A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Mindenki Sanyikája

murmir / 2016.07.11.
0 Hozzászólások

A gyulai Petőfi-szobor kalandos története

 

petőfi

 

Ferenczy Béni, az 1848-as forradalom centenáriumára készült alkotása nyilvános (?) pályáját Budapesten kezdte, a Nemzeti Galéria pincéjében. Nem véletlen, hogy ott ragadt, elég látványosan szakított az akkoriban divatos idealizált „lánglelkű költőóriás” Petőfi-képpel. Pedig Genthon István a kivételes műveltségű tudós, művészetkutató szerint Ferenczy „az elmúlás és az el nem múlható halhatatlanság irtózatos konfliktusában” örökítette meg Petőfit, azóta pedig – látva az időközben fellelt és közismertté vált dagerrotípiát – már tudjuk, mennyire el is kapta a szobrász a költő karakterét.

 

petőfi


Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 v. 1845) Escher Károly retusált és a dagerrotípiához képest (vélhetően a valós helyzetbe) oldalfordított reprodukciója.

 

Mondhatjuk, a közvélemény egyöntetűen utálta az elkészült művet. Oké, csak majdnem mindenki! Enyedi G. Sándor, az akkori gyulai tanácselnök 1956 után, egy kiállításon figyelt fel a szoborra, lecsapott rá, megszerezte a városnak, ahol 1960-ban fel is avatták a Petőfi tér viszonylag kis területéhez arányaiban tökéletesen illő művet.

 

A gyulaiak persze egy emberként hördültek fel, amikor lekerült róla a lepel – Ekkora lett volna a nemzet költője? Ki ez a törpe? Petőfi Sándor? Inkább csak Sanyika! – Rajta is ragadt a név.

 

Volt viszont, aki ennél is továbbment, a szavakat tett követte, nem sokkal az avatás után részeg fiatalok letörték a kardját és az Élővíz-csatornába dobták. Arról az éjszakáról tanúskodik Győri László, orosházi születésű költő 1980-as verse is: „Kardja pengéje letörve/ markában puszta markolat/ pengéje szeszláng részegeknek/ szobra tövébe rókáztak ők”. A szablya nem is került elő, persze gyorsan hegesztettek neki egy másikat.

 

petőfi

 

A harag azóta a múlté, a város és a szobor szépen összeszokott, büszkén mutogatjuk mindenkinek, kihangsúlyozva, hogy a gyulai helyszín mellett még a világ három másik pontján is összefuthatunk Sanyikával.


Gyulán itt áll:

 


Milánóban a híres Ambrosiana könyvtár udvarán:

 

petőfi

 

 

Quitoban az Ecuadori Kulturális Központ előtt:

 

petőfi

 

Fotó: cruz.blog.hu

 

 

Ungváron a Petőfi Sándor téren


petőfi

 

Fotó: Varga Attila

 

 

Fotók a gyulai szoborról: Tóth Ivett