A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A Mátyás-ereklyetartó kálváriája

Jónás Balázs / 2017.08.26.
0 Hozzászólások

A gyulai vár egyik legizgalmasabb emléke

 

Knézich Károly eltört kardja minden kétséget kizáróan a Gyulai vár egyik legismertebb relikviája. Az egykori honvéd vezérőrnagy a hajdani Wenckheim-kastély (jelenleg Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont) előtt egy boros szekér kereke elé téve törette el fegyverét. (A szabadságharc leverését követően, 1849. augusztus 23-án 1300 honvédkatonát, illetve a tizenhárom aradi vértanúból tízet, köztük Knézich Károlyt is Gyulán fegyverezték le az osztrák és orosz katonák.) Azt viszont kevesen tudják, hogy a középkori téglavár egyik legizgalmasabb tárgyi emléke egy olyan ereklyetartó volt, amely Burgundiában készült és a budai palotát megjárva került Gyulára. Az úgynevezett Mátyás- vagy Corvin-kálvária megtévesztő módon az utolsó ismertebb tulajdonosairól, Hunyadi Mátyásról és annak törvénytelen fiáról, Corvin Jánosról kapta a nevét. Corvin 1482-ben kapta meg a gyulai uradalmat édesapjától, ezért valószínűleg 1482–1490 között került a kálvária az egykori vármegyeszékhelyre.

 

mátyás-kálvária

 

A kálvária eredetéről annyit tudunk, hogy egy francia ötvös munkája és 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy az értékes műkincs hogyan került a Magyar Királyság területére.


Egyes feltételezések szerint az ereklyét Isabeau francia királyné adta Luxemburgi Zsigmondnak, amikor a magyar király az 1414-es Konstanzi Zsinat után Angliába utazott és útközben Párizst is érintette. Isabeau nemes gesztusának hátterében valójában egy diplomáciai érdek húzódott.  A francia királynő arra törekedett, hogy Zsigmond jóindulatát elnyerje, mivel egy kontinentális szövetségest látott benne az angolok ellen vívott háborúban. (Zsigmond látogatása a százéves háború idejére esett, nem sokkal a franciák azincourt-i veresége után.) Az már más kérdés, hogy a német-római császári címmel is rendelkező Zsigmond köpönyegforgatónak bizonyult, mivel a francia királynőnek tett hűsége ellenére átpártolt V. Henrik oldalára, amikor a szigetországba érkezett. (V. Henrik angol uralkodó felvette Luxemburgi Zsigmondot a „Térdszalag-rend” tagjai közé és bőségesen megajándékozta.)

 

mátyás-kálvária


Egy másik teória szerint az ereklye Budára kerülése Isabeau testvéréhez, III. (Szakállas) Lajoshoz köthető. A Zsigmond királlyal baráti viszonyt ápoló Szakállas Lajos több évig tartózkodott a budai palotában és ottléte alatt drága ajándékokkal halmozta el az uralkodót. Valószínűleg ekkor került a műkincs Magyarországra.


A kálvária Gyulára kerülése részben Mátyás trónutódlási intézkedéseinek köszönhető. Az 1470-es években az uralkodót egyre jobban foglalkoztatta a hatalom átörökítésének kérdése, ezért várakkal és ingóságokkal próbálta biztosítani fia számára a hatalmat. A birtokadományok között megtalálhatjuk a gyulai uradalmat, míg a vagyontárgyak lajstromában az ereklyetartót. Ezek az adománylevelek hiteles bizonyítékai annak, hogy az ereklyét Corvin János vitette a későbbiekben Gyulára.

 

mátyás-kálvária


A kálvária kapcsán más érdekes kérdések is felmerülnek. Például, hogy kinek a parancsára cserélték le a kálvária talprészét, és hogy miért volt szükség erre? A válasz megértéséhez először is ismerni kell a műkincs felépítését. A felső rész 15. századi francia motívumokkal van díszítve, a talpazaton pedig reneszánsz stílusjegyek figyelhetők meg. Ennek alapján a művészettörténészek arra a következtetésre jutottak, hogy a megrendelő személye Mátyás király lehetett. Egyrészt a reneszánsz művészeteket kedvelő uralkodóról közismert volt, hogy szép számmal hívott meg itáliai mesterembereket az udvarába, másrészt egy olyan Mátyás-címer található a talpazaton, amelyet az uralkodó rendszeresen használt cseh királlyá választása után (1469).


És hogy miért volt szükség a talprész cseréjére? A válasz a király gyakori utazásaiban keresendő. A közép- és koraújkori rossz útviszonyok miatt a szállítás rendkívül nehézkes volt, így igyekeztek mindent praktikusan, szétszerelve elhelyezni a kocsikon. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az új talp kisebb súlyú és leszerelhető lett.

 

mátyás-kálvária


Végezetül két kérdés maradt. Hová és miért tűnt el az ereklye Gyuláról? Annyi bizonyos, hogy Corvin János pénzzavarokkal küszködött az 1490-es években és a korabeli leírások szerint (Kinizsi Pál 1494-es, Temesváron kelt oklevelei szerint.) 5200 forintnyi adósságáért cserébe több ötvöstárgyat eladott – beleértve az ereklyét is – Bakócz Tamás egri püspöknek, későbbi esztergomi érseknek. (A pápaválasztások során mind ez idáig Bakócz Tamásnak volt a legnagyobb esélye arra, hogy magyarként a pápai trónra üljön.) Ennek az adósügyletnek köszönhető, hogy a kálvária jelenleg nem Gyulán, hanem az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található.

 

Bibliográfia:

1. Cséfalvay Pál: A Mátyás-kálvária. Közlemények.

2. A Gyulai vár kápolnájában található leírás.

 

Fotók: Mudrák Attila, can.pastilla

Kapcsolódó cikkek