A történelmi fürdőváros

Várfürdő Almásy-kastély gasztronómia gyulai kolbász múzeum szigeterőd 1848/49 2018 advent Ady Endre agility airwheel aktív Almásy Denise Andor bohóc apartman Aqua Hotel Gyula Arad arcok árvíz bagolyvár Bagyinszki Zoltán Bakonyi Péter Balla Géza Bartók Béla Békés Békéscsaba beszélő épületek Biga Bimbi biosör Bodoki Károly Bodoky Kávéműhely Böjt Gergő bonbon borterasz borvacsora búzamező Cadeau CEBA címer civil Corvin család Corvin Hotel Gyula Creppy PalacsintaBistro családi Csigaház Panzió Csíki Sör csillagok diabetes disznótor Dobos István Dürer Dürer Terem ebédmenü egészség egy szép nap Gyulán egyesületek Elek Tibor életképek elixbeer Elizabeth Hotel élővilág Élővíz-csatorna első hó emlékezés erdő Erkel Ferenc Erkel Ferenc Emlékház Erkel Ferenc Múzeum Erkel tér escape room esküvő évforduló évszakok extrém fagyi fegyverletétel Fehér-Körös fejlesztés Fekete-Körös ferencesek festő folyószabályozás forgatás fotó Freddie futás garantált program geocaching Géza Konyhája gomba Göndöcs Benedek Göndöcs-kert Grebb gumiland gyógyvíz Gyula (kul)túra Gyula ízei Gyula név gyulai csili Gyulai Iskola gyulai lekvár gyulai májas gyulai méz Gyulai Méz- és Mézeskalács Feszt gyulai nyár gyulai pálinka Gyulai Pálinkafesztivál gyulai piac gyulai sör gyulai vár Gyulai Vár Jazz Fesztivál Gyulai Várszínház Gyulai Virágok Fesztiválja gyulakult gyulavári kastély hagyományőrzés halottak napja hangulatok harang háromváros Harruckern havas Gyula hell pizza helyek Herendi Himnusz Hlásznyik Attila horgászat I love Gyula idesüss InkPanther ízek Janicsák Veca játék Jojo Mayer Jókai Mór kajak-kenu kanári Kapus-híd karácsony karitatív hotel Kastély Zenei Napok kastélyok Kézműves Cukrászda Kézműves Sörfesztivál kiállítás királylátogatások Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési kiskastély-szárny Kisökörjárás kisvonat Knezic kocsma kocsmatúra Kóhn Dávid Kolbász- és Sódarmustra Komló konferencia konkurenciaharc konyha ördöge könyvtár koporsós fürdő Körös-völgyi Sokadalom kovács KÖVIZIG közösség Kreinbacher kultúra kútfúrás Ladics Ház Magyarország legszebb városai Magyarváros Manoya Marcos marketing Mátyás-kálvária mesélő falak Minden Magyarok Nemzetközi Néptá mindenszentek MNL Mogyoróssy János mosoly doktor mr piano műemlék műemlékvédelem műkincs művészek művésztelep Nagyszalonta Nagyvárad Németváros Nemzeti Vágta népművészet NERVE nyári évad Odalent Önkéntes Tűzoltó Egylet ostrom ősz otthon bárhol paprika paragility Partfürdő Patrióta Páva tanya Péterfy Bori & Love Band Petőfi Pick pite pizza programok Red Hole Music reformáció régészet rendezvény repülés retro Ride Zone Romantika Panzió Rondella RTL Scherer Sióréti Lovas Centrum solymászat sonka Sörpatika specialty kávé Stéberl András Stefánia-szárny study tour sült tök szabadidő Szabó Zé Szabó László Szálinger Balázs szállás Szanazug Szász János szauna Százéves Cukrászda szelfipont személyre szabott históriák szenior Szent Miklós park szerelmesek hete szilveszter színjátszás szivárvány sztorik Szűcs Krisztián SZŰCSINGER szuvenír tavasz tél templom tériszony természetesen Gyula Tibet Tisza István tiszavirág tisztaság tömlős gát Tourinform újraindulás uradalom útikalauz Várkert Városerdő városháza városnézés Várszínház vásár Végvári Napok végvári vitézek verseny Viharsarki Sernevelde Világóra Villa Harmónia virágok virágok a gasztronómiában Virágos Magyarországért virtuális időutazás víztorony wellness Wenckheim Zozo Kempf

