Most mi lesz szegény kacsáinkkal?
Miközben az országban sorra dőlnek a hidegrekordok, Gyulán sincs éppen banánérlelő hőség. Az Élővíz-csatorna három nap alatt szinte teljesen befagyott. Csuda tudja, mikor volt utoljára ilyen, de legalább nyáron kevesebbet szenvedünk majd a szúnyogoktól. A következő fotókon jól látható a hirtelen változás.
A csatornán és a Csónakázótavon egész jelentős tőkés réce populáció él, a Madáratlasz Program (MAP) alapján – ezt mutatja a piros négyzet az alábbi térképen – Gyula a faj biztos fészkelőhelye. Talán ők sínylik meg leginkább a brutális fagyokat, de szerencsére még bírják a gyűrődést.
Van, ahol feltörik nekik a jeget, hogy hozzáférjenek az éltető vízfelülethez, van ahol máshogyan oldódik meg a dolog: az Élővízbe néhol – például a Várfürdő környékén – melegebb víz folyik, ezeken a pontokon nem is nagyon tud befagyni.
Ezeken a területek télen jelentős csapatokba gyűlnek össze a reszkető szárnyasok, egymást próbálják melegíteni, vagy csak ácsorognak a jégen, testsúlyukat az egyik lábukról a másikra helyezve akadályozzák meg, hogy – szó szerint – odafagyjanak.
A magyarországi állomány egy része vonul, másik része itthon telel át, ez utóbbiak most eléggé rosszul jártak a mínusz 20 fokkal, bár a telelőhelyeiken (a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Fekete-tenger partjainál) sincs számottevően melegebb, mint idehaza.
A jeges vízben úszkáló madarakat elnézve szerintem mindenkiben felmerül a kérdés, hogy lehet, hogy nem fagy rommá pillanatok alatt az úszóhártyás lábuk? A madárláb érdekes dolog, egyrészt jó vastag és kemény bőr van rajta, másrészt viszonylag kis felületen érintkezik a talajjal, ez valamennyit segít, de mínusz 10 fok alatt már kevés lehet.
Ilyenkor jön a váltott lábas álldogálás – amikor az egyik hőmérséklete túlságosan lecsökken, jön a csere. Persze az anyatermészet sem hülye, beépített egy védőrendszert is a biztonság kedvéért a récék (és más úszóhártyás madarak) lábába, melynek köszönhetően a hőcsere nem a talajjal érintkező talpban történik meg, hanem valamivel feljebb, így jelentősen kisebb az állat által elszenvedett hőveszteség is. Az Atlantic Team oldalán egy szép Móricka-rajzzal is elmagyarázzák azt, hogyan lesz a 0 fokos talphőmérsékletből 32 fokos maghőmérséklet, az alatt a néhány centi alatt.
A gyulai récéknek amúgy egész évben jól megy a sora, jó néhány kacsaeledel-adagoló automata található a városban, hogy ne a számukra nem annyira megfelelő száraz kenyérrel kelljen őket etetni. Reméljük kibírják még kicsit a kemény fagyokat és tavaszra nem csökken számottevően a csapat mennyisége!
Fotók: Tóth Ivett
