcsán beszélgettünk Balogh Csabával és Szilágyi Gáborral, őket most sem szabad mellőzni, hiszen érdemeik elévülhetetlenek. A példaadó műemlék-felújításért megítélhető rangos elismerést április 18-án, a Műemléki Világnap alkalmából adták át Visegrádon. A „Minden építés alapja” arról szól, hogyan alkalmazzák a betont a modern építészetben, míg az ICOMOS-díj jóval komplexebb, mivel a teljes helyreállítás szellemiségéről hirdet ítéletet. Alapvető dilemma, hogy „mi az, amit féltve őrzünk és mi az, amit bátran és radikálisan felújítunk”. – Jó érzékkel döntöttük el, hogyan nyúlunk bele az épületbe, hogyan újítjuk fel és mi az, amihez nem szabad hozzányúlnunk – mondta Földes László. – A kiállítással összefüggésben Szilágyi Gábor kurátorral az volt a fő törekvésünk, hogy mai, kortárs eszközöket vessünk be és sokoldalúan mutassuk be a kastély életét a cselédségtől az arisztokratákig – vont mérleget.
A látogatóközpont 2016 márciusában nyílt meg, 2017 júniusában pedig már a százezredik látogatót fogadta. Ez is egy erős jelzés, de mégis, személy szerint önhöz milyen visszajelzések érkeznek?
„Leginkább a kollégáktól kapok visszajelzéseket. Például, Tima Zoltán, Ybl-díjas építész, akivel együtt voltunk mesteriskolások és, akit nagyon jó építésznek tartok, elmesélte, hogy egy hónappal az átadás előtt járt Gyulán a kastélyban. Akkor még azt a felfordulást látta, ami az építés, kivitelezés finisében általában tapasztalható. Úgy fogalmazott, nehezen tudta elképzelni, hogy ebből valami nagyon jó kisülhetne… Majd pár hónap múlva megnézte a kész, immár teljesen felújított kastélyt és azt mondta, hogy ez a mű ropog, tehát nagyon erős. Hasonló jókat mondanak más kollégák is. A százezres számnak pedig nagyon örülök, mert a műépítészek, szakmabeliek mondhatnak bármit, de százezer embert nem lehet megtéveszteni.”
Földes László tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karán végezte, majd 1998-ban a Helsinki University of Technology ösztöndíjasaként folytatta Espooban. Később elvégezte Budapesten a Szendrői Jenő és Szentkirályi Zoltán által vezetett MÉSZ Mesteriskolát. Szemléletformáló volt az 1989-1991 közötti időszak, amikor Finnországban a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Turányi Gábor hívására hazajött és vele dolgozott 1994-ig. Ehhez az időszakhoz kötődik a Visegrádi Erdei Iskola tervezése, amelyre mindketten Pro Architectura-díjat kaptak. 1994-ben alapított önálló építészirodát. Elsőként építette be Losonczi Áron világhírű találmányát, a „fényáteresztő betont” a Szilas-pataknál tervezett családi házba, ezzel az épülettel 2005-ben elnyerte a Média Építészeti Díjat. 2000 óta korrektor a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén. 2006-ban munkásságért Ybl-díjat kapott.
Toronykilátó, avagy víztorony?
Az 1801-es városi nagy tűzvészben a kastély is leégett. A kastély és a város újjáépítési terveinek elkészítésére a Wenckheim család idősebb Czigler Antal építészt hívta Gyulára, aki a rezidenciát nagyrészt az 1766-os állapotában kívánta megőrizni. A török toronnyal átellenben víztornyot emelt. A két torony homlokzati architektúrája a korai romantikus historizmus terméke, a gótikus jellegűvé átalakított tornyokon csúcsíves ablakok és csúcsíves pálcafonatos díszítés látható. Bő 150 évvel később, röviddel a kastély államosítását követően, 1950-ben a víztornyot lebontották. Az élet furcsa fintora, hogy a tornyot 1985-ben eredeti formájában újjáépítették, de már a korszak jellegzetes építőanyagával, betonelemekből. A toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére. Azt pedig a kedves látogatóra bízzuk, hogy megszámolja, hány lépcsőfok vezet a kilátóba.
Fotó, videó és szöveg: Incze László, Fábián Tamás és Erdei-Kovács Zsolt/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
Borítókép: Pénzes Sándor - gyulavaros.hu