Tartozol a testednek valamivel

murmir / 2016.10.22.
0 Hozzászólások

A fürdőgyógyászat kezdetei

 

„Amikor csak teheted – de soha nem úgy, hogy munkádtól lopod el az időt és rossz lelkiismerettel, sietve cselekszel! –, menj el a hővizű közfürdők valamelyikébe, hetenként kétszer-háromszor. A fürdőzés nagyon régi emberi szokás, s nemcsak a testet edzi és üdíti, hanem a lelket is. Fürödj lassan, tested törvényei szerint, megfontoltan és ráérően. A gyógyvizek átjárják tested és élénkítik lelked, megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid. A gyógyfürdők afféle nedves kolostorok, ahol zavartalanul átadhatod tested és lelked a józan és méltányos pihenésnek.”

 

varfurdo


Olybá tűnik, elfelejtkeztünk arról, amit Márai a Füves könyvben írt, és ez szerintem olyan, mintha éppen azt a kincset nem látnánk meg, ami lábunk előtt hever. A gyógyfürdőzés időigényes, az már igaz, de a jó munkához is idő kell, szóval ez nem lehet elég ok arra, hogy ne tekintsük a gyógyvizeket gyógyszernek.

 

Az 50-es, 60-as, 70-es években még virágzott a fürdőkultúra Magyarországon, benne volt a köztudatban, és talán gyógyszerből is kevesebb volt a piacon, mint manapság, de az évtizedek alatt háttérbe szorult, sok orvos és beteg ma talán egyáltalán nem gondol arra, hogy gondjaira ez lehet az ideális megoldás. Pedig a gyógyfürdőzés a természetes eredetű gyógymódok egyik (ha nem a) leghatékonyabbika!

 

konfuciusz

 

Erről több ókori forrás is tanúskodik, írásos bizonyítéka van annak, hogy Indiában 3000 évvel ezelőtt már bizonyosan ismerték a vizek gyógyító hatását, illetve fent maradt Konfuciusz 11 oldalas írása is, melyet ma a fizioterápia első tankönyvének tekintünk.

 

Apropó, fizioterápia! Mindig bajban vagyok vele – és valószínűleg nem csak én – hogy mi is a különbség a fizio- és a fizikoterápia között. A megfejtés nem olyan bonyolult, a fizioterápia tágabb fogalom, beleértendő minden olyan kezelés, ami a természeti energiákat használja – a balneoterápia, a klímaterápia, az inhaláció és a diéta is, a fizikoterápia pedig a fizioterápia része, a csak a fizikai energiákat hasznosító kezeléseket soroljuk ide, a hő-, a hidro-, az elektro-, a fény- és a mechanoterápiát.

 

hippokratesz

 

De vissza az ókoriakhoz. Görögországban sokan foglalkoztak fizioterápiával – a legismertebb közülük Hippokratész, aki szaguk szerint csoportosította a gyógyvizeket és "kemény víz"-nek nevezte őket, illetve könyvet írt az ízületi betegségekről. A görögök megteremtették a komplex fizioterápia alapjait, és fekvőbeteg gyógyintézeteket alakítottak ki a természetes ásványvíz-feltörések közelében. Ezeket a mai szanatóriumok előképének tekinthetjük, alkalmaztak gyógytornát, masszázst, diétát, gyógyszeres terápiát, sőt drámaterápiát is.

