A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

A városi címer kulisszatitkai

Jónás Balázs / 2017.07.30.
0 Hozzászólások

A nádasok Szűz Máriája

 

Bizonyára mindenki hallott már a heraldikáról, azaz a címertanról. A történész és levéltáros szakemberek egész sora szenteli annak az életét, hogy különböző címerek jelképeit és motívumait megfejtse. Címerből pedig van bőven, elég csak arra gondolnunk, hogy a királyi és nemesi családok többsége saját címerrel rendelkezett. Továbbá azt is érdemes megemlíteni, hogy a heraldika jelentős szerepet játszik a várostörténeti kutatásokban, hiszen a címerpajzsokon látható szimbólumok kitűnően reprezentálják az adott település történelmi múltját.

 

címeres

 

A gyulai címer históriája – a heraldika szempontrendszerét figyelembe véve – különlegesnek mondható. Kezdésként kanyarodjunk vissza a város legrégebbi, középkori pecsétes címeréhez. Alakját tekintve lovagvért formájú címerpajzsról van szó, amely nem meglepő, hiszen a Magyar Királyság területén a lovagi kultúra a 14–15. században élte a fénykorát. A pajzs kétharmad magasságban ketté van metszve. A felső részben találunk bizonyítékot rá, hogy a címer melyik családhoz köthető. A négy darab, éllel lefelé álló, úgynevezett farkasfog a Szent István korabeli Gudkeled nemzetségre utal. A legenda úgy tartja, hogy egy Vid nevű férfiú legyőzte az Ecsedi-láp sárkányát és ekkor vált a farkasfog a család jelképévé. Később ebből a családból származott le a Maróti família, amely jelentős szerepet töltött be a gyulai uradalom életében a 15. században és hozzájuk köthető a vár megépítése is. (Maróti János macsói bán 1403-ban Luxemburgi Zsigmond királytól kapta meg katonai szolgálataiért fejében a gyulai uradalmat.) A Marótiak – őseikre emlékezve – a „farkasfogas” pecsétet használták, így lett a családi jelkép a város első hivatalos címere.

 

címeres

 

A török időkben nem volt a városnak hivatalos címere, csupán az egymást váltó bégek pecsétjeiről van tudomásunk (például Huszain bég 1600-ból származó pecsétjét ismerjük, képi anyag is fennmaradt róla). 1695 – a török kiűzése – után szükségessé vált egy új pecsét, ezért 1715-ben a városba érkező első húsz katolikus család új városi jelképet készíttetett. Erre a címerre egy másik, középkorból ismert szimbólum került, méghozzá a „nádasok” Szűz Máriája. Feltehetőleg a 14. századtól kezdve hívők sokasága zarándokolt el a városba a Szűz Mária kegyképhez, ugyanis természetfeletti erőt tulajdonítottak neki. IX. Bonifác pápa 1398-ban hivatalosan is búcsújáróhellyé nyilvánította Gyulát. Az oszmán hódítás következtében a kegykép eltűnt. Egyesek szerint a városlakók a Körösök nádasaiba rejtették a szent képet, de soha nem találták meg. Emiatt nevezik Krisztus anyját a gyulaiak a „nádasok” Szűz Máriájának. Egészen a 20. század elejéig – a jelenlegi városi címer megalkotásig – a Szűz Mária szimbólum volt Gyula emblematikus jelképe.

 

címeres

 

A ma használatos címer megalkotásáig tehát, hosszú időnek kellett eltelnie. Azonban cseppet sem egy merőben új városi címerről van szó. Molnár Albert építészeti műszaki tanácsos a középkori és a 18. századi címert ötvözte, melyet végül Ferenc József császár hagyott jóvá 1906. november 3-án. A címer a következőképpen néz ki: alakja hasított pajzs, baloldalon a középkori, jobb oldalon a 18. századi címer motívumai láthatók. A bal oldali részen legfelül a pajzsfőben, vörös mezőben négy ezüsték található, mely a korábban említett Maróti család származására utal. Egyedül a kék mezőben lévő ötágú, drágakövekkel kirakott aranykorona (aminek két szélső és középső ága keresztet, két belső ága pedig ötágú csillagot ábrázol) eredeztetése bizonytalan. A jobb oldali vörös mezőben egy ezüstholdon álló, mennybe szálló Szűz Mária látható, fehér felső- és kék alsóruhában, fénykörrel övezve, szárnyas angyalfejekkel kísérve. A pajzson drágaköves aranykorona látható.

 

címeres

 

A jelenlegi címer elfogadása óta csak egyszer cserélték ki a város címerét. 1945 után a szocialista rezsim által elrendelt vöröscsillagos címert kellett használni.

 

címeres

 

1989 után vita merült fel, hogy milyen legyen az új városi címer. Alapvetően két markáns tábor alakult ki: az egyik a Maróti-féle, a másik a Szűz Máriás címert szerette volna visszaállítani. Rajtuk kívül egy kisebb csoport teljesen új címerre voksolt, amely átvette volna a Körösökre és a várra utaló motívumokat. A református egyház arra hivatkozva, hogy az „Ég királynője” római katolikus szimbólum, a Maróti-címer visszaállítását támogatta. Erre a katolikusok azzal érveltek, hogy a városnak a történelem folyamán kialakult általános szimbóluma a Szűz Mária jelkép. Az önkormányzat végül a legigazságosabb megoldást választotta és az 1906-os megosztott címert állította helyre.

 

címeres

 

Bibliográfia: Árpási Zoltán: Gyula-könyv. Iniciálé-lap Bt., Gyula, 2011.

 

Fotók: Scherer F.: Gyula város története, murmir

Kapcsolódó cikkek