Csak ritkán, speciális alkalmakkor látogatható a gyulai Almásy-kastély pincéje. A helyiséget megannyi rejtély övezi, hiszen nem tudni pontosan, milyen célokat szolgált, ahogy az is a történelem nagy kérdése, hogy miként került körülbelül 30 centivel az egykori pince padlója alá három, koponya nélküli csontváz.
— Érdekes módon a gyulai Almásy-kastély alatt csak három kisebb pince található, amelyek nem összefüggő helyiségek. Pedig egy ekkora épületről talán ennek ellenkezőjét feltételezhetnénk — nyilatkozta lapunknak Liska András. A régész, egyben a helyi Erkel Ferenc múzeum szakmai vezetője, elmondta, ennek több oka is van.
— A kastély a 18. századtól fokozatosan bővült, nem egyszerre épült ki, és csak a 20 század elejére nyerte el végső formáját — ecsetelte. — Az egyes épülettraktusokhoz kisebb pincék tartoztak, amiket viszont sosem kötöttek össze. Ezenfelül, a meglepően kicsi pincehelyiségek mögött egy másik fontos tényező is állhat. A kastélyt a gyulai várat egykoron körülölelő palánkerődítésre, a korabeli palánkvárra húzták fel. Amikor Harruckern János György elhatározta, hogy birtokainak központját Gyulán alakítja ki, a kastély alapjaihoz az akkor már részben elbontott palánk döngölt agyagfalát is felhasználták. Emiatt viszont egyáltalán nem volt egyszerű pincét létrehozni.
Az Almásy-kastély Látogatóközpont szakemberei által szervezett pincetúrák során a kastély legnagyobb pincéjét tekinthetik meg az érdeklődők, amit egyébként 2014-ben, az egykori főúri épület műemléki rekonstrukciója előtt tártak fel, hogy egyrészt képet kapjanak a kastély építéstörténetéről, másrészt, hogy megismerjék az azt megelőző időszakot, a szigeterőd korát. Az ásatás során, a padló megbontását követően 20-30 centiméter mélyről három csontváz került elő, amelyeknek hiányzott a koponyájuk. A temetkezésből hamarosan kiderült, hogy a fejeket nem egy későbbi földmunka vitte el, ahogy arra is fény derült a kutatásokból, hogy vélhetően a török-korban helyezték nyugalomra őket. Miután azonban mindenféle mellékletek, fegyverek és egyéb eszközök nélkül temették el az elhunytakat, innentől csak feltételezni lehet, hogy miként alakult a sorsuk.
— Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy kik voltak — ecsetelte Liska András. — Fontos megfigyelés ugyanakkor, hogy a külső vár palánkjába helyezték el a testeket, ami alátámaszthatja, hogy a kastély építése előtt kerültek a földbe. Adódik a kérdés, hogy miért koponya nélkül temették el őket. Valószínűleg azért, mert lefejezhették őket. Arra ugyanakkor szintén nem tudunk válaszolni, hogy mindez az 1566-os török ostrom alatt vagy azt követően történt-e. Ahogy az is bizonytalan, hogy török vagy magyar vitézekről van-e szó.
Liska András kifejtette, aki ellátogat a pincetúrára, nem csak a csontvázak, hanem a kastély históriájába is betekintést nyerhet. Olyan érdekességeket ismerhet meg, melyek a kastély feltárásához, az ásatásokhoz, a Szigeterőd és vár történetéhez, az ásatásokhoz kapcsolódnak. A helyiség egyébként nem része sem az állandó, sem az időszaki kiállításoknak, csak vezetéssel látogatható, speciális alkalmakkor. Ilyenkor berendezik a pincét térképekkel, fotókkal, és egy filmvetítés is várja a vendégeket.
A pince egyébként minden bizonnyal gazdasági célokat szolgált, de egészen pontos funkciója nem ismert, mivel a mindenkori konyhától távolabb esett. Eközben a barokk kori konyha mellett két különálló pincehelyiség is található, amiket vélhetően borok vagy gabona tárolására használták.
Különleges kerámiatöredék
A csontvázakat elfedő török kori talajrétegből egy különleges kerámiaedény töredéke is előkerült. A Törökország távoli, ázsiai részén található, ma is létező izniki fazekasközpontban készülhetett az az ornamentikus díszítésű fajansz díszedény, amelynek a töredékét 2014-ben találták meg a pincében. A 16. században is meglehetősen drága kerámiatárgyat feltehetőleg a Gyulára érkező oszmán hódítók hozták magukkal Ázsiából.
A Pincetárlat minden hónap első szombatján kerül megrendezésre.
Forrás: www.beol.hu
