hu-ro-en

Sántáné már a sátáné

2016.12.20.
santane-mar-a-satane-almasy-kastely-hirek-01.jpg


A cím némileg hatáskeltő, ámde okkal: Szilágyi Sándor történész-tárlatvezető igazán különleges előadással kedveskedett a műértő Békés megyei jogász közönségnek.


Történt ugyanis, hogy az Almásy-kastély munkatársa a jeles alkalomra, a Békés Megyei Jogászegylet kastélybeli látogatására mai szemmel már legalábbis furcsa jogi esetekkel készült, s ezek közül az egyik, a boszorkánypereket taglaló szakasz többek között Sánta Mátyásnéról is szólt.
A fent nevezett asszonyt, akit hosszas kínvallatás után boszorkánynak bélyegeztek, 1716-ban ítélték máglyahalálra, s még ugyanebben az esztendőben ki is végezték.

santane-mar-a-satane-almasy-kastely-hirek-02.jpg


Az eset nem máshol, mint Békés megyében történt, a kínzás pediglen akkoriban még szerves része volt a boszorkánypereknek. A majdnem biztosra vehető máglyahalál előzményeként, a legelső lépésként bizonyítani kellett, hogy az illető boszorkány – meséli nagy átéléssel Szilágyi Sándor.
A képzett és felkészült fiatalember hozzáteszi, 1722-ben történt, hogy Gréczi Jánosnét is boszorkánynak bélyegezték.

Ez a konkrét eset úgy történt, hogy a jobb sorsa érdemes asszonyságot az egyik gyulai hídról beleengedték a vízbe, s mivel nem süllyedt el bizonyítást nyert, hogy valóban bűbájos képességekkel rendelkezik. Gréczi Jánosné végül beismerő vallomást tett, így elkerülte a halálos ítéletet. A bizonyítás folyamatának groteszk mivoltát mutatja, hogy első blikkre a Monty Python klasszikusa, a Gyaloggalopp villan be.
Szilágyi Sándor nem ebből a film klasszikusból merítette ismereteit, alapos levéltári kutatásokat végzett, az érdekesebb helyi, Békés megyei történéseket szedte csokorba, majd adta elő lehengerlő stílussal.
Mint említette, a kastélyhoz is több bűneset kötődik, az egyik jellemző példa minimum sikkasztásként említhető és a fürdő részvénytársaság megalapításának időszakában történt. A másik lebilincselő sztori pedig egy elásott kinccsel áll kapcsolatban.
E két utóbbi esetet nem részletezve általánosságban elmondható, hogy a Békés Megyei Jogászegylet tagjai láthatóan remekül szórakoztak az igen érdekfeszítő, közel három órásra sikeredett, tárlatvezetéssel egybekötött előadáson.

santane-mar-a-satane-almasy-kastely-hirek-03.jpg


– Gyönyörű a kastély és akár 22. századi igényeket kielégítőnek is nevezhető, de Magyarországon mindenképpen egyedülálló – mondta el kérdésre Dr. Lukácsi Krisztina.
A Békés Megyei Jogászegylet elnöke hozzátette, a tárlatvezetés kiváló volt, pedig erre az alkalomra speciális előadást igényeltek. Mint mondta, kifejezetten a jogi elemekre, jellemzőkre koncentráló előadást kértek, ami a kastélyról, az itt élt családok történetével, valamint a grófi család jogi ügyeivel is kiegészült. Híres, ismert perek és bűnesetek is szóba kerültek, igazán érdekes volt – tette hozzá.
A megyei jogászegylet rendszeresen szervez szakmai és társasági programokat tagjainak. Az Almásy-kastély tárlatának megtekintése szakmai elemekkel fűszerezett társasági eseményként fogható fel, aminek a jogtörténeti előadás volt a koronája.
Dr. Lukácsi Krisztina azt is elmondta, nemes és jobbágy között akkoriban jelentős különbség mutatkozott, hiszen bizonyos esetekben a nemeseknek volt lehetőségük arra, hogy a büntetést pénzbírságra váltsák. Ilyen tényállás volt például a nyilvános pipázás, melynek büntetése a jobbágyoknál botütés volt, míg a nemesek ezt pénzzel megválthatták.
Tárlatvezetéssel kapcsolatos bővebb információk személyesen, vagy telefonon a 06-66/650-218-as telefonszámon és a info@gyulakastely.hu mailen kérhetőek. További érdekességekért érdemes követni az Almásy-kastély Facebook-oldalát!

Forrás: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Facebook