 

A mai értelemben vett ambuláns fürdőkezelés kialakulása – minő meglepetés – a rómaiaknak köszönhető. Itália mellett a provinciákban is megjelentek a katonai és polgári célú fürdők, ezekben a fürdő mellett volt masszázs és iszapkezelés is. Az ókori rómaiaknak rendkívül nagy tapasztalata volt a rehabilitációban, különösen a gladiátorok orvosának, Galenusnak, aki először írta le az iszapkezelések mai napig érvényes javallatait és ellenjavallatait.

 

galenus

 

Az elektroterápia első alkalmazása is a rómaiakhoz köthető, halakat (elektromos rájákat) használtak az epilepsziás betegek, a bénultak és a migrénesek kezeléséhez. Annak ellenére, hogy az áramot, mint olyat nem ismerték, ez egy teljesen korrekt meglátás és hatékony kezelés volt!

 

A gymnasiumoknak nevezett, a római fürdők közelében kialakított fedett tornacsarnokokban gyógytornát és egészségmegőrző tornákat dolgoztak ki és alkalmaztak, mégpedig azért, mert a birodalom gazdagodásával kialakult az a társadalmi csoport is, melynek tagjai már nem kényszerültek arra, hogy két kezük munkájával keressék meg a mindennapi betevőt. Igen, igen a gazdagok és kövérek mai napig gyarapodó kasztjáról van szó. Amúgy a rómaiak ezért vezették be a kötelező iskolai testnevelést is.

 

A középkor és a kereszténység térnyerése – mint annyi minden másban – ebben is komoly változást hozott, az egyház kimondottan tiltotta az ilyen jellegű létesítmények működését, hiszen – minő borzalom – ezeken a helyeken ruha nélkül sportoltak…

 

torokfurdo

 

Magyarországon a fürdőkultúra meghonosodása az oszmán birodalom hódításainak köszönhető, a törökök rengeteg fürdőt építettek, melyek közül néhány a mai napig látogatható. A legismertebbek talán a Rudas és a Király Fürdő – mindkettő építése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez fűződik. Ezekben a kupolás építményekben melegítették a vizet – konkrétan tüzet gyújtottak a medence alá – és masszázs is volt.

 

Magyarországon az 1800-as évek végére tehető a fürdőzés igazi virágkora, ekkoriban kezdődtek az első kútfúrások. Zsigmondy Vilmos bányamérnök – állítólag róla mintázta barátja, Jókai Mór a Fekete gyémántok főszereplőjét, Berend Ivánt – irányítása mellett zajlott a margitszigeti kút és Széchenyi fürdő kútfúrása. Ez utóbbi amúgy legalább 10 évig tartott. Elkészült a Lukács, a Gellért és a már említett Széchenyi Fürdő is, mely akkoriban Európa legnagyobb fürdőjének számított.

 

zsigmondy

 

A fürdőzés igazi társadalmi esemény és társasági élmény volt akkoriban, a kor divatjának megfelelően a tehetősebb emberek minden ősszel – akár hónapokra – elmentek családostól fürdőkúrára, de az ivókúrák ugyanígy nagy népszerűségnek örvendtek, a gyomor- és epepanaszok, illetve a köszvény tüneteinek enyhítésére.

 

herkulesfurdo

 

Hogy mi változott azóta? Lehet, hogy csak a hozzáállásunk – mindent azonnal gyorsan, most, de rögtön akarunk, így azt mondjuk, nincs időnk egy hosszabb gyógyvizes kúrára –, pedig erre igazán megérné rászánni azt a néhány napot, hiszen a fürdőkúra mellékhatás-mentesen alkalmazható, nyilván körültekintően és figyelembe véve a páciens egyéb belgyógyászati alapbetegségeit. Persze az is lehet, hogy az ok nem más, mint az ismertek hiánya, amin viszont könnyebben lehet segíteni, így az ezzel a cikkel induló sorozatunk célja nem titkoltan az, hogy bemutassuk, kinek, miért és milyen formában ajánlottak a gyulai gyógyfürdő kezelései.

 

Külön köszönet dr. Urbancsok Juditnak a rengeteg segítségért!

 

Fotók: gyulaanno, wikipedia, Történelmi képcsarnok, Országos Széchenyi Könyvtár